Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-12 / 264. szám

ELETMOD genf A svájci városból néhány óra alatt több ezer kilométer tökéletes síút érhető el Svájcban már tart a síszezon. Az itteni síutak többsége egész évben hóbiztos - köszönhető ez a több ezer méteres magasságoknak és a nyári hőségben sem olvadó gleccserpályáknak. Svájc nem csak az óra­gyártás terén nyújt ki­emelkedő minőséget a vi­lágnak, hanem sok más tekintetben is. Itt vannak például a sípályáik, ame­lyek kétségtelenül a leg­jobbak Európában. Wlcsek Anna Svájcról sok minden jut eszébe az embereknek, amelyek több­nyire összefüggésbe hozhatók a luxussal, a drágasággal, és úgy általában a pénzzel, a síelésről azonban már jóval kevesebb szó esik. Pedig az ország szerencsés lakói Európa talán legszebb és legszínvonalasabb sípályáival büszkélkedhetnek. Az országot az autón kívül ma már fapados repülőjárattal is meg lehet közelíteni, ami lényegesen lerövidíti a menetidőt. Genf repü­lővel mindössze két óra alatt elér­hető. A metropolis minden har­madik lakosa külföldi, ennél fog­va az is jól elboldogul a kommu­nikációval, aki nem beszél jól franciául, de az angolt vagy a né­metet ismeri. A városba érkezve mindenképpen érdemes megnéz­ni a Genfi-tavat és a Jet d’Eau-t, a 140 méter magasba robbanó, lát­ványos szökőkutat. Genf számos nemzetközi szervezet központja­ként ismert. Itt van az ENSZ eu­rópai központja, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold központja, de még a WHO, az Egészségügyi Világszervezet székháza is. Hosszabb tartózko­dáskor érdemes elsétálni a Szent Pierre-katedrálishoz, amely az óváros közepén emelkedik ki az épületek közül. Az oldalkápolná­ból szép rálátás nyílik a hegyek­kel körülölelt, csodálatos tájra, az oldalhajóban pedig Kálvin János prédikátor széke látható a 16. szá­zadból. Aki csak rövidebb ideig tartózkodik a városban, de még­is szeretne betérni egy-két . mú­zeumba, annak érdemes meglá­togatnia Jean-Jacques Rousseau szülőházát és a Petit Palaist, a mo­dern képzőművészeti múzeumot. Aki kipróbálná a világhíres sváj­ci sípályákat, Géniből már nem kell sokat utaznia. Innen egy-két órás vonat-, illetve autóúttal ren­geteg síparadicsom megköze­líthető. A reptértől mindössze másfél órányira található Leysin, amely egyébként közvetlen vasút- összeköttetésben is áll Genffel. Itt 30 lift szállítja a síelőket 100 kilométernyi sípályához, legyőz­ve közel egy kilométer szintkü­lönbséget. A komplexum igazi különlegessége az a szánkó­pálya (neve Tobogganing Park), ahol meredek hófalak között óriási kerékgumibelsőkön lehet lesiklani. A pályán ráadásul több helyen egy-egy öt méter magas kifutót is építettek, ahonnan szinte kirepülnek azok,akik vál * lalkoznak a csúszásra. A Genfi-tó környéki régió egyik legkedveltebb célpontja a Villars-Gyron síterep, amelyet a Svájci Turisztikai Szövetség 1998-ban hivatalosan csalá­di paradicsommá minősített. A120 kilométernyi sípálya 1300 és 2971 méter magasságban he­lyezkedik el, és mindössze két­órányi vonatútra van a rep­tértől. (Budapesttől 1230 kilo­méter a távolság.) A családi pa­radicsom ez esetben azt jelenti, hogy az éttermekben gyermek­menü, a szállodákban bébi- szitterek, a könyvtárakban pe­dig rengeteg mesekönyv várja az apróságokat. Villars éjszakai élete is igen pezsgő, emiatt a környék a fiatalok körében is nagyon népszerű. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ► SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Hét végi lazítás: úszás, nyújtás, szauna PIHENJE Ki a hét fáradalmait egy hét végi szaunázással. Erős Antónia vasárnapi egészségprogrammal segít a családoknak. A színes retro idén is hódít. Fogyókúrás receptek a fannyban. Megmenekült a víz alá került Szent Márk tér elöntötte a tengervíz a múlt héten a velencei Szent Márk teret, de az apadáskor nem jöttek hírek nagyobb károkról. A lagúnavárosnak most mintegy tíz százaléka került víz alá, több mint egy méterrel emelkedett a víz­szint. A legnagyobb áraaas 1966-ban érte Velencét, ak­kor a Szent Márk téren két méter magasan állt a víz. Sífutást rendeznek Düsseldorf belvárosában MŰHÓVAL borított szakaszo­kon zajlik majd a Nemzet­közi Síszövetség Sífutó-vi­lágkupa versenye Düssel­dorf belvárosában decem­ber 20-21-én. A szokatlan körülmények között meg­rendezett eseményt bárki ingyen végignézheti, ha kisétál a megjelölt keresz­teződésekhez. @ további érdekességek: www.reggel.hu Elemlámpás erődtúra Komáromban csatatér A rómaiak kezdték építeni a monumentális védrendszert Világbajnoksági selejtező a Szentesi Madárfesztiválon Komáromnak nem csak a gyógy­fürdője híres, A város az aktív kikapcsolódást kedvelőknek is tartogat látnivalót. Itt áll Európa egyik legnagyobb újkori erőd- rendszere: a Monostori, az Igmándi és a Csillag erőd, illetve a Duna túlpartján a révkomáromi (Komarno) Öregvár. A védvonal építését a rómaiak kezdték, de a rendszer megerősítése csak a na­póleoni háborúk után folytató­dott. Ekkor húzták fel a kétszáz­ezer fős hadosztály befogadásá­ra képes Monostori erődöt. A jó­val kisebb Csillag a XVI. század közepén készült el, a város déli oldalát védő Igmándi erőd pedig az 1800-as évek végén nyerte el végső formáját. Utóbbi ma római kori tárlatnak ad otthont, míg a Csillagban raktárakat alakítot­tak ki, de hét végén ez is látogat­ható. Az igazi móka a lenyűgöző méretű Monostori erőd bejárá­sa, amely előbb kiképzőtábor, majd a szovjet csapatok fegyver­A MONOSTORI ERŐD föld alatti folyosóin nem lesz nehéz el­képzelni, hogy milyen lehetett a katonaélet az elmúlt századok­ban. A homokkal borított kata­kombákon bolyongva lehet találgatni, hol lehetett a kony­ha, a tisztiszálló, a legénységi raktára volt. A téglából és kőből felépített monstrumban órákig bolyonghat a látogató, beleszip­pantva a múlt puskaporos han­gulatába. Az erőd történetét be­mutató tárlat mellett haditechni­kai kiállítás és kenyérmúzeum várja a vendégeket. ■ ÁNT körlet vagy a fegyverraktár. A szűk töréseken alig jut fény a folyosókra, ezért csak elem­lámpával szabad nekivágni a kalandoknak. A túrabakancs szintén elkél. Az erőd nyitva tartásáról a téli időszakban érdemes előre tájékozódni. Órákig lehet bolyongani az erődben Ma kezdődik és hétfőig tart Szentesen a Madárfesztivál, amelynek részeként a díszma­dár-világbajnokság selejtezőjét, a Magyar Nemzeti Díszmadár­bajnokságot is megrendezik. A programok a szentesi Ifjúsági Házban és a megyeházán zajla­nak majd, amelyek között szere­pel egy díszmadárbörze is. Az érdeklődők változatos előadáso­kat hallgathatnak a madarak gondozásával és élőhelyeivel kapcsolatban, de bemutatkozik a Hortobágyi Madárkórház is. Nem messze innen, Szegeden farmerkiállítás látható a Kultúr­palotában. A február 8-ig látogat­ható tárlat a farmer örökös meg­újulását mutatja be. Aki a népi hagyományokhoz kapcsolódó programot keres a hétvégére, az látogasson el Fü­zérre most szombaton. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei tele­pülésen a szövés és a fonás rejtelmeit mutatják be a gyere­keknek és a felnőtteknek egy­aránt. Az egykori fonó hagyomá­nyait a művelődési házban ele­venítik fel, amelyeknek részei a népi énekek és táncok is - mind­kettőt elsajátíthatják az érdeklő­dők a táncházban. A füzéri Vár- hegy egyébként Magyarország hét természeti csodájának egyi­ke. Aki erre jár, érdemes meg­tekintenie. A vár a téli időszak­ban 10 és 15 óra között látogat­ható. ■ W. A. Vastag pulóver, bakancs és elemlámpa szükséges \ * A Síparadicsomokban nincs hiány A legtöbb síterepen már azoknak is biztosítanak programokat, akik a lécek helyett a szánkót választják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents