Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-13 / 265. szám

// / A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2008. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Sárcsizmát viseltek a futók maraton A fiatalok sikeresen teljesítették a 21 kilométeres távot A szolnoki Városi Kollégium diákjai is indultak a Pelikán 30 teljesítménytúrán. A felvételen a túrát teljesítők csoportja látható. A földjáradék is jövedelemnek számít a kérelem elbírálásakor- Úgy tudom, többen leadták a földjüket azok, akik már hatvan éven felüliek, és életjáradékot kértek az elmúlt esztendőkben. Vajon az életjáradék összegét be kelbe számítani akkor, ha va­laki a gázszámlája kifizetésé­hez kér támogatást? Ugyanis az ismerőseim körében egyesek azt állítják, hogy nem kell be­számítani a jövedelembe, má­sok pedig ennek éppen az el­lenkezőjéről beszélnek. Vajon mi a teendő? - írta molnár jó­ZSEFNÉ JÁSZBERÉNYBŐL * * * Olvasónk kérdését továbbítottuk a Magyar Államkincstár Észak­alföldi Regionális Igazgatóságá­hoz, ahonnan a következő vá­laszt kaptuk: „A lakossági vezetékes gázfo­gyasztás és távhőfelhasználás szo­ciális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet 1. § b) pontja alapján jövedelem az elismert költségekkel és a befizeté­si kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, bel­földről vagy külföldről származó - megszerzett— vagyoni érték (bevé­tel), ideértve a jövedelemkéntfigye lembe nem vett bevételt és az adó­mentes jövedelmet is. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény adómentes bevételekről szóló 1. számú mellékletének 7.14. pontja szerint egyéb indokkal adómen­tes a Nemzeti Földalapról, szóló törvény, valamint a termőföld ál­lam által életjáradék fizetése elle­nében történő megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján kötött életjáradéki szerződésből származó jövedelem. A termőföld megvásárlása elle­nében fizetett életjáradék így az energiatámogatás szempontjából jövedelemként figyelembe veen­dő. ” Soós Ágnes igazgató A kiválasztott írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról más a véleményünk. Névtelen leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége, 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre, írásaikat a zoltanne.szundi@axelspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná A szolnoki Városi Kollégium nyolc futójának sikerült nemrég teljesíteni a 23. Nike félmaraton 21 kilométeres távját. Közöttük hat az Arany János szakiskolai, illetve tehetséggondozó prog­ramban tanul. A kollégium első női félmaratonfutója Szombati A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdek- védelmi Egyesületének szervezé­sében még szeptember 15-én ren­dezték a szépkorúak költészeti szemléjének országos döntőjét. A sokéves hagyományra visz- szatekintő versenyaz idén új for­mát kapott, az idei-szemlét meg­határozott céllal írták ki: ez év­ben ünnepelték a versbarátok a Nyugat című folyóirat megjele­nésének 100. évfordulóját. Arra Nemrég nagy izgalommal indul­tam ötven nyugdíjastársammal Szolnokról a Fekete-tengerhez. A hegyek között vezetett az utunk. Szebbnél szebb városo­kon haladtunk keresztül, amíg Vama-Vechére, a szálláshe­lyünkhöz értünk. A tenger ott sötétkékes színben hullámzott, Adrienn volt. Osztálytársa, all. évfolyamos Surányi Dániel a 3625 egyéni induló között az 569. helyen végzett. Az egy éve indult program tanulói közül né­gyen próbálkoztak a 21 kilomé­teres távolság leküzdésével. Kö­zülük Puzsoma János, Bálint kérték a jelentkezőket, hogy a nyugatosok első generációjának műveiből válogassanak költemé­nyeket. A felsorolásban Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond művei szerepeltek ajánlásként. A szolnoki szerep- -Tést komoly válogatók előzték meg megyei, majd régiós szinte­ken. Az országos döntőben 45 versenyző szerzett szereplési jo­got, végül harminckilencen ér­lassan sodorta a fehéres hullá­mokat a part elé. Másnap mind­annyian fényképezőgéppel a ke­zünkben a napfelkeltét vártuk, mely mesés látvány: a tűzvörös napkorong óvatosan, méltóság- teljesen kúszott az ég felé, ara- *nyos sugarait szórva a tenger vi­zére. Ott-tartózkodásunk tíz nap­Krisztián, Bede Csaba sikerrel vette az akadályt. Az elmúlt hetek másik szép sportsikere volt a szolnoki har­minc kilométeres Pelikán telje­sítménytúrán történt részvétel. Huszonöt kollégista teljesítette ezt a távot. A túrán indulóknak keztek, az ország minden régió­ját képviselve. Soha ilyen magas színvonalú verseny nem volt még ilyen rendezvényen, ezért nehéz dolga volt a zsűrinek. Az „Év nyugdíjas versmondója” ki­tüntető címet özv. Csernák Lajos- né (Andornaktálya), Márki Éva (Szolnok), Rengőné-Baranyi Ilo­na (Karancslapujtő), Takács Ti- borné (Táp), Kovács Mihály (Győrújbarát), Varga Erzsébet (Baja), Horváth Sándor (Tiszaúj­ja alatt a tenger vize kellemes, szinte langyos volt. Bejártuk Ro­mánia szép tájait: voltunk Mangalában, Konstancában, Mamaiában, Kolozsváron, és át­ruccantunk Várnába is. Részt vettünk egy hajókiránduláson, gyönyörködtünk a pihentető ter­mészeti környezet szépségeiben. óriási sárral kellett megküzdeni a városkörnyéki földutakon, szántásokon vezető turistauta­kon. Különösen a Fekete város­ban és a Malomszögben vált „di­vatos viseletté” a sárcsizma ezen a napon. Csirke József, Spuri Baráti Társaság város), Kuszái László (Budapest), Gutmann Vilmos (Dunakeszi) nyerte el. Az „Év nyugdíjas pró­zamondója” különdíjat pedig Rencz Gézáné (Bodajk) kapta. Csodálatos napot töltöttek együtt a résztvevők, öröm volt hallani a szebbnél szebb produk­ciókat Az ország minden tájáról érkezett vendégek ezen a napon még megtekintették a Szolnokon található Hadkiegészítési Szak­gyűjteményt. Márki Éva, Szolnok Hazafelé Kolozsváron egy szép katolikus templomban jártunk, ahol a mise magyar nyelven folyt, majd a végén mindenki fel­állt, és elénekeltük a magyar himnuszt. Érdemes volt elutazni erre az útra, mert sok maradan­dó, szép élményhez jutottam. Terjéki Béláné, Szolnok Zenés irodalmi est és kortárs képzőművészek remek alkotásai A Szandaszőlősi Művelődési Ház lehetőséget nyújtott kortárs képzőművészeti alkotások befo­gadásával Szolnokon, Abonyban és Újszászon élő alkotók bemu­tatkozására, egy zenés irodalmi est keretében. Prunner Béla olaj, Kari Erzsébet Zsóka és Serfőző Zsuzsánna akril-, Buchwald Er­zsébet porcelánfestményei kö­zött ki-ki találhatott szemének és szívének egyaránt jóleső té­mát, színt és technikát. Vivaldi Négy évszak című mű­vének varázslatos Őszével vette kezdetét a tárlatnyitó esemény. A kiállítók saját irodalmi alkotása­ikkal is vallottak életükről, mű­vészetükről, részben önmaguk, részben pedig Dián Judit, Joanovics Rita és Bíró Balázs elő­adók által megszólaltatva azo­kat. Márton Rezső könnyet és mosolyt egyaránt kiváltó, sajá­tos előadói stílusában mutatta be irodalmi vénáját, melyben Anda Klára érzékeny, finom ki­fejezésmódjával segítette. Műso­rukat zenei betétekkel színez­ték. Az Üzenet művészeti cso­port saját szövegű és zenéjű dal­lamai pedig kellemesen hang­zottak szintetizátor- és gitárkísé­rettel. Molnár Zsuzsa, Szolnok Jeles évfordulót ünnepeltek Nagykörűben Az 1958-ban általános iskolát végzett, egykori diákok 50 éves találkozóját tartották a közel­múltban Nagykörűben. Öröm­mel üdvözölték a résztvevők egymást, ugyanis legutóbb húsz éve találkoztak. Méltóképpen emlékeztek meg a temetőben az azóta örökre eltávozott diáktár­saktól, tanároktól. Mindannyian beszámoltak az elmúlt évek tör­ténéseiről, családjaikról. Kö­szöntötték Szilvásné Rózsika ta­nárnőt, aki megtisztelte a jeles ünnepséget. Hangulatos búcsú­ebéddel zárták a találkozót, és ígéretet tettek arra, hogy egy év múlva újra összejönnek. A volt diákok köszönik Surányi István igazgatóhelyettes e rendezvé­nyen való részvételét, s az isko­lavezetésnek, hogy biztosították a tantermet az eseménynek. Nagy lllésné, Nagykörű Jó volt hallani a szép produkciókat költészeti szemle A szépkorúak szavaltak az országos versenyen A Fekete-tengernél napfelkeltét néztünk kirándulás Bejártuk Románia gyönyörű tájait, magyar misét hallgattunk Hármas jubileumot tartottak találkozó Húsz egykori diák érkezett a rendezvényre Történelmi darabkák a múltból visszapillantó Sok mindent megélt az e tájon élő nép Hármas jubileumot ünnepeltek a régi polgári iskola falai között nemrég az 1948-ban végzett polgári leányiskola tanulói. A kellemesen, nosztalgiázva eltöltött napon megemlékeztek az iskola fennállásának századik, az osz­tályfőnökük születésének századik és az osztálytalálkozó 60. évfordulójáról. Kelemen Ferencné, Túrkeve Alig egy emberöltő múlva 1000 éves lesz az a hely, ahol a Zagyva találkozik a Tiszával. Ez a táj, amelyre balsors tépte idők hoz­tak tatárt, törököt, pusztító tüze­ket, pestist, labancot, és ahol évenként néha többször is szilaj, zabolátlan folyóink zúduló áradá­sait kellett elszenvedni az itt élők­nek. E táj sokszor földönfutóvá tett, de élni akaró népe itt a sár­ból, fából, nádból épített házakat, s a nehézségek ellenére mindig volt ereje az újrakezdéshez. Itt született Verseghy, itt nyert csatát Damjanich. A só és a fa emelte a város tekintélyét, tette is­mertté e hely nevét. Áz 1860-as évektől évenként már hatvanezer tonna sótömb és 45 ezer darab, tutajként összekötött fenyő úszott le ide a Tiszán, és elégítette ki a gőzfurészüzemek „étvágyát”. Ide jött gőzhajóval Széchenyi, hogy a Tisza elodázhatatlan szabályozá­sáról tájékozódjon, valamint Kossuth, aki 1847. szeptem­ber 1-jén ünnepi beszédében méltat­ta a Szolnokot elérő vasút diadalát. A környék jó ter­mőföldjeinek gazdái által termelt acélos búzából a város gőzmal­mai nemzetközileg elismert, díj­nyertes lisztet őröltek. A kiegyezés után kapott megye- székhelyi rangot a város (1876), és ettől kezdve indult igazán fejlő­désnek. Sorra épültek látványos, szép középületei, felépült a vár- megyeháza (1878), a városháza (1884), a Verseghy Gimnázium (1886), a Pénzügyi palota (könyv­tár) (1891), a Kaszinó (1896), a Törvényszék (1891), két biztosítótársaság bérháza, a Nemzeti Szálloda (1895), a tiszai-zagyvai vasúti vashíd (1888), a me­gyei kórház (1896), a Constantin váci püspök adományából épült katolikus elemi iskola (1893), a zsidó templom (1889), a reformá­tus templom (1894), kezdett kiala­kulni a főtér, amelyet 1892-ben a nagy államférfi 90. születésnapjá­ra Kossuth térnek neveztek el. Szurovecz Pál, Szolnok ■ A kiegyezés után kapott me­gyeszékhelyi rangot a város. 4 i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents