Új Néplap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-16 / 293. szám

Akció ideje 2008. december 15-től a készlet erejéig. r Szolnok, Kaán Károly úti lovardával szemben. Tel.: 56/410-341 ÚJ NÉPLAP - 2008. DECEMBER 16., KEDD Az orosz forradalom magyar tanúja volt családportré Romanov herceg, Kirov lovásza, Móricz Zsigmond, József Attila, Tersánszky tisztelője MEGYEI TÜKÖR 13 Édesapámról, idősb D. Szabó Miklósról 3 lesz szó, aki 2009-ben lenne 111 éves. Sokszor elmondta, húszéves korára min­dent látott és mindennek az ellenkezőjét | is tapasztalta. Spirálfüzetben lapuló fel­jegyzéseit, visszaemlékezéseit többször átolvastam, kijegyzeteltem. Magnóra mondott szavait megette az idő, de sok mindenre em­lékszem belőle. Döbbenetes életutat járt be ez az em­ber a huszadik század vérzivataros esztendeiben meg később, és erről szeretnék néhány epizódot közread­ni. Egy olyan lélekről, aki nyolcvanhét megélt éve kö­zül negyvennégyet Kunhegyesen töltött. D. Szabó Miklós Drága szőnyegek, bundák, por­celánok, kincsesládikák kerül­tek a hat jókora szánra, és még a hajnali, reggel előtti szürkület­ben elindult mintegy negyven fegyveres a finn határ felé. Állí­tólag azért volt a nagy sietség, mert híre érkezett annak, hogy Ogyesszából, Kirov vezetésével, mintegy ötezer vörös matróz ér­kezik, vonattal. A sok nő közül kettőt magával vitt a tábornok, a többi mehetett, amerre látott. Nem telt el talán másfél óra sem, amikor lóháton, a nyitott nagykapun keresztül beügetett Kirov és a vezérkara. A gazdát, a tábornokot keresték. — Elindultak szánon a finn ha­tár irányába, mintegy negyve­nen. — Milyen fegyvert vittek? — Puskákat, de géppuska is volt a szánon — feleltem. Nem telt el egy jó fertályóra sem, és valahonnan megjelent vagy száznyolcvan-kétszáz sítalpas vö­röskatona, a vállukon puskával. A szökevények után eredtek. Apué- kat, szóval a két magyart pedig be­zárták egy vasrácsos kamrába. Az ajtó előtt fegyveresek őrködtek. Már újra estébe hanyatlott a nap, mire a különítmény vissza­tért. Kiderült, dél körül érték utol őket, és kegyeden tűzharcba ke­veredtek egymással. A küzdelem életre-halálra tartott: a menekü­lők mindegyikét, a két nőt is agyonlőtték, és az üldözők közül is elesett vagy hatvan ember.- Szerencsétek van, hogy iga­zat mondtatok! - így az egyik tiszt, aki, miután visszatért a fá­radt, kimerült sereg, kinyitotta a kamra nehéz ajtaját, és kienged­te őket. Alaposan kikérdezték mindkettőjüket, és amikor meg­tudták, hogy magyarok, az egyik tiszt így szólt: — Visszahoztuk mind a hat szánt A rajta lévő kincsekért alig­hanem megvehetnénk a ti fél or­szágotokat. De nem sikerült a tá­bornok gálád terve, és ez már a népé lesz! - tartott kisebb szónok­latot az egyik vörösgárdista főnök. Nagy valószínűséggel ennek a hasznából a nép egy petákot se lá­tott, kellett a sok kincs fegyverek­re, a fehérek ellen. Kis idő teltével édesapámék ugyanazt csinálták mint addig, csak éppen nyolc pa­ripa helyett jóval többet csutakol­tak, etettek, itattak. Segítséget is kaptak két fiatal vöröskatona sze­A képzelet szüleménye ez a filmrészlet egy soha nem volt ostromról, amelyről egy eredeti felvétel sem készült mélyében. Látszott rajtuk, értenek a lovakhoz, ugyanakkor sejtették: őket is figyelik, megfigyelik. Elvég­re más lett a főnök: Romanov tá­bornok helyett Kirov, Lenin helyet­tese. Érdekes, Lenint, Sztálint egy­szer sem látták. Az hírlett róluk, félnek a puskáktól, pisztolyoktól, tőröktől, szuronyoktól, fegyvere­sek közé - még ha a sajátjuk is - nem nagyon vegyültek, mentek. Azért más is fűződik ahhoz a naphoz. Kiderült az esti beszél­getésekből: aznap megtörtént az úgynevezett Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom. Kezdetben nem is értették, miről van szó. Másnap aztán elsétáltak a nem messze lévő Téli Palotához, de az őrök nem engedték be őket. Any- nyit azonban megtudtak tőlük, hogy mintegy ötezer fegyveres: matrózok, vörösgárdisták megro­hanták a csodaszép épületet, amelyet egyes adatok szerint negyvenegyen, mások szerint harmincnyolcán védtek, közöttük több nő volt. Itt is, ott is néhány halott, ez volt az a bizonyos Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Néhányszor beszélt vele Kirov, aki szinte mindig kiselőadást, rövid értekezést tartott, milyen Középen a cári család, körülöttük legmegbízhatóbb katonáik, a doni kozákok válogatott testőrsége Várjuk a hasonló történteket! sajnos már elmentek azok az emberek, akik az első világhá­ború katonái, részesei, hősei, szenvedő alanyai voltak. Eset­leg a gyermekeik, unokáik él­nek még. Ha az egykori, 1914—18 közötti magyar kato­nákról maradt hátra szóbeli, írásbeli emlék, esetleg korabe­lifotó, kérjük, írják meg ne­künk a pontos címet. Bárki megörökítheti apja, nagyapja egykori háborús történeteit, de mi is szívesen vállalkozunk ar­ra, hogy felkeressük önöket, és megírjuk őseik majd egy év­százados emlékeit. VÁRJUK AZ ÍRÁSAIKAT a szerkesztőség címére: Új Néplap 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc út 2. A borítékra írják rá: „Történetek”. jó lesz akkor, ha a munkásosz­tály átveszi a hatalmat. Apu sze­rint markáns, erős testalkatú, bajszos ember volt, aki még 1917 zimankójában is rövid ujjú, víz­szintes csíkozású matrózblúz­ban járt, amelyre kigombolt pré­mes köpenyt húzott. Nem telt be­le pár nap, és az emeletes kas­tély fenti része újra benépesült szép nőkkel. Mert az is kiderült, nem csak Romanovnak, de Ki- rovnak is gyengéje volt a szebbik nem. Főleg az izmos lábú, ki­sportolt testű balerinákat szeret­te, nem véletlenül nevezték el ró­la később Leningrádban a Kis- színházat. Valamikor 1917 decemberé­nek a közepén újra elkíváncsis­kodtak a Téli Palotához. Feltűnt, több helyen a templomokat ki­fosztották, az altemplomokból az oda eltemetett emberek kopor­sóit, bennük a halottakkal kirak­ták a bejárat mellé. Visszatérve a Téli Palotához, a falak általá­ban épek voltak, bár a tér felőli bejáratot egy ágyúlövés érte, itt kis területen leomlott a fal. Be­menni csak egy darabig lehetett, mindenfelé matrózok, vörös ka­tonák beszélgettek. Az egyikük azt javasolta, nézzenek ki a kö­zeli Névához, mert délelőttön­ként ott lehet valamit látni. Meg­kerülték az épületet, és ott voltak a parton nemsokára.- A folyón csatornaszélesség­ben vagy még szélesebben fel­törték a jeget, és hosszú lapos la­dikok úsztak be a folyó közepé­ig a part mellől. Rajtuk jól öltö­zött, prémbundás kisfiúk, kis­lányok, 12-16 év körüliek. Ami­kor távolabb jutottak a parttól, a ■ csónakban posztoló fegyveres katonák egyszerűen belelökdös- ték a szerencsétlen gyereksere­get a vízbe. Volt aki üvöltött a fé­lelemtől, nem akart kiszállni a csónakból. Őket evezőlapáttal, lapátokkal verték, míg üres nem lett a ladik a gyerekektől. Egy­két perc alatt beledermedtek a folyóba, akár tudtak úszni, akár nem. Olyanok voltak a partról mint apró, színes bogarak. Né- hányan menekülni próbáltak, de innen, ebből a sírból senki nem juthatott ki élve - írta édesapám. A látvány nagyon felkavarta őket, hiszen újabb ladikok jöt­tek, újabb gyerekemberkékkel. És mindenkit belefojtottak a víz­be Kirov emberei, katonái. (Folytatjuk) A szelektív hulladékgyűjtésen még nagyobb lesz a hangsúly REMONDis Szolnok zrt. Új igazgatók vezetik a társaságot, akik szerint a megyeszékhely mindig is éllovas volt A Remondis Szolnok Zrt. igaz­gatóságában személyi változá­sok történtek október 2-ától. Az elnök-igazgatói tisztséget dr. Ulrich Guthunz látja el, az ügy­vezetői igazgatói posztot Papp László tölti be. — Történnek nagy változások a Remondis Szolnok Kft. mű­ködésében a jövőben?- Az eddigi irányt követjük a to­vábbiakban is, lényeges változások nem történnek majd a cég műkö­désében —mondta Papp László. — Több mint nyolc éve dolgozom a Remondisnál, két éve igazgatósági tag vagyok, ennélfogva széles rálá­tásom van mind az anya-, mind a leányvállalatok működésére. Kör­nyezetmérnöki és közgazdász vég­zettséggel rendelkezem, Dabason másik két Remondis-cég ügyveze­tője is vagyok.- Mire fektetik a hangsúlyt az elkövetkező időszakban?- A hangsúlyt még inkább a szelektív hulladékgyűjtésre he­lyezzük. Továbbra is kiosztjuk a hulladékgyűjtésre szolgáló zsá­kokat, amelyeket ugyanúgy el­szállítanak majd a cég dolgozó, ahogyan eddig is tették. — Ön szerint a lakosság meny­nyire együttműködő? —Ezen a téren pozitív tapasz­talataink vannak, bár a sárga zsákos gyűjtés terén még van mit fejlődni. A lakosság még ha­tékonyabb bevonása érdekében az óvodákban, iskolákban kör­nyezeti nevelést végzünk. Pros­pektusokat, tájékoztatókat, aján­dékmintákat osztunk szét, re­mélve, hogy a gyerekeken ke­resztül tudunk hatni a szüleikre is. Emellett kiterjesztenénk a szelektív hulladékgyűjtést a szolnoki közintézmények (isko­lák, óvodák) vonatkozásában is.- Várható, hogy javul majd a parkolási helyzet Szolnokon? — A forgalomban lévő gépjár­művek száma folyamatosan nő, nagy segítséget jelentenek ebben a tekintetben az üzletközpontok parkolóhelyei, amelyek azonban Papp László lett a Remondis Szolnok Zrt. ügyvezető igazgatója nem teljesen kihasználtak. A parkolási rendeletet módosítot­ták, néhány változás már életbe is lépett (például a szombaton­ként! ingyenes parkolás vagy a kedvezményes családi bérlet).- Milyen a kapcsolat a német vezetéssel?- Szeretnénk megtartani a jó együttműködést a továbbiakban is - vette át a szót dr. Ulrich Gut­hunz elnök-igazgató. - A mi sze­münkben Szolnok éllovas volt, nem csak a vállalat nagyság­rendjét és súlyát tekintve, ha­nem a fejlesztéseket illetően is. Véleményeket, javaslatokat és felvetéseket szívesen fogadunk a továbbiakban is. ■ Békési B.

Next

/
Thumbnails
Contents