Új Néplap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-06 / 285. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2008. DECEMBER 6., SZOMBAT INTERJÚ A közbiztonság erősítése az egyik fő cél gyurcsány ferenc: A válság első szakaszán túlvagyunk, de ami jön, sok tekintetben nehezebb lesz Csütörtökön, a Szolnoki Főiskola campusának át­adásán, a megyeszékhe­lyen járt Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök. Ek­kor adott interjút honla­punknak is. Ebben egye­bek között elmondta, ad­dig küzd a Magyar Gárda ellen, amíg az megszűnik, Bán János- Miniszterelnök Úr! Úgy tű­nik, az ország túljutott a nem­zetközi pénzügyi válság első szakaszán. Ön hogyan érzi, si­került-e kielégítően kezelni az eddig felmerült problémákat? Milyen lépések szükségesek még?- A sokkszerű, rövid ideig tar­tó pénzügyi válságon minden bi­zonnyal túlvagyunk. A gyáripa­rosoktól a kamaráig mindenki azt mondja, hogy a kormány pél­daszerűen kezelte a problémákat. Ami előttünk van, az viszont sok tekintetben nehezebb lesz. A pénzügyi válság nyilván meg­ijesztette az embereket, de a több­ség nem érezte a hatásait. A kö­vetkező szakasz azonban már so­kakat érinthet, és várhatóan el is nyúlik majd. A gazdasági válság egyszerre jelenti a növekedés las­sulását, sok tízezernyi munka­hely veszélybe kerülését, a mind­ezekkel együtt járó bizonytalan­ságot, a piacok beszűkülését. Igaz ez a külső piacokra (legfontosabb partnerünk, Németország recesz- szióban van) és természetesén a belső piacokra is. Gazdasági vál­ság idején nem emelkednek a jö­vedelmek. Ebben a keserves át­rendeződési folyamatban pénzt kell biztosítani a vállalatoknak, hogy működjenek. Munkahely- megtartó programokat kell indí­tani, és az államnak kell vállalni a főszerepét a beruházásokban, mert magánberuházás várható­an kevesebb lesz.- A nehezebb szakasz megszo­rításokat is jelent. Milyen for­gatókönyvvel számol a kor­mány? Létezik-e egy optimista és pesszimista verzió?- Ma senki sem tudja megjó­solni, hogy pontosan meddig tart és milyen mély lesz a válság. Igazodunk a legvalószínűbbnek tartott lehetőségekhez. Ezt tet­tük akkor is, amikor háromszor módosítottunk költségvetést, mert erre volt szükség. Hozzáte­szem, sokan mások is ugyanezt tették. Most úgy tűnik, hogy an­nál rosszabb forgatókönyvre, mint amire Magyarország szá­mít, egyelőre a komolyan vehe­tő kutatók, elemzők sem számí­tanak. Persze nem zárható ki, de nem is valószínű. Mi azt mond­tuk, hogy inkább a pesszimista forgatókönyvre építsünk: ezt egyszázalékos növekedés jellem­zi. Azt szeretném, ha nem kelle­ne ennél brutálisabb lehetőség­gel számolni. Ha mégis rosszul alakulnak a dolgok, s kiderül, hogy például Németország gaz­dasága három százalékkal csök­kenne, és még rosszabb helyzet­be kerülne ezáltal az exportunk, akkor Magyarországnak is meg kell találnia a válaszokat erre.- Több elemző úgy véli, hogy a pénzügyi válságra adott válasz­lépések erősítették az ön és kormánya pozícióit. Várható-e, hogy ezt kihasználva ismét erő­teljesebben visszajönnek azok a keményebb reformlépések, melyek a kormányzásának ko­rábbi időszakát jellemezték?- A költségvetési szavazással lezárul egy átmeneti szakasz a kormányzás történetében. Vilá­gossá vált, hogy a parlamentben erős, stabil többsége van a kor­mánynak, és politikai értelemben cselekvőképes. Az ezzel kapcso­latos bizonytalanságnak vége. Amire ezt ki lehet használni, az elsősorban a gazdasági válság ke­zelése, a válságkezelő programok folyamatos menedzselése. Az egyik legfontosabb a térségi fog­lalkoztatási válságok kezelése: éppen ezért neveztünk ki egy ez­zel foglalkozó kormánybiztost. Mélyreható, szerkezeti átalakítá­sokat is el kell indítanunk. Újra napirendre kell venni az önkor­mányzatok és a helyi igazgatás kérdéseit. Nem kevesebb demok­ráciát akarunk, hanem kevesebb bürokráciát, kevesebb hivatalt! Ezenfelül néhány éves adó-, járu- lékátrendezés-reformban is gon­dolkodunk. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához szükséges lépésekről is el kell kezdeni a konzultációkat. Nem biztos, hogy döntésig eljutunk az utóbbi kérdésben, de a döntés­előkészítést el kell kezdeni. Ugyanakkor látni kell, hogy ezek már nem ugyanazok a reformok, melyek mélyen avatkoztak be so­kak hétköznapi életébe, mint amilyen az egészségügyi átalakí­tás volt, ami nagyon sok feszült­séget teremtett, kétségtelenül. Az előttünk álló reformok, azt hi­szem, sokak által támogatható, el­fogadható reformok lehetnek.- Szolnok sok sikeres projektje révbe ért, illetve jó úton halad a megvalósulás felé: említhet­jük a Stadler idetelepítését, a belváros-rekonstrukciót, a ter­vezett gyaloghidat. Mennyiben köszönhető mindez annak, hogy legalább helyben sikerül néha a pártérdekeken felül­emelkedni? — Az én fejemben, ha beruhá­zási ügyekről, fejlesztésekről van szó, egyáltalán nincs ott szem­pontként, hogy hol milyen színű a polgármester. Egy útnak van jobb és bal oldala, de nincs párt­színezete. Soha eszembe nem jutna, hogy megpróbáljak lebe­szélni egy befektetőt, hogy ide ne menjen, oda meg menjen, mert ilyen vagy olyan a város vezeté­se. Az emberek döntését tisztelet­ben kell tartani. Rossz példát per­sze ismerünk, olyan települést, ahol a két párt egymásnak esett Gyurcsány Ferenc: A Magyar Gárda ellen a legvégsőkig küzdők- például Gyöngyöst. Csak azért, hogy ne legyen igaza a kormány- pártiaknak, a helyi ellenzék, amely az országos ellenzékkel azonos, egy nagyon fontos beru­házást ellehetetlenített. Mindig kettőn áll a vásár. Nekünk, akik kormányzunk, ebben az ügyben nem szabad senkit sem preferál­ni, másokat meg hátrányos hely­zetbe hozni. A mi kormányunkat ilyen vád nem is nagyon érte, ér­heti. Helyben normálisnak kell maradni, nem szabad a pártcsa­tározásokat odáig elvinni, mint azt Gyöngyösön tették. — Legutóbb is feltettem a kér­dést: négyes út, útfejlesztés. Jász-Nagykun-Szolnok megye továbbra is mostohagyermek­nek érezheti magát ebből a szempontból. Meddig még?- Az ország utolsó igazi nagy adóssága a közlekedésben a 4-es, M4-es; mindazok az utak, melyek Békés felé visznek. Minden más­sal készen vagyunk, vagy folya­matban van az építése. Még csak azt sem mondom a helyieknek, hogy legyenek türelmesek, mert a türelmetlenség időnként jó. Minden utat megépítettünk, két­szeresére növeltük az autópályák hosszát. Ez az utolsó nagy pro­jektünk. Fegyvernektől válik el a program, Abonytól Szolnokig au­tópályát akarunk építeni, Szol­noktól Fegyvernekig 2x2 sávos utat. Fegyvernektől Püspökladá­nyig felmenőén gyorsforgalmi út­tá fejleszthető szakasz szerepel a tervekben. Az első szakasz örök­ségvédelmi elemzésén már túlva­gyunk, és csak ezt követően in­dulhat a részletes tervezés és a Gyurcsány Ferenc és Magyar Bálint volt oktatásügyi miniszter a Szolnoki Főiskola campusának avatásán beruházás. De ez a következő év­tized beruházása lesz, ennél töb­bet felelőtlenség lenne ígérni.-El tudják kezdeni legalább az építkezést még ebben a vá­lasztási ciklusban? — Szerintem ebben a ciklus­ban teljesen kész, elfogadott ter­vek állnak majd rendelkezé­sünkre. Az Abony-Fegyvernek szakasz részletes környezeti ha­tástanulmányait két nyomvonal­ra készítik el. Ezután lehet el­dönteni, a két alternatív nyomvo­nalból melyik mellett döntünk. Ezt követheti a környezetvédel­mi engedély megszerzése, enge­délyezési terv, építési engedély megszerzése, kiviteli engedélye­zési terv. A teljes engedélyezési folyamat jó ha 2010-ig lezárul. Az építkezés nem tud elkezdőd­ni a következő két évben.- Egyre több feszültséget kelt az országban a romló közbiz­tonság. Az elszaporodott bűn- cselekmények, azok elkövetésé­nek sokszor brutális módja megkeserítik az emberek életét. Ezzel szemben a kormány sok­szor azt kommunikálja, hogy az együttélés a kisebbséggel és a rossz szociális körülmények között élőkkel a többségi társa­dalom hibájából nem működik jól. Csak azt hallani, hogy ret­tegnek a romák stb. Az olvasók jelentős része viszont nem csak ezt tapasztalja. Tervezik-e, hogy a kisebbség képviselőivel kicsit más szemszögből is megvizs­gálják a kialakult helyzetet, mivel úgy tűnik, jelenleg egyol­dalú az ügy megközelítése az önök részéről.- A bűnnek nincs bőrszíne. Mi a probléma, mitől válik elfo­gadhatatlanná mindez? Attól, ha egy csoportból képzünk bűnba­kot. Persze igazuk van az embe­reknek, azzal nem is vitatko­zom, hogy valóban elfogadhatat­lanul sok személyes vagyon elle­ni, a biztonságot fenyegető bűn- cselekmény marad felderítetle­nül, válasz nélkül. Ezen nincsen vita közöttünk. Ma ez több konf­liktust hoz, mint ami elfogadha­tó lenne. Azt érzik az emberek, hogy nagyon nehezen tudja őket megvédeni a település vagy az ország. De erre a válasz szerin­tem nem az, hogy általában egy csoport ellen, akár a cigányság­gal szembefordulunk. Mert nem történhet meg, hogy akár csak egyetlen embert méltánytalanul érjen vád. Az a helyzet, hogy több rendőr kell vidékre, polgár­őrség kell, önszerveződni kell, nagyobb beleszólást kell enged­ni a helyi önkormányzatnak a rendőrség dolgaiba, hogy közö­sen határozzák meg a bűnmeg­előzési elveket. Arra kértük Draskovics Tibor miniszter urat, hogy mondja meg, mely terüle­tekre kell több rendőr, mert a kistelepülésekre vissza kell hoz­ni a körzeti megbízotti hálóza­tot. A történet másik fele, hogy nem azzal van a baj, hogy ha va­laki nevén nevezi a tolvajt, hogy ha például azt mondja: Jóska lop, Jóskát tessék megfogni. Az­zal van a baj, ha csoportokkal szemben megfélemlítő módon lép fel valaki. Szerintem a kiste­lepülések közbiztonságának romlására nem tisztességes vá­lasz az, hogy a Magyar Gárda felvonul. Megoldja az a problé­mát? Nem, az csak súlyosbítja, fokozza a problémát. Nem gár­dával, hanem jobban működő rendőrséggel, polgárőrséggel, jobb helyi összefogással és na­gyon világos politikával lehet erélyes választ adni.- Hát éppen ez az, hogy ezt a kommunikációt kifogásolják sokan. A valódi fenyegetést a Magyar Gárda jelentené? Nincs túlhangsúlyozva, túlérté­kelve a gárda szerepe? Nem fo­kozza ez még tovább a feszült­séget?- A két dolgot muszáj szétvá­lasztanom. Nincs az az ok, mely megmagyarázhatja, hogy félfa­siszta szervezet grasszál Ma­gyarországon. Európában a Ma­gyar Gárdát félfasisztának tart­ják, fellépését én is ilyennek te­kintem. Az embernek erről a harmincas évek Németországa jut eszébe. Ott akkor is azt gon­dolták, hogy nem kell félni, nem kell felemelni a szavunkat, majd túl leszünk ezen. Én nem így gondolom. Muszáj meghallani és megérteni: a települések közbiz­tonsága ma nagyon sokak szá­mára elfogadhatatlan, és ezért megoldást keresnek. Egy házas­ság rendbetételének sem az a megoldása, hogy az egyik fél el­kezdi a másikat megcsalni. Nem lehet felmenteni a Magyar Gár­dát csak azért, mert amire hivat­kozik, annak a problémának van valamekkora igazságtartalma. Az ugyanis nem kétséges.- De mintha erről a valóság- tartalomról kevés szó esne...- Ha úgy érzik az emberek, hogy erről kevés szó esik, hogy úgy tesz a kormány vagy a poli­tikai vezetés, hogy ezt nem érti, akkor mi ebben hibázunk. Nem akarom védeni a mundér becsü­letét. Mégsem látok lehetőséget olyanféle választásra, hogy egyikről több szó esik, másikról meg nem eshet túl sok. A két dol­got külön kell nézni. Akkor fo­gom abbahagyni a Magyar Gár­da elleni küzdelmet, amikor megszűnik. Addig küzdők elle­ne. De ez nem ment fel az alól, hogy miniszterelnökként, politi­kusként észrevegyem, sok dol­got kell tenni a közbiztonságért.- Ha jól értem, készülnek konkrét tervek arra, hogy a közbiztonságot akár a rendőr­ség létszámának emelésével, a körzeti megbízotti hálózat újra felfejlesztésével erősítsék...- A magyar rendőrség legfon­tosabb feladata kétségkívül a közrendvédelem erősítése. Aho­gyan végül kitaláltunk egy esz­közt a közlekedés biztonságának jelentős javítására, sok-sok vita után, úgy ezen is változtatnunk kell. Azt most nem vitatja senki, hogy fontos lépés volt a zéró to­lerancia bevezetése. Sokan nem szerették, de bebizonyosodott, hogy szükséges, jó lépés volt. Hasonló választ kell most talál­ni a közrendvédelemi kérdések­re is. A főkapitány tudja, hogy ma a kormánynak ez az egyik legfőbb elvárása. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu Hadd uóijoni SZOLJON.hu A SZOLNOK-JÄSZKUN online

Next

/
Thumbnails
Contents