Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-12 / 9. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 12., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Szórakoztató műsorral is kedveskedtek a résztvevőknek Az MSZOSZ Munkás Nyugdíjas Tagozat karácsonyi ünnepséget tartott Szolnokon nemrég. A rendezvény karácsonyi dalok éneklésével kezdődött, az ünnepi köszöntő után a tagok többsége egyéni, szórakoztató műsorral kedveskedett a résztvevőknek. Ezután a megjelenteket vendégül látták, és átadták az ajándékokat. A kellemes hangulatú időtöltést baráti beszélgetés, élmény- beszámolók tették színessé. Sándomé Erdei Jolán, klubvezető A megtaláló visszajuttatta értékeimet A legszebb karácsonyi ajándékot köszönhetem egy hölgynek, aki múlt év decemberében egy mozgalmas, de sikeres munkanap után megerősített abban a hitemben, hogy az emberekben még van tisztelet, szeretet és becsületesség. Történt, hogy Szolnokon, a Baross úti parkolóban elvesztettem a pénztárcámat, az összes iratommal együtt. Hálámat és köszönetemet fejezem ki a becsületes megtalálónak, hiszen az elvesztett dolgaim sikeresen visszakerültek hozzám. Pálinkásné Hürkecz Katalin A vidám élmény mosolyt varázsolt az arcunkra A jánoshidai Biztos Kezdet Klub tagjaival nemrég Rákoskeresztúron, a Kalandparkban jártunk. Olyan, mint egy 800 négyzetméteres gyerekszoba: óriási csúszda, légvár, trambulin, mászóügyességi labirintusrendszer, labdatenger és számos készség- fejlesztő játék várja, hogy felfedezzék, kipróbálják a látogatók. Felnőttek és gyerekek együtt játszottunk órákon át, és az ott töltött idő gyorsan elszaladt. Szép emlék marad ez a nap, mely mosolyt varázsolt mindenki arcára, aki e kiránduláson részt vett. Vargáné Tóth Ilona, Jánoshida A megye nyugdíjasszervezetei tagjainak az elmúlt évben sok, tartalmas programban volt részük. Különösen kiemelkedő volt néhány őszi esemény. Népfőiskolái előadást hallgathattak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesületének szervezésében. Az előadó Pusztai János mentőtiszt, szakoktató volt. Tájékozódhattak az időskorban gyakran előforduló rosszul- létekről, ezen kívül a szakszerű segítségnyújtásról. Szolnokot — sorozatban az ötödik — angolász repülőtámadás 1944. augusztus 20-án érte. Ezen a napon kapott négy bombát a megyeháza mögötti park is, ahol 1942-ben a Borbe- reki Kovács Zoltán által készített, gróf Szapáry Gyulát ábrázoló nagyalakos szobor állt. A szoA Tiszaföldvári Nyugdíjas Rendőrök és Baráti Kör Egyesülete találkozót rendezett a helyi, Ószőlői Iskola tornacsarnokában, tizennégy környékbeli nyugdíjasklub és civil szervezet részvételével. A közel háromszáz fős, jól sikerült rendezvényen a szervezők rendkívül sikeres munkát végeztek. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége által meghirdetett Átölelt a napfény című irodalmi pályázat díjkiosztó ünnepségén megyei sikereknek örülhettek bortól úgy tíz méterre egymás mellett négy nagy bombatölcsér látszott. A nagy robbanás ledöntötte a szobrot, és a légnyomás megrongálta a megyeháza tetőterét is. Tizenévesen, iskolatársammal elszegődtem egy Hangodi nevű tetőfedő mesterhez, aki a tetőjaaz idősek: Szombati Lászlóné novella kategóriában „Megkésett köszönet" című művével 3. helyezett lett, Márki Éva „Nagyképernyős televízió” című munkájával pedig különdíjas. Mindkét alkotás megjelent a legjobb műveket bemutató antológiában. A Belvárosi Nyugdíjasklub adventi találkozóján Végh Miklós református tiszteletest hallgathatták karácsony méltó megünnepléséről. Ekkor is örülhettek két alkotói sikernek. A Nyugdíjas Vasutasok Országos Szövetvitást az épületen végezte. Munka közben többször megnéztem a főbejárat fölötti homlokzati szobrot, és egy alkalommal ácskapoccsal a jobb oldali alak hátuljába belekarcoltam a nevem kezdőbetűjét. Az eltelt évtizedek alatt sokszor eszembe jutott ez a tettem. sége által hirdetett irodalmi pályázaton „A nagyszülők szerepe a családban és a gyermeknevelésben napjainkban” kategóriában Szabó Gézáné első helyezést ért el, a „Néphagyományok — népszokások a gyermekszületéssel kapcsolatban” témakörben Papp Jánosné lett elsődíjas. Köszönetét érdemelnek mindazok, akik a nyugdíjasoknak a múlt évben különféle támogatást nyújtottak, valamint az idős emberek érdekében munkát végeztek. Márki Éva Amikor 2007-ben tatarozták az épületet, eszembe jutott, hogy jó volna megnézni a több mint hatvan évvel korábbi csínytevésem nyomát. A ház illetékese engedélyével az állványokat ösz- szekötő létrákon felmehettem, de bevésett jelnek már hűlt helye volt... Szurovecz Pál, Szolnok Kisgyermekek voltak ismét néhány órára az óvodában A Szolnoki Városi Óvodák Kolozsvári Úti Tagóvodája dolgozói nemrég „Régi óvodások találkozójára” hívták mindazokat, akik az intézmény fennállásának elmúlt 35 éve alatt idejártak. Az alkalomból kiállítást rendeztek régi gyermekrajzokból, fotókból, majd ovis, nosztalgiauzsonnával - kakaóval, kaláccsal - vendégelték meg a jelenlévőket. A vendégek játszottak az új játékokkal, felidézték a régi emlékeket, videófelvételeket néztek, és sokat beszélgettek az eltelt évekről. A Kolozsvári úti a város legrégebbi óvodája, hiszen itt volt az a hely, ahol 110 évvel ezelőtt fogadták először a gyermekeket, és a jelenlegi épületet pedig 35 éve adták át a gyermekeknek. Jó volt látni az alig egy-két éve és a 30-35 éve elballagott, volt óvodásokat, ahogy ismét „kisgyermekek” voltak néhány órára... Mercz Sándorné, szülő Hadirokkant bajtársainak ajándékozott Polónyi Géza a Mahonsz megyei képviseletében különböző szervezetek adományaiból a hagyományokhoz híven, a múlt év végén is karácsonyi ajándékcsomaggal kereste fel hadirokkant bajtársait. Látogatása és az ajándék, gondolom, minden bajtársnak jólesett. A nyolcvanadik évéhez közeledő Polónyi Gézának önzetlen fáradozásáért további erőt és egészséget kívánok. Kiss Béla, Szolnok A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre. Írásaikat a zoltanne.szundi@axelspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná. Egy hatvan évvel ezelőtti csínytevésem eltűnt a nyom A százharminc éves épületet 2007-ben már tatarozták Sikere ellenére nem engedték ki Bécsbe ösztöndíjasnak életút Hegesztőként, munkásként kereste éveken keresztül a kenyerét, és végül operaénekes lett belőle A megye jeles szülötteit évtizedek óta kutatom. Nyilvántartásom szerint több mint kétezer neves szülöttel büszkélkedhetünk. Munkám során jutottam el a szolnoki születésű Gárdái Lajos operaénekeshez. Egykori járműjavítós kollégáitól sokat hallottam kitűnő hangadottságairól, és tudni vélik, hogy operaénekes lett. Gárdái Lajos szívesen mesélt életútjáról. Szolnokon látta meg a napvilágot, 76 évvel ezelőtt. Tizenkét évesen árva lett: 1944-ben családi házukat bombatalálat érte, a nagybácsik, nagynénik és az anyai nagyszülők nevelték. Környezetében olyan munkásembereket látott, akik keresetüket fillérre, a szükséglakásukat centiméterre kényszerültek beosztani. Ebben a miliőben egy ócska rádión fogta meg a zene szeretete. A járműjavítóban munkásként dolgozott, dalkórusának tagja lett, ott indította énekesi pályájára Budai Péter karnagy. 1957- ben a debreceni konzervatórium ének tanszékének ösztöndíját nyerte el. Budapesten, 1961 őszén Lukács Miklós karnagy, operaigazgató vette volna fel nappali tagozatra, 600 forintos ösztöndíjjal. Ekkor ő hegesztőként 2000 forintot keresett. Családos emberként anyagi okok miatt nem tudta vállalni a pesti tanulást, viszont énekelni akart. Később Algyőn hegesztőként dolgozott, délutánonként a szegedi színházban előadást próbált. Réti József énekművész támogatásaként 1970-ben a Bécsi Állami Operaház meghívására próbaéneklésre utazott. A sikeres szereplés után a bécsi szovjet nagykövetség Lenin-certtenárium ünnepségére is meghívták. Végül Magyar- országon nem engedélyezték a bécsi ösztöndíjas szerződés aláírását, így a szegedi Opera Társulat tagja lett, majd az Országos Filharmóniához szerződött. Ope■ Gárdái Lajos sokszor elgondolkodik: vajon meddig vitte volna operaénekesként. A felvételen Gárdái Lajos és Járai Margó még 1986-ban, amikor Puccini: Bohémélet szerelmi kettősét nagy sikerrel éneklik ra-, operetténekes minősítéssel sok emlékezetes, felejthetetlen színpadi fellépése volt. 1971-től a Szegedi Nemzeti Színház operakórusában dolgozott, énekelt. Újságcikkek, tv-interjúk készültek róla. Szolnokon, a volt Bástya étteremben is feledhetetlen fellépéseinek tapsolhatott a közönség. Gárdái Lajos betegesen, MÁV- nyugdíjasként Szegeden él családja körében. Mondja, sokszor elgondolkodik: vajon meddig vitte volna operaénekesként, ha a Bécsbe történő szerződéskötését annak idején engedélyezik. Tisztelői, barátai, egykori járműjavítós munkatársai ma is szeretettel gondolnak rá. Varga Ferenc, Szolnok * I % i 4 Tartalmasán telt a múlt év alkotói sikerek Első helyezés és különdíj járt az időseknek Hóvarázsgála. Ötödik születésnapját tartotta nemrég a Szolnoki Mazsorett és Zászlóforgató Csoport, melyet Hóvarázsgálával köszöntöttek. A látványos esten a Szolnoki Ifjúsági Fúvószenekar is közreműködött. A felvételen a Smaragd csoport jelmezes bemutatója látható. Hamarné, Szolnok
