Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-28 / 278. szám

2008. NOVEMBER 28., PÉNTEK Megyeházi tükör ^ Meghívó A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke a helyi önkormányzatokról szóló ; 1990. évi LXV. törvény 12. §. (2) bekezdése alapján A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI KÖZGYŰLÉS KÖZMEGHALLGATÁSSAL EGYBEKÖTÖTT ÜLÉSÉT 2008. december 12-én (pénteken) de. 10.00 órára hívja össze, melyre tisztelettel MEGHÍVOM. Az ülés helye: a megyeháza díszterme Szolnok, Kossuth L. u. 2. Fejér Andor Roma fiatalok tanulmányait támogatják A megyei önkormányzat több­éves hagyománya, hogy egysze­ri tanulmányi támogatást nyújt a megyében élő cigány származá­sú fiatalok részére. E célra 2008- ban 2,9 millió forint állt rendel­kezésre. Az a megyében állandó bejelentett lakással rendelkező, szociálisan rászoruló cigány származású fiatal pályázhatott, aki a gimnázium vagy szakkö­zépiskola 10-13. évfolyamát nap­pali tagozatán végzi, és tanulmá­nyi eredménye legalább 3,0 volt, illetve aki a szakiskola 10-12. év­folyamos nappali tagozatos diák­ja, és tanulmányi eredménye leg­alább 3,5 volt az előző tanévben. Pályázatot 233 tanuló nyújtott be, ebből 62 gimnazista és szak­középiskolai, valamint 61 szakis­kolai tanuló felelt meg a kiírás­nak. Az egy tanulónak adható támogatás nagyságát meghatá­rozza az iskola típusa és az elért tanulmányi eredmény, így a tá­mogatási összeg 18 500 és 36 000 forint között van. A gimnáziumi, szakközépiskolai tanulók közül négyen értek el 4,51 feletti ta­nulmányi eredményt, kitűnő ta­nuló nem volt. A szakiskolások közül nyolc tanulónak volt 4,51 feletti a tanulmányi eredménye. Kitűnő tanuló közöttük sem volt. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Az összefogás a megye ereje értékelés A nehezebb körülmények ellenére sikeres a megyei önkormányzat Hatékonyabb munka, ta­karékosabb és célszerűbb működés. Ez az egyik leg­fontosabb eredménye a két esztendővel ezelőtt megalakult megyei önkor­mányzatnak. A választási ciklus félidejénél Fejér Andort, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyű­lés elnökét kértük az el­múlt időszak értékelésére. Munkatársunktól — Ha egyetlen mondatban kel­lene összefoglalni a megyei ön- kormányzat működését a vá­lasztás óta eltelt időszakban, mit említene meg, elnök úr?- Azt, hogy az adott lehetősé­gekből a legtöbbet tudtuk kihozni.-Ez azt is jelenti, hogy a kitű­zött célokat maradéktalanul si­kerül megvalósítani?- Legfontosabb vállalásunk a ciklus elején egy, a korábbinál jóval költségtakarékosabb és ha­tékonyabb önkormányzat mű­ködtetése volt. Első lépésként a megyei közgyűlés állandó bizott­ságainak számát majdnem felé­re csökkentettük. Az eredmény kevesebb külsős bizottsági tag, jóval kevesebb adminisztráció, hatékonyabb munka. Dönté­sünk személyi következmények­kel is járt, a hivatal munkatársa­inak létszáma 72-ről 60-ra csök­kent. Több intézményt összevon­tuk, néhány tevékenységet pedig vállalkozói szerződés keretében működtetünk. Mindezzel éves szinten több száz milliós megta­karítást értünk el, ami már 2008-ban érzékelhető volt. Ez komoly eredmény, mert évről év­re romlik a megyei önkormány­zat finanszírozása, és ez a ten­dencia úgy tűnik, az előttünk ál­ló időszakban is folytatódik. — A romló anyagi fettételek el­lenére számos eredményt ért el a megyei önkormányzat.- Az előbbiekben említett in­tézkedések arra voltak elegendő­ek, hogy a működőképességet fenn tudjuk tartani, illetve, hogy a feladatellátás színvonala ne sé­rüljön, hiszen a megyei önkor­mányzat 8500 ellátottról gondos­Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke elégedett az önkormányzat munkájával, amelyet sikerült hatékonyabbá és takarékosabbá tenni kodik. Mindezt nem egyszerű megvalósítani, mert forrásaink fo­lyamatosan szűkülnek, ellátandó feladataink ezzel szemben megso­kasodtak. A választásokat követő­en ugyanis a megye fenntartásá­ba került egy szociális és két ok­tatási intézmény, ami éves szinten összesen 200 millió forintot meg­haladó többletköltséget jelent. Minden folyamatban lévő fej­lesztést sikeresen végig vittünk, ezek között kell megemlíteni a Hetényi Géza Kórház rendelőin­tézetének 1,2 milliárdos, illetve belgyógyászati pavilonjának 1 milliárd forintos rekonstrukció­ját. Az utólagos finanszírozás ko­moly nehézségeket okoz, a ren­delőintézet esetében egyébként fokozottan érezzük az ebből adó­dó nehézségeket. Sajnos azt kell mondanom, hogy az utóbbi idő­szakban jelentősen csökkentek a pályázati lehetőségek, több­ször is előfordult, hogy a megyei önkormányzatokat a kiírás eleve kizárta a lehetséges pályázók kö­réből. Két sikeres, összesen más­fél milliárd forintos támogatást nyújtó pályázat révén, példa nél­küli összefogással megalakult a megyei térségi integrált szak­képző központ, amelyhez vala­mennyi, középfokú szakképző iskolát fenntartó települési ön- kormányzat csatlakozott. De em­líthetem a „Jászkun kapitányok nyomában” elnevezésű turiszti­kai pályázatot is, amelynek meg­Az egyik legnagyobb beruházás a Hetényi kórházban valósult meg valósítása összesen 600 millió forintba kerül majd.- A közgyűlés több, a megye la­kosságát érintő ügyben is ál­lást foglalt.- Tiltakoztunk a vasúti szárny­vonalak, illetve a MÁV Kórház megszüntetése ellen. Több ízben sürgettük az úthálózat fejleszté­sét, elkerülő utak építését. Támo­gatta önkormányzatunk a szen­tesi légimentő-bázis építését, és 2007-ben ismét csatlakoztunk a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjprogramhoz. Ugyan­csak 2007-ben a 55 településsel közösen létrehoztuk egy parlag­fű-mentesítési alapot a megye la­kosai egészségének védelme ér­dekében. A Máramaros Megyei Tanács Környezetvédelmi Bizott­ságával 2006 óta tart együttes üléseket a megyei közgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottsága. A kö­zös tevékenységben kiemelt he­lyen áll a Tisza megfelelő vízmi­nőségének fenntartása.- Melyek azok a feladatok, amelyek megoldása a követke­ző két évben vár a megyei ön- kormányzatra?- Már előkészítettük a fejlesz­tési menetrendet, amelynek for­rásaként a 4 milliárd forint ér­tékben kibocsátott kötvény szol­gál. A lehetőségekhez mérten megpróbálunk beruházásokat előbbre hozni 2009-re, hogy a gazdasági válság hatásait csök­kenteni tudjuk azzal, hogy több munkát adunk a megyei vállal­kozásoknak. Sok intézményünk nem felel meg a törvényben elő­írt minimum feltételeknek, ko­moly kiadást jelentenek az el­avult fűtési rendszerek, a hőszi­getelés hiánya. Az elkövetkező időszakban elsősorban ezen a te­rületen szeretnénk a működési költségek további csökkenését eredményező fejlesztéseket elvé­gezni. Ennek érdekében szorgal­mazzuk az alternatív energiafor­rások hasznosítását is. Ami a pá­lyázatok elbírálását illeti, úgy vé­lem, változtatni kellene azon a helytelen gyakorlaton, hogy a döntések nem szakmai, sokkal inkább politikai szempontok szerint születnek. Amíg ez így működik, addig csak üres szó­lam marad az elmaradott térsé­gek felzárkóztatása vagy az esélyegyenlőség. Európai Régiók Gyűlése: középpontban a megyék Közös környezetvédelmi bizottsági ülés máramaros Az árvízvédelem volt a fő téma a testvérmegyék között A napokban tartotta éves köz­gyűlését a 33 ország több mint 270 régióját tömörítő érdek-kép­viseleti szervezet, az Európai Ré­giók Gyűlése. A résztvevők Európa egyik legaktuálisabb problémájának, a bevándorlás­nak a kérdéseit vitatták meg. A közgyűlésen részt vettek a hazai megyék elnökei is, akik külön megbeszélést folytattak Luc Van den Brandéval, a Régi­ók Bizottsága elnökével. A Régi­ók Bizottsága biztosítja az unió tagországai települési és regio­nális (azaz középszintű) önkor­mányzatainak érdekképviselet­ét, ezért különösen nagy jelentő­sége van, hogy az egyes orszá­gok által delegált tagok válasz­tott önkormányzati testületeket képviseljenek. Elhangzott, hogy a jelenlegi magyar tagok delegálása nem az európai szerződések és szabá­lyok szerint történt. Az elnök megígérte, hogy személyesen tá­jékozódik az ügyben. Fontos tud­ni, hogy az európai köztudat a mai magyar nyelvhasználattal el­lentétben regionális önkormány­zat alatt az adott ország közpon­ti kormánya alatt közvetlenül működő, választott testülettel rendelkező önkormányzatokat, azaz a megyei szintű területi egy­ségeket érti. Ebből adódik, hogy egy magyar megyei önkormány­zat regionális önkormányzat az Európai Unió szerint. ■ Máramaros és Jász-Nagykun- Szolnok megye környezetvéde­lemmel foglalkozó közös bizott­sága november 17-18-án Nagy­bányán tartotta együttes ülését, amelyen árvízvédelmi, környe­zetvédelmi tapasztalataikat cse­rélték ki a két megye önkor­mányzati, vízügyi, környezetvé­delmi szakemberei. A közös bizottsági ülés részt­vevőit Mircea Man, Máramaros Megye Tanácsának elnöke, vala­mint Fejér Andor, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte. Mindketten hangsúlyozták, hogy a két me­gyét összekötő legfontosabb elem a Tisza. Az áradások, a kör­nyezetvédelmi, hasonló jellegű problémák arra ösztönzik a test­vérmegyei kapcsolatokat ápoló két megyét, hogy ezen a terüle­ten Is osszák meg tapasztalatai­kat. A fő téma ezúttal az árvízvé­delem és a megelőzés volt. Búsi Lajos, megyénk közgyű­lésének alelnöke a felkészülés, a megelőzés, a feladatok megter­vezésének, a lakosság szerepé­nek fontosságát emelte ki. Lovas Attila, a Köti-Kövízig igazgatóhe­lyettese a Közép-Tisza vidékén folyó árvízvédelmet mutatta be, míg dr. Veres Nándor, Nagykörű polgármestere, az „Élő Tiszáért Társaság” elnöke a Tisza szabá­lyozásából eredő gondokra, meg­oldási lehetőségekre hívta fel a megjelentek figyelmét. ■ A megyei küldöttség megtekintette a Visó folyó nyári áradása okozta árvízkárok folyamatban lévő helyreállítási munkálatait is 'l í * A A i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents