Új Néplap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-27 / 251. szám
2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2008. OKTÓBER 27., HÉTFŐ w&stim msmmmmm mm mmmmmmmmm Magukra maradtak a gondjaikkal? felzárkózás Jászapáti néhány éve még példát mutatott az országnak cigányprogramjaival Jászapáti néhány éve még mintául szolgált a cigányságot érintő programjaival. Ám az utóbbi időkben az egyik kocsmából kitiltott romák esete és a legutóbbi tömegverekedés híre járta be az országos sajtót. Ma már kisebbségi ön- kormányzat sincs a településen. Mi változott meg? Teleki József teti a jó pár házon ma is ott díszelgő tábla: „Tiszta udvar, rendes ház”. Ez még a korábbi kisebbségi önkormányzat kezdeményezése volt. A városban zajló virágos településért programhoz kapcsolódva hirdették meg az akciót a két romatelepen. A máig takarosabb házak, tiszta udvarok láttán úgy tűnik, nem is eredménytelenül.- Néhány ezer forintot is kaptunk akkor — mondja az egyik ilyen táblás házban lakó Kállai József. A fiatalember éppen munkába készülődik. Délutános az egyik szomszédos település gyárában. Egy kis beszélgetésre azért szakít időt. Mint mondja, az akkori kisebbségi önkormányzat elnöke, az azóta már elhunyt Farkas András rendszeresen megfordult a telepen. Akkor ültettek itt fákat, sőt kukát is kapott minden család, ingyen. Az utcában élők közül van, aki még arra is emlékszik, hogy egy játszóteret is terveztek a házak mögött. A területet megtisztították, ám megfelelő pályázati támogatás híján mindez csak terv maradt. Pedig akkor aligha kellene az út szélén játszani a gyerekeknek. A telepen azonban van, aki ezt is másképp látja.- Az egyik kutya, a másik eb — kiáltja oda az egyik asszony, amikor az egymást váltó kisebbségi önkormányzatokra terelem a szót. A csoportban állók közül többen állítják, segítséget rendre csak egy szűk kör kapott a telepen élők közül. Jászapátin ugyanakkor ma már nem csak a két telepen élnek cigányok. Sőt, akadnak utcák, ahol már több roma lakik, mint az egyik vagy a másik telepen. Az utóbbi időben pedig újabb cigány családok is betelepültek a városba.- Vannak, akik száz romáról is beszélnek, ám nem ilyen nagymértékű a letelepedés - állítja a polgármester. Szabó Lajos szerint, hogy egy-egy bevándorlót miként fogad be a város, az attól függ, mennyire illeszkedik be. A településvezető azonban nem titA romák is adnak az idősebbek szavára. Képünk illusztráció.- Felénk se néz soha senki. Se a nagy önkormányzattól, se, amíg volt, a kisebbségitől — mondják szinte egymás szavába vágva a cigányasszonyok a Dankó úton. Ez az egyik romatelep Jászapátin a kettőből. Hogy valami igazság lehet az asszonyok szavában, és ritkán tér be ide itt lakókon kívül más emberfia, azt az első pillanatban tapasztalható kíváncsiskodó, bizalmatlan szemlélődés bizonyítja. Ám aztán könnyen jön a szó, főleg amikor kiderül, beszélgetni jöttem. Kezdetben a panasz árad: nincs munka, a segélyt is szűkén mérik. Ám az is hamar kiderül, hogy ha a szomszédos főúton baleset történik, akkor a telepen át vezet a kerülőút. Pedig a gyerekek gyakran az utcán játszanak. Azt elgondolni is szörnyű, mi történhetne, ha ilyenkor egyszer valamelyik nem figyel. A telep nem mindig volt magára hagyatott. Legalábbis ezt séjA Tiszta udvar, rendes ház akció Is része volt a cigánytelepen indított programnak évekkel ezelőtt kolja, hogy érzékelhető némi fenntartás a romákkal szemben. Nem csak a néhány héttel ezelőtti hagyományőrző bálon kirobbant verekedés miatt. Korábban ugyanis előfordult olyan eset a városban, hogy gyerekek dobáltak meg járókelőket, vagy éppen zaklattak időseket. A gondoknak először az ön- kormányzat is úgy próbálta elejét venni, hogy néhány cigány embert alkalmazott egyfajta „közterület-ellenőrként”, az iskolákban pedig szünetekben segítő pedagógiai asszisztensként. A polgármester szerint azonban igazán érzékelhető eredményt nem értek el. Most inkább a közterületet figyelő kamerákban bíznak. Hogy egy jól működő kisebbségi önkormányzat tudná-e orvosolni a problémákat, arra egyértelműen se igent, se nemet nem mond a polgármester.- Sokáig nem volt a városban kisebbségi önkormányzat. Amikor pedig lett, akkor sem minden roma támogatta Farkas And- rásékat. A többségi társadalomból azonban sokan elfogadták őket - mondja a polgármester. Szabó Lajos szerint ez olyannyira igaz, hogy ha nem változik meg a kisebbségi választások rendszere, akkor a cigány önkormányzatban sem lett volna váltás 200ó-ban. Korábban ugyanis bárki szavazhatott a kisebbségi önkormányzat jelöltjeire is. Hogy ki voksolt, azt persze nem lehet tudni. Ám az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy Farkas Andrásra és társaira nem romák közül is sokan szavazhattak. A legutóbbi választásra azonban teljesen átalakult a rendszer. Jelölt, de még választó is csak az lehetett, aki előzőleg felvetette magát a kisebbségi választói névjegyzékbe. így sokan előkampányba kezdtek, hogy támogatóik biztosan a szavazók között legyenek. Az addigi elnök azonban bele sem fogott ebbe a szervezésbe. Inkább a megyei Sok múlik a személyes kapcsolatokon vajdát kinevezni nem lehet - állítja dr. Szarvák Tibor szociológus. A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karának tanszékvezetője szerint egy társadalmi csoportban csak kinőhet egy olyan személy, akit a többség elfogad, és hallgat a szavára. Ezt a vezetőt aztán sokféleképpen nevezhetik, akár vajdának is. Az egyetemi docens ugyanakkor úgy látja, ma Magyarországon a cigányság társadalmi beilleszkedése olyan összetett folyamat, melyet egy személyhez még egy településen sem lehet kapcsolni. Ebben nagyobb szerepük lehet a kisebbségi önkormányzatoknak. A személyes kapcsolatokon ugyanakkor sok múlik. Ezt erősítette meg egy néhány éve, a területfejlesztéshez kapcsolódóan végzett szociológiai kutatás is. A TAPASZTALATOK Szerint ugyanis ott volt eredményes az intézmények, a különböző szervezetek, kisebbségi és települési önkormányzat közötti együttműködés, ahol a személyes kapcsolatok is jók voltak. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu HaddsíóijöftSZ0LJ0N.hu A SZÖlNOK-JASZKüN ONLINE közgyűlésben vállalt szerepet. Hogy miért, arra csak Farkas András tudna felelni, ám ő néhány hónapja elhunyt. Most már kisebbségi önkormányzat sem működik a városban, ugyanis a testület feloszlott. Elnökét szerettük volna megkérdezni, ám nem sikerült utolérnünk. Szabó Lajos polgármester szerint mindenképpen megérzi a város egy jól működő kisebbségi önkormányzat hiányát. A korábbi testület ugyanis rendszeresen pályázott, és gyakran nem is eredménytelenül. Az elnyert forintok pedig nemcsak a kisebbséget segítették, de a város javát is szolgálták. llj járdát kap a karcagi nagytemplom Duplán ünnepeltek a jászfényszaru iák évforduló Bronz domborművet is avattak a város történelme tiszteletére A hónap végéig lehet pályázni az ösztöndíjra Megújul a karcagi református nagytemplom körüli téglajárda és a főbejárat előtti burkolat. Koncz Tibor vezetőlelkésztől megtudtuk, a teljesen tönkrement, balesetveszélyes burkolat elhasználódott több mint százéves tégláit időtálló és szép betontéglákra cserélik, és rendezik a terület csapadékvíz-elvezetését is. A Műemlékvédelmi Hivatal által engedélyezett felújítást az önkormányzat többmilliós anyagi támogatásával műemlék-helyreállításban jártas szakemberek végzik. A felszedett téglák egy részével a templom oldalában, a Nádor-oszlop térségében fednek majd le egy kisebb területet. ■ D. E. Első írásos említésének 575. és várossá avatásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte szombaton Jászfényszaru. A jubileumi rendezvényre meghívták hazai és határon túli testvértelepüléseiket. Ezért is kapta a rendezvénysorozat a Kapcsolatok napja elnevezést. Az ünnepségen részt vett lengyel delegáció Zak- liczynből, erdélyi delegáció Borsból, és eljöttek még Kiskunfélegyházáról, Jászkarajenőről és Szuhafőről is. A programot Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester nyitotta meg, majd a vendég delegációk vezetői bemutatták a településeiket, kapcsolatukat Jászfényszaruval. Utána a helyi Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester és az erdélyi Bors település vezetője, Lőrincz László aláírják a kibővített együttműködési megállapodást civil szervezetek vezetői foglalták össze eddigi tevékenységüket. A rendezvényen a települések polgármesterei aláírták a kibővített együttműködési megállapodásokat. Ezek a szerződések szélesebb körűek a korábbiaknál. A település első írásos említésének évfordulója alkalmából bronz domborművet is elhelyeztek. Az emlékszobor ötlete a Fényszaruiak Baráti Egyesületétől származik, amelynek kivitelezését a szervezet és a „Jász- fényszaruért” Alapítvány támogatta. A dombormű Szabó Imre- fia Béla szobrászművész és Tóásó Tibor kőszobrász munkája. ■ Kurunczi Viktória Tizenhatmillió forintot különít el Szolnok közgyűlése 2009-re a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Szociális Ösztöndíjpályázat céljára. A pályázat a felsőoktatási intézmények hátrányos helyzetű hallgatói számára nyújt rendszeres anyagi segítséget. Az elbírálás tanulmányi eredménytől független, kizárólag szociális rászorultság alapján történik. Tavaly 406-an pályáztak, közülük 376-an kaptak támogatást, összesen havi másfél millió forint értékben. Pályázni október 31-ig lehet. Az űrlapokat a szolnoki polgármesteri hivatalban lehet igényelni, ahol tájékoztatást is kaphatnak az érdeklődők. ■ R. Á.
