Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-27 / 277. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK TÖBB, MINT PUSZTÁN EGY REGIO Jászberény: központban a tudás Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik megha­tározó gazdasági központja Jászberény, ahol jelentős ipari cégek működnek. É. A. R i A városban két éve fogalmazódott meg a kér­dés, hogyan lehetne továbblépni a nagyobb hozzáadott értéket adó termelés felé. A megol­dást egy beszállítói tudás- központban vélte megtalálni a városvezetés. Jászberény­ben gazdasági szempontból meghatározó a nagy, nem­zetközi cégek beszállítóinak tevékenysége. A város fej­lődésének alapvető kérdése, hogy a meglévő ipari poten­ciált hogyan lehet „megko­ronázni”, azaz hogyan lehet a jelenlegi termelési szerke­zetet tudásintenzív, nagyobb hozzáadott értéket előállító irányba elmozdítani - mondta érdek­lődésünkre Gedei József polgármester. A városvezető programjában éppen ezért meg is fogalmazta egy beszállítói tudásközpont létrehozásának tervét. Az elmúlt két évben az önkormányzat által kialakított koncepció sze­rint a tudásközpont színhelyéül szolgál az ipa­ri kutatás-fejlesztésnek, előnyös feltételeket nyújt az egyetemi és egyéb állami kutatóhe­lyek eredményeinek gyors bevezetéséhez a ter­melésbe. Mindezek révén pedig az új tech.no- lógiát alkalmazó vállalkozásokat jelentős ver­senyelőnyhöz juttatja. A piacképes ötlettel ren­delkező, de tőkeszegény vállalkozásoknak az első években olcsó kutatási és irodaterületet biztosít, számukra szakmai és adminisztratív segítséget nyújt. A tudásközpont ugyánakkor vállalkozói központként is működne. A könyve­lés-könyvvizsgálattól, a jogi, befektetési, pályá­zati tanácsadáson át az informatikai és nyom­dai szolgáltatások is számos módon segítenék a betelepült vállalkozásokat. A tudásközponthoz az eredeti elképzelések­ben kapcsolódik konferencia- és rendezvény- központ is. Ez Jászberény számára megoldja a minőségi közösségi tér hiányából fakadó prob­lémát. A kialakítandó rendezvényközpont mel­lett létrejövő szálláshelyek szolgálják ki azt a minőségi üzleti turizmust, ami jelenleg - a megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshely hiányában - elkerüli Jászberényt, és Budapes­ten csapódik le. A területen fekvő laktanyaépület kétszintes, benne 6287 négyzetméter alapterületen a gaz­daságfejlesztés (inkubáció, konferenciatermek, irodák stb.) céljait szolgáló helyiségek alakítha­tók ki. Emellett 3210 négyzetméteres terület a turizmus céljaira hasznosul, ott négycsillagos szálloda, étterem kap helyet. 1 teendő helyszín A tudásközpont helyéül az egykori huszárlaktanya szol­gálna. A városközponttól alig 400 méterre fekvő, 5,2 hektáros területet még az 1870-es években a jászberé­nyi városatyák ingyenesen adtak a katonaság használa­tába azzal a kitétellel, hogy azt csak katonai célra lehet használni. A területen laktanya épült. Az 1990-es évek­ben az egészségügyi ellátó alakulat kiköltözésével a kato­nai tevékenység megszűnt, így a terület 1997-ben vísz- szakerült a város tulajdonába. A többmilliárdos fejlesztést több pályáza­ti fordulót követően két részre bontották. A különböző tervek, pályázatok kidolgozására pedig már a város 40-50 millió forintot fordí­tott. Eddig nem is eredménytelenül, hiszen a város úgynevezett zászlóshajó projektjéről a kormány nemrégiben döntött, hazai és európai uniós társfinanszírozású támogatásban része­sítette. Összesen 1,9 milliárd forintot ítéltek meg a fejlesztéshez. A tudásközpont létrehozásának tervét kez­detben az önkormányzati képviselő-testület egyöntetűen támogatta Az elmúlt két évben gyakorlatilag az engedélyes tervekig eljutott. Az utóbbi időben azonban nehézkesebbé, las­súbbá vált a továbblépés. Korábban megfogalmazott elképzelések sze­rint ugyanis a beruházáshoz a város már nem kívánt újabb anyagi áldozatokat vállalni. így a fejlesztés - az uniós és állami támogatás mel­lett - elsősorban magántőkére támaszkod­va valósult volna meg. A befektető a területet használatra, később pedig akár tulajdonba is megkaphatná. Gedei József polgármester sze­rint a beruházás a város számára így is több­féle, közvetett és közvetlen előnnyel is járna. Hiszen például számos új munkahely jönne lét­re a településen, de növekednének például az iparűzési adóból az önkormányzat kasszájába befolyó összegek is. A képviselők egy csoport­ja részéről ugyanakkor megfogalmazódott egy olyan elképzelés is, hogy a város mégis vállal­jon részt az anyagiak biztosításában. Végleges döntés, egyelőre, még nem született az ügyben. Felgyorsulnak a támogatások ■ A nemzeti fejleszté­si és gazdasági minisz­ter régiónkról, kitöré­si lehetőségeinkről, a tanács munkájáról és az uniós pályázatokról. Marik Sándor Az észak-alföld az ország leg­nehezebb helyzetben lévő térsé­ge. Bajnai Gordon nemzeti fej­lesztési és gazdasági minisztert erről kérdeztük.- Milyennek látja régiónkat, ha összehasonlítja az ország más területeivel? Lát-e reális esélyt a felzárkózásra?- A felzárkózás kulcsát a hat­hatós regionális fejlesztések­ben látom. Nem véletlen, hogy kormányzati támogatással erő­teljes infrastruktúrafejlesztés kezdődött. 2006-ban és 2007-ben a gyorsforgalmú utak és főutak fejlesztésében az Észak-alföldi Régió kapta a legtöbb beruhá­zást. Összesen 106 kilométernyi új út épült, amelynek közel fele- mintegy 49 kilométer - autó­pálya. Jelentős mértékű volt a vasútfejlesztés is, és növekedett l>............................................... Úthálózatot korszerűsítünk, ipa­ri és logisztikai kapacitásokat fej­lesztünk, turizmust serkentő beru­házásokat indítunk el Bajnai Gordon .......................................ff a légi közlekedés szerepe a deb­receni és a nyíregyházi repü­lőterek nagyszabású fejleszté­sével. Logisztikai szempontból komoly lehetőség rejlik a régi­óban, hiszen Szolnok, Debre­cen és Záhony révén már most is országos jelentőségű logiszti­kai központok működnek a tér­ségben. Nyíregyháza pedig regi­onális logisztikai központ lehet. Az elérhetőség javítására továb­bi fejlesztések szükségesek. Itt a tiszai vízi közlekedésben rejlő kiaknázatlan lehetőségekre gon­dolok, vagy a logisztikai hálózat összehangolására.- A másik fontos szempontnak a beruházások ösztönzését tar­tom. Országos összehasonlítás­ban is kedvező, hogy a régióban a GDP-nek több mint 20 százalé­kát fordítják beruházásra. Min­den beruházási ágban - de leg­nagyobb mértékben az agrár- szektorban - az országos átlag­nál magasabbak ezek az ada­tok. Talán sok olvasó előtt nem ismert, hogy a kutatás-fejlesztés­ben dolgozók száma a Dél-alföl­di Régió után itt a legnagyobb. A kutató-fejlesztő helyek száma tekintetében a régió ugyancsak 2. az országban. Biztató gazdasági mutató, hogy a régióban az egyik legmagasabb a kutatásra, fejlesz­tésre (K+F) fordított támogatások aránya, a vállalati ráfordítások folyamatosan növekednek. Az Észak-alföldi Régió kedve­ző lakossági adottságokkal ren­delkezik, korszerkezete a leg­kedvezőbb az országban. Ez azt Bajnai Gordon jelenti, hogy itt a legkevesebb az idős és legtöbb a fiatalkorú. A fiatalok oktatása és szakképzé­se nagy kihívás, ezért is nagyon fontos, hogy a települések okta­tási intézményi ellátottsága ked­vező. A régió az iskolapályáza­ton több mint 20 milliárd forin­tot kapott a 2007-2008-as évek­ben, de a Regionális Fejleszté­si Tanács további támogatások odaítélésére jogosult. Debrecen- mint egyetemi város - vonzás- körzetében magasan az orszá­gos átlag felett van a legfejlet­tebb technológiát alkalmazó vál­lalkozások aránya.- A parlamenti választások után újjáalakították a regi­onális fejlesztési tanácso­kat. Közel két év után mi a véleménye: beváltak az ezzel kapcsolatos terveik, valóban megnőtt a tanácsok fejlesz­téspolitikában játszott sze­repe?- A tanácsok eredményes és sikeres munkát végeztek. A regi­onális tanácsok és ügynöksége­ik a fejlesztéspolitika érdemi szereplőivé váltak. Működésük­ben, feladataikban megerősöd­tek, a régiók ismertsége pedig folyamatosan nő. A fejlesztés- politikai intézményrendszer eredményességét mutatja, hogy Magyarország az egyik legsike­resebb ország az uniós források felhasználásában. Ebben a regi­onális fejlesztési tanácsok szere­pe minden eddiginél jelentősebbé vált, hiszen aktívan részt vesz­nek a fejlesztéspolitikai tervezés­ben, a döntés-előkészítésben, a végrehajtás során pedig az érté­kelésben és a bírálati folyamat­ban is. Fontosnak tartom, hogy a regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel rendszeresen találko­zom. A tanácsokban olyan helyi politikusok dolgoznak, akik átfo­gó helyi ismerettel és szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek a régiójukról, jól ismerik a terü­letfejlesztést, a fejlesztéspoliti­kát és sokéves vezetői tapaszta­latuk van.- Hogyan vélekedik a régió kiemelt pályázatairól, pályá­A jászberényi tudásközpont makettje zóiról: illeszkednek-e az országos összképbe; jobbak, átlagosak vagy rosszabbak?- Mostanra már több mint 370 kiemelt projektnél tartunk. Legutóbb épp a Sávoly melletti MotoGP pálya megépítéséről szü­letett döntés. A kiemelt projektek aránya országos és régiós össze­hasonlításban egyenletes képet mutat. A fejlesztésekből az Észak­alföldi Régió jelentős részesedés­sel bír. Eddig mintegy 30 kiemelt projekt esetében született döntés, a megítélt támogatások összege mintegy 25 milliárd forint. Ebből ■ a pénzből úthálózatot korszerű­sítünk, ipari és logisztikai kapa­citásokat fejlesztünk és jelentős számú, turizmust serkentő beru­házást indítunk el.- Gyakori panasz, hogy túl bonyolult a pályázati rend­szer, és az utófinanszírozás során nehézkesen lehet hoz­zájutni a támogatáshoz. A lebonyolító szervezetek, ame­lyek túlzottan bürokratiku­sak, sokszor hatóságként és nem partnerként viselkednek. Reálisnak tartja az ilyen kri­tikát?- Az uniós pályázati rendszer­nek megvannak a maga szigorú és kötött formai szabályai. Ezt nem hazánk találja ki, hanem az Európai Bizottság követeli meg a tagországoktól. Nekünk ugyan­akkor az az érdekünk, hogy a pályázati rendszert minél egy­szerűbbé és átláthatóbbá tegyük. az igényérvényesítési eljárások korszerűsítésére vagy a lánctar­tozások visszaszorítására. Két­ségtelen, hogy Magyarországon az adminisztratív terhek sajnos még mindig túl magasak, felesle­gesen növelik a vállalkozási szek­tor közvetlen terheit. A bürokrá­cia csökkentése az állampolgá­rok és az állam együttes érdeke is, mert ez közvetlen költségmeg­takarítást képes eredményezni a vállalkozások számára. Sike­resen végrehajtható anélkül, hogy bármely társadalmi cso­port vagy politikai párt érdeke­it sértené. A kedvező szabályozá­si háttér kialakításában számí­tunk magukra a vállalkozások­ra is. Ennek érdekében a Gaz­dasági Egyeztető Fórum létreho­zásával a kormány olyan rend­szeresen ülésező, kiszámítható konzultációs fórumot hozott lét­re, amely érdemi, szakmai egyez­tetésre ad lehetőséget a vállalko­zások működési feltételeit illető­en a kormányzat és a gazdasági szféra képviselői között, és rend­szeresen elemzi az üzleti környe­zetet érintő legfontosabb kérdé­seket.- Kellően hasznosítja-e hazánk a lehetőségeket? Szá- mít-e ön a külföldön dolgo­zó, kiemelkedő magyar tudó­sok segítségére, támogatásá­ra, netán lobbierejére?- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlesztéspolitika ott ér el jelentős sikereket, ahol megfele­Polgár: az Innoglass Üvegipari Kft. laminált üveg-feldolgozási kapaci­tás kialakítására nyert 12 millió forint támogatást a régió TRFC pályá­zati keretéből Az elmúlt időszakban jó néhány újítást vezettünk be. így például kevesebb igazolást kérünk, egy­ségesítettük az eljárásokat, egy­ablakos ügyintézést vezettünk be, kiterjesztettük az elektroni­kus ügyintézést, egyszerűbbé és gyorsabbá tettük a kifizetési eljá­rásokat.- Igény és ígéret szintjén sokat hallunk a vállalkozó- barát környezet megteremté­séről, a hazai és a külföldi tőkebefektetések elősegítésé­ről, az adórendszer átalakí­tásáról és a bürokrácia ter­heinek csökkentéséről. Meny­nyire gyors e szándékok meg­valósítása?- Az adminisztratív terhek csökkentése fontos része az üzleti környezet megteremtésé­nek, de emellett további intéz­kedések összehangolására van szükség. így a többi között a vál­lalkozói tájékoztatás javítására, lően képzett munkaerő áll ren­delkezésre. Fontos tehát, hogy a felsőoktatás felmérje a piac elvá­rásait, és ennek megfelelően ala­kítsa képzési programjait. Erre ma már számos jól működő pél­da létezik. Például Győrben a Széchenyi Egyetem és az Audi együttműködése, Miskolcon az egyetem és a Bosch kapcsolata. Az Észak-alföldi Régióban ilyen a Richter gyógyszergyár és a Deb­receni Egyetem közötti együtt­működés. Munkánk során keres­sük az együttműködést a kül­földön dolgozó magyar kutatók­kal. Fontos, hogy az ő tudásukat is fel tudjuk használni, és nem utolsósorban elősegítsük későbbi hazatérésüket. Komoly sikerként könyvelhetjük el, hogy az Euró­pai Innovációs és Technológi­ai Intézet székhelye Budapestre került. Ez az intézmény az inno­vációt, a kutatásfejlesztést és az egyetemi oktatást a tudáshárom­szög elemeiként integrálja. Elhangzott a gazdasági csúcson Bajnai Gondon: - Eddig a növekedésre koncentráltunk, most a talpon maradásra és az alkalmazkodásra kell forrásokat adni. Éppen ezért az euró­pai uniós források átcsoportosításával lényegesen megnöveljük a következő két évben a vállalkozások számára rendelkezésre álló támogatási forráso­kat. ... Megnő a támogatásintenzitás. A hátrányos helyzetű térségben akár 70 százalékos támogatást is lehet kapni, de normál térségekben is elme­gyünk az 50 százalékig a vállalkozástámogatásnál. Megnöveljük az előle­geket, 40 százalékos előleget fogunk fizetni a vállalkozásoknak, ha elnyer­nek egy támogatást. Az Új Magyarország fejlesztési tervből mintegy 500 milliárd forint, az Új Magyarország vidékfejlesztési programból pedig 400 milliárd forint áll a vállalkozások és kisvállalkozások rendelkezésére. ... A következő évtől olyan automatikus pályázatot indítunk - nagyon gyorsan elérhető, zsűri és bírálat nélküli pályázatot -, ahol akár 50 millió forintot kérhet egy vállalkozás. Három-négy hét alatt meg tudjuk mondani, hogy elnyerte-e az internetről letöltött kérdőív alapján ezt a forrást. Nagyon szé­les körben használhatja föl, akár 50-70 százalékos támogatással ezt a for­rást. Ezzel az uniós pénzek vállalkozói szektorba áramlása rendkívüli mér- 1 tékben fel fog gyorsulni 4 t k 9 é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents