Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-06 / 259. szám
2 A NAP TÉMÁJA ÚJ NÉPLAP-2008. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK mezőgazdaság Gráf József szakminiszter a cukorgyárak, köztük a szolnoki bezárását az egyik legnagyobb kudarcként élte át. Most a kukorica miatt fő a gazdák feje. TŐKESZEGÉNY A MAGYAR AGRÁRIUM- Magyarország erősen mezőgazdasági orientáltságú ország volt, és azt gondolom, az is marad. Kezdjük felvenni a verseny hangulatát, kezdünk hátulról előretörni. Azonban gondból is van elég: jelenleg a kukorica értékesítése okozza a legnagyobb fejtörést — tudtuk meg Gráf József mezőgazdasági minisztertől. Békési Brigitta A magyar mezőgazdaság helyzetéről tartott előadást Gráf József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter nemrég a szolnoki Hozam Klubban, ahol válaszolt a média és a megjelentek kérdéseire.- Milyennek látja a magyar mezőgazdaság helyzetét? — Túlzás lenne azt állítani, hogy nagyon nyugodt minden a mezőgazdaságban, van gondunk nekünk is. Például az uniós csaüakozáshoz való alkalmazkodóképességgel kapcsolatban merültek fel problémák. Másrészt hol túl sok a termés, hol túl kevés. Szoktam mondani, hogy az égiek soha nem tudják eltalálni, hogy mi a jó nekünk, de azért igyekszünk megoldani a problémákat. Ennek érdekében minden gazdasági szervezettel és minden érdekképviselettel folyamatosan tárgyalunk.- Melyek a mezőgazdaság legégetőbb problémái? —Tőkeszegény a magyar agrá- rium, nagyon nehéz idők következnek a hitelezés területén. Gyakorlatilag teljes évre meg kell hitelezni a gazdasági folyamatot, ehhez pedig források kellenek. Legfontosabb, hogy ezeket a forrásokat meg tudjuk szerezni, és a gazdákhoz tudjuk juttatni. Ha a pénzügyi válság nem lesz hosszú lefolyású, meg tudjuk oldani ezt a problémát, ellenkező esetben nagyon nehéz helyzetben leszünk.- Mire vezethető vissza az ag- rárium jelenlegi állapota?- A problémák gyökere a rendszerváltás előtti öt évre nyúlik vissza. Akkor az európai élvonalban voltunk a mennyiségi termelést illetően, és nem fektettünk hangsúlyt a minőségre. Addig az össztermés egyharmadát exportáltuk Kelet-Európába, főként az akkori Szovjetunióba. A mezőgazdaság abban az időben előállította az energiaszükséglet ellenértékét. A rendszerváltáskor nem volt kidolgozott koncepció, a kárpótlás is rossz irányba ment, a földet nem becsültük meg. Nyilvánvaló volt, hogy az akkor földet szerzők többsége nem akart mezőgazdasággal foglalkozni soha. Tavaly óriásit változtak a termelői árak, egy éven belül 37-38 százalékkal emelkedtek. Erre korábban nem volt példa. Az ennek következtében megemelt élelmiszerárak sokkolták a lakosságot. Úgy gondoltuk, hogy az idei jobb termés majd csökkenti az árakat, de nem így történt, csupán a növekedés állt meg.- Miért volt szükség néhány cég, például a tejiparban a Parmalat visszavásárlására?- Nyugaton a termelők tulajdonában vannak a feldolgozó- üzemek, így a mezőgazdasági termelés bármely ágában van probléma, a másik korrigálni tudja. Nálunk az élelmiszer- ipari termelők tulajdona elvált a termelői tulajdontól, egymás ellenfeleivé” váltak, ahelyett, hogy együttműködtek volna. Ezért próbálkoztunk visszavásárlásokkal a termelők részére (például Parmalat, pápai hús, néhány bpros cég), de erre csak csődközeli, felszámolás előtt álló cégek esetében került sor. Remélem, pozitív hatása lesz. — Valóban elkerülhetetlen volt a cukorgyárak bezárására, köztük a szolnokié is?- A cukorgyárak bezárását az egyik legnagyobb kudarcként éltem át az elmúlt három és fél év alatt. Csak egy gyár bezárása lett volna a reális. A gyárak azonban nem akarták megfizetni azt az árat, amelyet az európai termelőknek megfizettek, ezért a hazai termelők felhagytak a cukorrépa-termeléssel. Hiába mondtam, hogy ez csak egy átmeneti állapot, minden közvetítés hiábavaló volt a két fél között. Pedig a répa helyett gabonából már nem lett volna szabad területet növelni. Reményeim szerint azonban lesznek, akik újra elkezdenek cukorrépát termelni.-A nehezen beinduló búzaexport miatt gondok merültek fel a tárolással- Bár a búzaexport már elindult, a tárolással korábban adódtak gondok. Ezért megjelent a rendeletünk, melyben minden, felvásárlással és tárolással foglalkozó cég részére egy kétéves hitelkonstrukciót dolgoztunk ki. s 5 - Mely európai uniós lépé| sekkel nem értenek egyet? ■ ■ — Az unióban most folyik a közös agrárpolitika felülvizsgálata, amelyből kedvezőtlen, hogy az uniós támogatások két pillére közül csökkenteni akarják annak arányát, amelyhez nem szükséges nemzeti hozzájárulás. Ennek határozott ellenzői vagyunk, hiszen valójában ez támogatáselvonást jelent. Ezenkívül a támogatások igénylésének alsó határát 0,3 hektárról egy hektárra kívánják növelni, a felső támogatási határt pedig progresszív adóztatnák, 100-200 ezer euró támogatásnál már vonnának. Utóbbi a nagyvállalatok számára komoly támogatáscsökkenést eredményezne, tehát nem állunk mellette. — Milyennek látja a magyar állattenyésztés helyzetét?- A forint gyengülésének van egy pozitív oldala az állattartás és a mezőgazdaság szempontjából: az exportunkat jobban segíti elő, az importot pedig fékezi. Ezenkívül idén olcsóbbak a takarmányárak, és amennyiben a fejlesztéseket végrehajtják az állattenyésztő telepek, akkor jelentős javulást érnek el és versenyképesek lesznek Európában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 1300 milliárd forint áll a rendelkezésünkre, ennek címzettje főként az állattenyésztés. Ezt az összeget négy célcsoportra lehet felhasználni. Egyrészt a versenyképességjavítására, másrészt a helyes környezetgazdálkodást folytató vállalkozások támogatására. Ezenkívül az ötezer lakos alatti települések komfortosabbá tételére, végül egyes településcsoportok közös célkitűzéseit támogatjuk belőle. A probléma az, hogy a kereskedelmi bankok nem akarják a Magyar Fejlesztési Banktól fölvenni ezt a hitelt, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt megtegyék, és továbbítsák a gazdálkodók részére.- Hogyan próbálják orvosolni a kukoricakereskedelem mostani pangását?- A kukorica okozza jelenleg a legnagyobb fejtörést. Nyolc és Gráf József reményei szerint lesznek, akik újra elkezdenek cukorrépát termelni évente duplázzuk meg élelmiszer-eladásainkat. A kivitel legnagyobb része gabona, hús, zöldség és gyümölcs.- Hogyan érvényesülnek a magyar érdekek az unióban?- Az elmúlt három és fél évben a magyar érdekek jól érvényesültek, agrárdiplomáciánk eredményes volt. Azonban tudomásul kell venni a nagyságrendünket. Minden egyes európai döntés előtt a legfontosabb szövetségesekkel egyeztetek, Franciaország, Németország minisztereivel és az új szövetségesek egy részével. Közös nevezőt próbálunk kialakítani. fél millió tonna kukoricánk lesz ebben az évben, több mint duplája, mint tavaly volt, a felvásárlás pedig áll. Rajtunk kívül álló okok miatt a kereskedők nem jutnak hitelhez. Minden kormányülésen és a Magyar Fejlesztési Banknál is megpróbálunk eljárni, hogy erről a holtpontról tovább lépjünk.- Mi jellemzi a magyar külkereskedelmet? — Kezdjük felvenni a verseny hangulatát, kezdünk hátulról előretörni. Magyarország erősen mezőgazdasági orientáltságú ország volt, és azt gondolom, az is marad. Az ország kétharmada alkalmas a mezőgazdasági termelésre, a szélsőséges évjárato- Mely országokkal van szoros kereskedelmi kapcsolata hazánknak? — Legnagyobb export- és importpartnerünk Németország, Olaszország és Románia. Utóbbi esetében az elmúlt két évben megduplázódik mindig az exportunk. Ezenkívül az elmúlt három évben az orosz piacon is kát leszámítva a kontinentális éghajlat kedvez a termelésnek. Ezen túl, a mezőgazdasági földterületek több mint fele kiváló európai minősítést kap. Harmadrészt kitűnően képzett, elkötelezett szakembereink vannak, bár ezt a humán tőkét eddig nem úgy kamatoztattuk, ahogyan kellett volna. Tíz vásárlóból heten kérdezik most már meg, hogy- az európai uniós csatlakozást követően pozitív változás volt, hogy a kapott támogatások több mint duplájára nőttek - hangsúlyozta Gráf József. - Negatívum viszont, hogy a magyar alapanyag-termelés és élelmiszeripar nem tudott felkészülni a tagságra, és nem mentek végre azok a modernizációs folyamatok, amelyek versenyképessé tudták volna tenni. magyar-e az áru A magyar élelmiszer-biztonság nagyon elismert az unióban. Pozitívum, hogy míg korábban tíz vásárlóból egy kérdezte meg, hogy magyar-e az áru, ma már tízből heten teszik ezt a felmérések alapján.-**-*K:^ Hudu Mátyás kuncsorbai mezőgazdász az általa kifejlesztett kíméletes llbatömési eljárással megmentené a nehéz helyzetben lévő ágazatot Idén már a Szolnoki Cukorgyárban sem indult el a kampány. A nagy múltú feldolgozót lebontják, és parkosítják a területet. Megyénkben kiváló minőségű vöröshagyma terem, melyet feldolgozás után könnyebben értékesítenek a gazdálkodók 4 /i
