Új Néplap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-12 / 290. szám

aluliul*, naan naruiy un luvaiuavai szem Den. iei.: 3D/4IU-M1 ÚJ NÉPLAP - 2008. DECEMBER 12., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR A szemléletváltás hozta a díjat elismerés Kitüntették Sziráki Pált, a Jászkun Volán Zrt. vezérigazgatóját Ismét lesznek a megyéből a Magyar Kultúra Lovagjai között A fővárosban, a Művésze­tek Palotájában adták át a közelmúltban az Év Vál­lalkozója Díjakat. A Vál­lalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett vállalkozók napján Szir­áki Pál, a szolnoki szék­helyű Jászkun Volán Zrt. vezérigazgatója is elisme­rést vehetett át. A cégve­zetővel ez alkalomból ké­szítettünk interjút. Mészáros Géza — Gratulálunk a díjhoz! A vál­lalkozók napján adott az első kérdés: mire is vállalkozik a Jászkun Volán? — A kérdésben egyfajta közvé­lekedés is érzékelhető. Egy „úgy­mond" monopolhelyzetben lévő állami tulajdonú közszolgáltató cégtől szinte elvárás, hogy rossz hatékonysággal működjön, és a múltat képviselje. Közel öt évvel ezelőtt mi is ilyen helyzetből ki­indulva a fejlesztések mellett kö­teleztük el magunkat. Arra vál­lalkoztunk, hogy egy jó színvo­nalú helyközi közlekedés mel­lett Szolnokon a 2009. év köze­pére európai színvonalú tömeg- közlekedési rendszer működjön. Sziráki Pál kitüntetésével egy egész társaságot díjaztak: a vezérigazgatóval együtt elismerték a Jászkun Volán Zrt. teljesítményét Talán soha sem fordult még elő a megtisztelő cím bő egy évtized­del ezelőtti alapítása óta, hogy megyénkből többen kapják meg a Magyar Kultúra Lovagja elis­merést, mint jövő január 22-én. Mindez abból az összesítésből derül ki, amelyet nemrégiben ál- | lított össze az adományozó Fal­vak Kultúrájáért Alapítvány. A dokumentum szerint a szerve­zet döntéshozó testületé ezúttal 174 jelölt közül választotta ki azt a harminckilencet, akik tetteik, ; munkásságuk vagy életművük alapján méltók a kitüntetésre, és vele együtt a lovag, illetve apród megnevezésre. Ezzel pedig vár­hatóan négy földrész huszonkét országában összesen 410-re emelkedik majd a rangos kitün­tetésben részesültek száma. Az ünnepélyes átadásnak a fő­városi Uránia Nemzeti Filmszín­ház ad otthont Ide várják majd a szervezők azt az egy-egy szol­noki, karcagi, jászjákóhalmi és kunszentmártoni vendéget is, akik a XIII. Magyar Kultúra Nap­ja Gálán megyénket képviselik a díjazottak sorában. Nevüket egy­előre még nem hozta nyilvános­ságra az alapítvány, mert bár a javaslattevők már értesültek a j határozatról, a jó hírről több le­endő lovag is csak a napokban, afféle karácsonyi meglepetés­ként szerez tudomást. ■ B. J.- Akkor talán nem is érte váratlanul, hogy a VOSZ me­gyei szervezete önt jelölte a díjra? — Dehogynem. Az összes díja­zott közül egyedül én voltam, aki nem a magánvállalkozásokat képviseltem. A díj elfogadásával azt kívántam jelezni, hogy egy gazdasági társaság innovációs képessége, a fejlesztések iránti elkötelezettsége a tulajdonosi szerkezettől független. — De nem független attól a gazdasági környezettől, amely­ben működik, és most általá­ban is romlik a gazdasági kör­nyezet...- A tömegközlekedés már az elmúlt 3-4 évben is korábban so­ha nem tapasztalt kihívással ta­lálkozott. Több oknál fogva folya­matosan és elkerülhetetlenül csökken az utasszám. A szakma automatikus válasza a szolgálta­tás szűkítése volt. A mi vála­szunk a gazdálkodás racionali­zálása, a költséghatékonyság ja­vítása, az innováció. Ennek kö­szönhető például a midibusz megjelenése a városi tömegköz­lekedésben. — Ez elegendő volt a gazdálko­dás egyensúlyának megterem­téséhez?- Kezdetben igen, de 2008- ban már nem. Az új körülmé­nyek meggyőzték az ellátásért felelős minisztériumot és önkor­mányzatokat, hogy ami Európá­ban gyakorlat, az Magyarorszá­gon is elkerülhetetlen: részt kell vállalniuk a veszteségfinanszí­rozásban.- Elég messzire kerültünk az Év Vállalkozója Díjtól... — Nem mondanám. Az elmúlt évek kihívásai átalakították a tár­saság vezetését. Tulajdonosi, il­letve általános szakmai elvárá­sok és minták hiányában önma­gunk elvárásainak próbáltunk megfelelni. Buszpályaudvarok sorozatát építettük meg a megyé­ben, és ez év októberében átad­tuk a cég történetének legjelen­tősebb fejlesztését, a szolnoki au­tóbusz-állomást. A midibuszok­kal elkezdtük, a pályaudvarral véglegesen szakítottunk a fenn­tartó és üzemeltető Volán társa­ság szerepével. Vállalkozunk.- Ez mit jelent a gyakorlat­ban?- Például azt, hogy a forga­lomirányítás és utastájékoztatás területén a napjainkban elérhe­tő legkorszerűbb informatikai fejlesztéseket alkalmazzuk a szolnoki tömegközlekedésben, és kezdjük el a helyközi rend­szerünkben pályázati források igénybevételével, de ide tartozó­nak érzem, hogy a meglévő inf­rastruktúrát kihasználva — egyedüliként a szakmában - évente több milliárd forint for­galmú üzemanyag-kiskereske­delmi értékesítést végzünk. Ez­zel is kiegészítjük a fejlesztési forrásainkat.-A közlekedési szakma nagy figyelemmel kísérte a szolnoki önkormányzat helyi közbeszer­zési pályázatát. Többeket meg­lepett a megyeszékhely közgyűlésének egységes kiállá­sa a Jászkun Volán mellett. — A Debrecenben tapasztalt Volán-fiaskó egyáltalán nem a korábbi szolgáltatót minősíti. Szolnokon a politika nem lépte át a racionalitás határát. Ettől kezdve nálunk nem volt valós verseny. A Jászkun Volán Zrt.-t és az utazóközönséget érintő események- csütörtökön megnyitottuk az első képzőművészeti kiállí­tást a pályaudvari galériában. Pénteken Szalay Ferenc szolno­ki polgármesterrel aláírjuk a nyolc évre szóló közszolgáltatói szerződésünket, majd azt köve­tően közösen üzembe helyez­zük az intelligens megállóosz­lopokat. December 15-én, hét­főn Debrecenben a társasá­gunk nevében Észak-alföldi Re­gionális Minőségi Díjat ve­szünk át, illetve december 22- én a Szolnoki Főiskola oktatói­val ünnepélyesen lezárjuk 100 munkatársunk részére pályá­zatiforrásból szervezett angol­tanfolyamunkat. Es ami talán a legfontosabb, még ebben az évben elkészítjük 21 új helyi járatos autóbusz üzembe állí­tására a közbeszerzési pályá­zatot. Erre vállalkoztunk! - hangsúlyozta Sziráki Pál, a 2008. év egyik elismert vállal­kozója. Számítógépre nyert pénzt a burai iskola A tiszaburai Recsky Klára Álta­lános Művelődési Központ és Ál­talános Művészetoktatási Intéz­ménynek (ÁMK) összesen hét- száztizenkét tanulója van. Ez a