Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-24 / 274. szám

SPORT ÚJ NÉPLAP - 2008. NOVEMBER 24., HÉTFŐ Csalódást keltő őszi szereplés labdarúgás Nagy játékosmozgás várható télen a Szolnoki MÁV FC együttesénél Így láttuk mi a kék-fehér játékosok teljesítményét Géléi József Egy hete, hogy befejező­dött a másodosztályú lab­darúgó-bajnokság őszi idénye. A tavalyi ezüstér­mes Szolnoki MÁV FC együttese a csalódást kel­tő tizenegyedik helyről várja a tavaszi folytatást. Talán még a legpesszimistább drukkerek sem gondolták volna, hogy a tavaszi szárnyalás után ilyen gyötrelmes ősz vár szolno­ki legénységre. Kevés rúgott, sok kapott gól, két edző - vonható gyors mérleg a tizenötödik for­dulót követően.- Az elmúlt három évben jól teljesített csapatunk, egy ne­gyedik hely mellett kétszer is ezüstérmet szerzett - értékelte közelmúltat a klub elnöke, Fe- rencz Gábor. - Ilyen szereplés után nem meglepő, hogy leg- jobbjainkra rendre szemet ve­tettek az élvonalbeli klubok. Különösen idén nyáron szen­vedtünk el nagy érvágást, ki­lenc játékosunk távozott, s kö­zülük heten NB I-es együttes­nél kaptak szerződést. A nyá­ron úgy értékeltük, hogy új igazolásaink képesek lesznek pótolni a távozókat, így az 1-4. helyet céloztuk meg. Hiába ér­keztek azonban többen is az el­ső osztályból, csalódást okoz­tak teljesítményükkel. A legfá­jóbb, hogy hozzáállásban, küz­deni tudásban maradiakéi elő­deiktől. Ferencz Gábor leginkább né­hány játékos hozzáállását kifogásolta A szolnoki együttes legjobb átlagteljesítményt nyújtó játékosa a többször is sérüléssel bajlódó Mile Krisztián (labdával) volt az őszi idényben- Lesz-e következménye az el­várttól jóval gyengébb szerep­lésnek?- Az első értékelést már meg is tartottuk: négy játékosnak a hét végén bejelentettük, hogy kereshetnek maguknak csapa­tot, nem gördí­Pályaviszonyaink már a kriti­kus szint alá süllyedtek, egy­szerre három csapat edz ugyan­azon a játéktéren. Kapitális hi­bának tartom, hogy a közgyűlé­si határozat annak idején visz- szavonásra került, s emiatt el­maradt a Tiszaligeti Stadion re­konstrukciója. Már nagyon ele­gem van az áldatlan állapotok­ból, nem győzünk szégyenkezni pályáink, a tiszaligeti, illetve a Véső utcai állaga miatt ellenfele­ink, sőt saját gyerekeink szülei előtt is. Amibe kevesen gondol­nak csak bele: legtehetségesebb gyerekeink elvesztésében ez is közrejátszik, hiszen képtelen­ség ilyen körülmények között fejlődni. Hogy akarjuk itt tartani őket, amikor olyan csábításnak vannak kitéve, mint mondjuk a minden igényt kielégítő felcsúti, győri, kispesti vagy éppen agár­di fociakadémia. — Mit jelent a klub számára a főszponzor kilépése?- Az, hogy Szolnokon egyál­talában életben maradhatott a profi labdarúgás, elsősorban a MÁV FC és Mondi vezetésének köszönhető. Csak remélni tu­dom, hogy a hagyományok szellemében a jövőben ismét visszatérnek a sport világába a vasúthoz kötődő vállalatok, mint a MÁV Rt., a Járműjavító vagy éppen a Stadler. Ameny- nyiben nem, mindenkinek le kell vonni a megfelelő konzek­venciát. Az elnök szavai semmi jóval nem kecsegtetnek, hiszen ugyan csapatot akár néhány hét alatt meglehet erősíteni, ám a sportinfrastrukturális helyze­ten lehetetlen rövid idő alatt változtatni. Márpedig, ha ez so­káig így megy tovább, a nagy nehezen felépített utánpótlás rovására megy. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEGI velemeny@szoljon.hu HzM «iOijat» SZOLJON.hu tünk akadályt a távozásuk elé. Hozzáteszem, nem Bállá Ri- chárd, Nagy Péter, Reinhardt Leslie és Szabó Tamás tehet ar­ról, hogy csak a tizenegyedik helyen fordulunk, hiszen kevés időt töltöttek a pályán. Viszont úgy érezzük, segítem sem tud­nak abban, hogy előrébb lép­jünk a tavasszal, s fejlődésük is azt kívánja, hogy állandó játék- lehetőséghez jussanak. Rajtuk kívül még három-négy távo­zónk lehet, ez annak függvé­nye, hogy a már megkezdett tárgyalásaink miként végződ­nek. Mindenképpen meghatá­rozó játékosokat akarunk szer­ződtetni, így eredeti célkitűzé­sünkön nem változtatunk. — Akadt-e örömre oka az el­múlt fél évben? — Ha a felnőttek el is marad­tak a várakozástól, az utánpót­lás azért kitett magáért: az U17- es és U19-es csapat is vezeti a bajnokságot. Ez különösen an­nak fényében örömteli, ha figye­lembe vesszük, milyen minősít­hetetlen sport-infrastrukturális körülmények között dolgoznak. Kár az utolsó meccsek gyenge játékáért A csapat szereplését négy sza­kaszra lehet bontani az ősz fo­lyamán. Bár voltak szép pilla­natok, az összkép mégis csak gyenge közepes ered­ményt mutat. 1-3. forduló: biztató rajt (három meccsen hét pont) 4-8. forduló: katasztrofális folytatás (öt meccsen egyetlen pont) 9-13. forduló: edzőcsere után parádés feltámadás (450 perc kapott gól nélkül, 11 pont) 14-15. forduló: gyenge befeje­zés (vereség itthon és idegen­ben) A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Kassai Viktor volt a nap sztárvendége teremlabdarúgás Vendéglátós csapatok randevúztak a Főiskola-csarnokban Kotíjla László a MÁV FC házi gólkirálya A Szolnoki MÁV FC együttese az őszi tizenöt bajnoki mérkő­zésen mindössze 20 gólt szer­zett. A találatokon nyolc játé­kos osztozott. A legeredménye­sebb az együtteshez nyáron visszatért Kotula László volt, aki ötször vette be az ellenfe­lek kapuját. Őt egy védő, neve­zetesén Antal Gábor követi, aki négyszer zörgette meg a riváli­sok hálóját. A képzeletbeli do­bogóra Szabó Tamás kapaszko­dott még fel, aki szintén négy­szer volt eredményes. Gólszerzők - 5: Kotula László, 4: Antal Gábor, Szabó Tamás, 2: Bozori Balázs, Zana Norbert, 1: Hegedűs Dávid, Kiss Károly, Mile Krisztián. ■ A vendéglátósok mindig is sze­rették a sportot, a labdarúgást. Mindez tetten érhető azon a ha­gyományos szolnoki rendez­vénysorozaton, melynek újabb fejezetét vasárnap írták a tisza­ligeti Főiskola-csarnokban. , A tizenegyedik alkalommal megrendezett Vendéglátó Kupa házigazdája ezúttal a Klan Tours Utazási Iroda volt, mely­nek meghívására a Nádas étte­rem, a Bajnok étterem, a Tisza Szálló, a Dreher söröző, vala­mint a szolnoki önkormányzat küldte el csapatát. A jó hangula­tú tornán ugyan több egykori játékos is parkettre lépett - a szolnoki Tubák Tibor és korosz­tálya szép számmal képviseltet­te magát - a labdarúgás legis­mertebb résztvevője azonban mégis a két játékvezető volt. Előttem az utódom, mondhatta volna a szolnoki Varga Sándor, régiónk utolsó FIFA-játékveze- tője, hiszen az összecsapások másik dirigense, a jelenkor leg­nevesebb magyar sípmestere, Kassai Viktor volt. A tatabányai bíró pályafutása legsikeresebb esztendejét tud­hatja maga mögött. Számtalan nemzetközi mérkőzésen műkö­dött közre 2008-ban: negyedik játékvezetőként ott volt június­ban a svájci-osztrák közös ren­dezésű Európa-bajnokságon és több Bajnokok Ligája-találkozót is vezetett az ősszel. A csúcsot azonban mindenképpen a pe­kingi olimpiai döntő jelentette számára. Kassai Viktor ma Fi­renzébe utazik, ahol kedden a Fiorentina-Olimpic Lyon BL- összecsapást vezeti. A vele ké­szült interjúnkat később olvas­hatják. ■ Gelei J. rézsó PÉTER. Nehezen lendült formába, az edzőcserét követő­en azonban elkapta a fonalat, öt meccsen keresztül bevehetetlen volt kapuja. • urbán-szabó Viktor. Bár ere­detileg a jobbhátvéd posztját szánták neki, mégsem ott, ha­nem a védelem előtt, középen játszva nyújtott olyan teljesít­ményt, mely bizakodással tölt­hette el a szurkolókat. Antal Gábor. Amikor a sze­zon első felében az ellenfelek átrobogtak a szolnoki középpá­lyán, többször is kiszolgáltatott helyzetbe került. Amint zártabb lett a csapat játéka, ugrásszerű­en javult teljesítménye, kivéte­les rúgótechnikája, taktikai ér­zéke révén változatlanul az együttes egyik legjobbja. BALOGH PÁL. Bár minden játé­kosnak ilyen szíve lenne a pá­lyán, ilyen alázattal állna a lab­darúgáshoz! Az együttes egyik legidősebb tagjaként példa le­het a következő generáció kép­viselői előtt. Gyorsasága ugyan már nem a régi, fejjátéka még mindig kiemelkedő. herényi Gábor. A nyáron Di­ósgyőrből érkezett ballábas já­tékos ha egészséges volt, helyet követelt magának a kezdőcsa­patban, s többé-kevésbé meg is oldotta feladatát. Talán a táma­dások segítése terén maradt el a szakvezetői várakozástól. SZALAI BOTOND. Az együttes jolly jokere, akit általában ott vettek figyelembe a szakveze­tők, ahol éppen „lyuk” volt a csapatban. Ősszel leggyakrab­ban valamelyik szélsőhátvéd poszton szerepelt, váltakozó si­kerrel. A jobb oldalon megol­dotta feladatát, a balon viszont többször is gondba került. MILE KRISZTIÁN. A legjobb át­lagteljesítményt ő nyújtotta az elmúlt fél évben. Szerelőkészsé­ge, rúgótechnikája átlagon felü­li. Sajnos több meccset ki kellet hagynia sérülés miatt, s ezt meg is érezte az együttes. HEGEDŰS DÁVID. Az NB Iü-ból érkezett a nyáron, ráadásul egy komoly betegség miatt heteket kellett kihagynia, de így is látszik rajta, hogy a Szolnok meghatáro­zó tagja lehet: rengeteget fut, sze­rel, a keménységért sem megy a szomszédba és a kapu előtt is fel­találja magát Játéka pontosságán azonban javítania kell. bozori Balázs. Óriási csaló­dást okozott játékával. A leg­több szolnoki szurkolóban élén­ken él a korábbi csapatában, Vácott nyújtott teljesítménye: gyors, lendületes, aki sorra cse­lezi ki a védőket, s termeli a gó­lokat. Ebből ősszel semmit nem mutatott a Tiszaligetben. zana Norbert. Látszik, hogy ügyes futballista, jól képzett, de a legtöbbször képtelen volt irá­nyítani a csapatot. Sokkal har­cosabb, gólra törőbb játékot várt tőle mindenki. Kiss károly. Időnként felvil­lantott valamit tehetségéből, ám ennél, különösen a gólok tekin­tetében, sokkal többet vártak tőle a szurkolók. KOTULA LÁSZLÓ. Sokszor ma­gára hagyatottan, egyedül kín­lódott a védők gyűrűjében, de góljaival így is fontos pontok­hoz juttatta csapatát. SZABÓ TAMÁS. Akadtak jó meccsei, de mindennél többet mond teljesítményéről, hogy fél év után szabadlistára tette a klub vezetősége. ■ : -^^SSmSiaí^s ~',' ; Profi játékvezető, amatőr játékosok a szolnoki vendéglátós kupán

Next

/
Thumbnails
Contents