szám évről évre növekszik. — Diákjaink 90 százaléka hát­rányos helyzetű, így nem lehet pénzt kérni tőlük. Az önkor­mányzat amiben csak tud, támo­gat bennünket - mondta Bran- kovics László igazgattó. Nemré­giben pályázaton nyert pénzt az ÁMK a számítógéppark fejlesz­tésére. A remények szerint még az idei tanévben megújul a gép­park. Mint azt Brankovics Lász­ló elmondta, hangszereket is szeretnének vásárolni a művé­szeti oktatáshoz. ■ N. I. A megyeháza napjainkban is az összetartozás jelképe évforduló Százharminc évvel ezelőtt, az elődök összefogásával épült fel Jász-Nagykun-Szolnok megye székháza Dr. Fülöp Tamás levéltári igazgató az egyik eredeti tervrajzot mutatja 1878 novemberében vette át a megye közgyűlése az új, patinás székházat, amelyet Benkó Károly és Pártos Gyula tervei alap­ján építettek. Az évfordu­ló alkalmából nyílik ma kiállítás a megyeházán. Pólyák Adrienn Az 1876-ban létrejött megye köz­gyűlése egy bizottságot hozott létre Sípos Orbán alispán vezeté­sével, hogy az új megyének egy új székházat építsenek. A gré­mium tervpályázatot írt ki, amelyre 17 pályamű érkezettbe - avat be a történeti előzmé­nyekbe dr. Fülöp Tamás, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levél­tár igazgatója. A bírálóbizottság a korszak egyik neves építésze, Pártos Gyula pályamunkáját sorolta az első helyre, ám a megyei köz­gyűlés tetszését inkább az ugyancsak nagy sz?km„; repu­tációnak örvendő Benkó Károly tervei nyerték el. Végül a két terv egybeolvasztásával döntötték el a kérdést. A megyeháza építése a megye településeinek összefo­gásával valósulhatott meg. Szol­nok városa ingyentelket, 30 ezer I forintnyi takarékbetétet és egy | évi ingyenmunkát ajánlott fel. | Mindezeken túl a megyebeli te- ? lepülések különadójából adták £ össze az építkezés mintegy 260 ezer forintra rúgó költségeit. Si­pos Orbán alispán a székházépí­tési bizottság elnökeként 1878. november 16-án a következő sza­vakkal zárta a megyeház építé­sét összefoglaló munkáját: „...adja Isten, hogy ezen székház megyénk lakosainak boldogsá­gát, megelégedését hirdesse, ön- kormányzatunk, s igazgatásunk jóságában megszilárduljon s kö­zelebb alkotott [értsd: nemrégib­en létrehozott] megyénk összes részeinek testvéri kapcsolatát képezze.” Á megyeháza impozáns épüle­te már megépülésének pillanatá­ban az új törvényhatóság, Jász- Nagykun-Szolnok megye egysé­gének szimbólumává vált. Az épület közel másfél évszázados története szorosan összefonódott a törvényhatóság, a városok, a megye és az ország történelmé­vel, s olykor aktív szereplőjévé vált a sorsfordító eseményeknek is. A megyeháza Szolnok főteré­nek mindmáig legmeghatáro­zóbb épülete, bár a múlt során a székház külső és belső arcula­tán a történelem korszakai ott­hagyták kézjegyüket. A megyei levéltár a korabeli tervpályázat­ra beérkezett munkákból 8, kéz­zel írott, tussal rajzolt tervdoku­mentációt őriz, amelyek helyet kaptak a most megrendezett ki­állításon. Ezek mellett a megye­háza megépítésének történetét bemutató számos dokumentum, tervrajz és fénykép is látható. Az érdekes történeti kiállítást a megyeháza épületében decem­ber 20-áig tekinthetik meg az ér­deklődők. i

Next

/
Thumbnails
Contents