Új Néplap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-11 / 239. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2008. OKTÓBER 11., SZOMBAT W88M , ffiSM «'£' i?'-'0MSSSMÍ '■ "^s's/ímwut'í.. y&spmsítm POSTÁNKBÓL Az egészségért sétáltunk Immár 3. alkalommal került sor nemrég a „Séta az egész­ségért" program megszerve­zésére Tiszagyendán, mely­nek célja az összefogás, figye­lemfelhívás a mellrák elleni küzdelemre. Napjaink sú­lyos, leggyakoribb betegsége ez a nők körében, mely ellen egészségesebb életmóddal, étkezéssel, kevesebb stresz- szel, pozitív gondolkodással fel tudjuk venni a harcot. Hogy hogyan? Erről beszél­tek előadóink, Rózsáné Rigó Éva, Tarné Földes Andrea és Borosné Gál Julianna. Na­gyon örülünk, hogy szép számban részt vettünk a sé­tán, és hogy ez a figyelemfel­hívó esemény már hagyo­mánnyá vált Tiszagyendán. Reméljük, hogy a környező települések is követik a pél­dát jövőre. TAMASI JÁNOSNÉ, TISZAGYENDA LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz Lakásvásárlásunk kapcsán meglepődtem, hogy még a földhivatalban is fizetni kél­lett a bejegyzésért. Vajon szabályosan jártak el ügyin­tézéskor? - kérdezi egy ol­vasó. Maga az ingatlan-nyilván­tartási eljárás nem ingye­nes: alapesetben ingatla­nonként 6 ezer forintot kell fizetni. Ha jelzálogjogot aka­runk bejegyeztetni, 12 ezer forintba kerül, de például a vagyoni értékű jog törlése — értsd itt a haszonélvezeti jo­got, használat jogát - csu­pán 2 ezer forint. A díjat an­nak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, jogosulttá válik, tehát példá­ul az új tulajdonosnak. Ezzel ellentétben nem kell fizet­nie semmit többek között az egyházaknak, társadalmi szervezeteknek, alapítvá­nyoknak. ■ Március óta elfogyott a türelem ígéret Már nem hisznek a kunmadarasi tejes gazdák a vállalkozónak A kunmadarasi tejterme­lőknek hónapok óta tarto­zik a tej árával a debrece­ni felvásárló. A gazdákkal szerdán este együtt vár­tuk az aznapra ígért pénzt. Hiába. Daróczi Erzsébet A madarasi határban lévő tejátve­vőnél szerda este gyülekeznek a gazdák. Hozzák a tejet és közben reménykednek. Ugyanis a felvá­sárló ígérete szerint aznap meg­kapják az elmaradt tejpénzüket. Doma László évtizedek óta tart tehenet. - Az emberek egy részének a márciusi tejárral is tartozik a felvásárló, nekem az augusztusival és a szeptemberi­vel. A tejátvevőnek mondta, ma jön és fizet. Szerintem nem ka­punk pénzt, azért jön, hogy el­mondja, a házára jelzáloghiteit vesz fel, majd akkor fizet. De ezt már elmondta márciusban is — magyarázza. — Nem tudunk tenni semmit, a tejet el kell adni, ez nem olyan, mint a csap, hogy elzárjuk és nem fejünk. A tehénnek enni kell, így amit tud az ember pénz­zé tesz, hogy tudjon takarmányt venni. Valahol piacot kell talál­nunk, egy olyan felvásárlót ke­resnék, aki nem csap be ben­nünket. Ezzel egyetért Kocsis Ferenc is. Ő naponta 15-20 liter tejet hord, két tehene van. — Hiába hozza az ember ide a tejet, ha nem fizet az átvevő. Nekem úgy 30-50 ezer forinttal tartozik. Ez nem nagy összeg, de erre is szükségem volna. — Hozott pénzt a gazdáknak? - kérdezem Varga Ferencet, a vállalkozó testvérét, a kft. má­sik tulajdonosát.- Nem, mert a testvérem nem kapta meg azt a hitelt, amiből ki tudná őket fizetni. Ez annak a következménye, hogy az uniós pályázati pénzt nem kapta meg a tejátvevő felújítására. A kivi­telező elvégezte a felújítást, s mivel másfél évig nem tudta várni, hogy megkapja a pénzt, Robinak kellett kifizetnie. Ed­dig különböző hitelekből pótol­ta ezt a pénzt. Kunmadarason most hárommillióval tartozik a gazdáknak.- Mikor lát esélyt arra, hogy a gazdák megkapják a pénzt? A kunmadarasi gazdák elkeseredettek és úgy érzik, becsapták őket. Elkeseredésükben többen szabadulnának az állománytól is. — Tulajdonképpen ez bárme­lyik pillanatban bekövetkezhet, ha sikerül hitelezőt találni. A pá­lyázatkiíró a legutóbbi kifizetés­nél azt mondta, legyünk még egy kis türelemmel. A testvérem most is azon dolgozik, hogy vala­honnan hitelt kapjon, hogy a gaz­dákat ki tudja fizetni, amíg ez a pályázati pénz meg nem érkezik.- Nekünk ahhoz semmi kö­zünk - szól közbe ingerülten Doma László. - Innen elviszi a nádudvari tejipar a tejet, az árát tisztességesen átutalja Varga Ró- bertnek. Bennünket abból fizes­sen ki, ne a pályázati pénzből - folytatja. A jelenlévők ezzel egyet is értenek. Tóth Imréné is nagyon mérges.—Nekem 12-én be kelle­ne fizetnem az APEH-nek az adót. Most mit mondjak, sajnos Varga Róbert nem fizetett, írjam meg nekik levélben? Engem is meg­büntetnek, ha nem fizetek tébét, adót. Három gyereket nevelek, a lánynak itt a szalagavató, a na­gyobb fiam ballag és nekem meg itt van bent a pénzem, 200 ezer forinttal tartoznak. Már teljesen feléltük a család tartalékait. Azt sem tudom, hogy a hónap végén hogyan lesz. A tejet sem borogat­hatom ki, a háztól nem adhatom el, mert beszállítói kvótánk van. így mindenképpen ide kell hoz­nunk, hogy ne vesszen el a kvó­tánk. Itt van a betakarítás, de Tíz napon belül fizet, ígéri a felvásárló VARGA RÓBERT csütörtökön este arról tájékoztatta lapunkat, hogy sikerült egy Hajdú-Bihar megyei pénzintézettel megállapodnia arról, hogy a kintlévőséget meghitelezik neki. így a kunmadarasi termelők október 20-ig megkaphatják az augusztusi tejpénzt, mintegy 1,1 millió forintot. A vállalkozó a fennmaradó 700 ezer forintos tartozására is igyekszik minél hamarabb megoldást találni. A szeptemberi tejpénzt pedig a ' megállapodás szerint, október 20-30. között fizeti ki. nincs miből betakarítani.—Ez ná­lunk is így van — veszi át a szót Szűcs Sándomé. - Nekem is 200 ezer forint körül tartozik. A fér­jem le van százalékosa, ő is na­gyon keveset kap. Nagyon csaló­dott vagyok, mert erre a pénzre nagyon számítottam. Tóth Györgyi most érettségizik Karcagon. - Nagyon dühös va­gyok - mondja,anyja mellett áll­va. - Szeptember 1-jén egy toll­tartót nem tudtam venni, mert nem kaptuk meg a tejpénzt. Most itt vagyok szalagavató előtt, az minimum 60 ezerbe kerül. Az nem igaz, hogy egyszerűen nem fogja fel, hogy rengeteg ember eb­ből tartja fenn a családot. Mészáros Imre befizetni való csekkjeivel érkezett Mészáros Imre főállású őster­melő, a számláival érkezett. — Most 35 ezer forintnyi csekk van a kezemben, ezt kéne befizetni, de vágni kéne a kukoricát, a lu­cernát is. A bankba hiába me­gyek, nem ad hitelt, mert nincs jövedelmem, ha tudnék szaba­dulnék az állománytól is. — Ne­kem 620 ezerrel tartozik - árul­ja el Tóth Sándor. - Jelenleg 11 tehenem van, ebből tartanám el a héttagú családomat. Én nem sokáig várok, ha péntekig nincs pénz, akkor befejeztem ezt a tör­ténetet. Azt nem tudom még mit csinálok, de ez egy zsákutca. Ide hiába hordom a tejet, ha ő nem fizet. Pénz nélkül az lesz, hogy kikötik a villanyt, a telefont, a gyereket nem tudom iskoláztat­ni. Vagy elapasztom a marhát mind egy takarószálig s eladom, én meg elmegyek dogozni a Dunántúlra, mert a gyereknek enni kell. így nem lehet nekimenni a télnek, ígéretekből nem lehet kenyeret venni. tt&ddssiijeftf SZ0y0N.hu Eredményes harc a feketegazdaság ellen Megkérdeztük olvasóinkat Ki védheti meg a gazdákat a nem fizető felvásárlótól? Eredményesnek ítéli a feketegaz­daság elleni küzdelmet a megyé­ben dr. Mihály László, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rend­őr-főkapitányság rendőr alezre­dese. Dr. Mihály László tegnap az államigazgatási kollégium szolnoki ülésén számolt be a me­gyében működő Feketegazdaság Elleni Koordinációs Munkacso­port tevékenységéről. Elhangzott, hogy Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében a rend­őrség koordinálásával évi 80-100 ellenőrzést végez a munkacso­port, ami kedvező a korrupció elleni harc szempontjából. A helyszíni bírságok összege éves szinten 28-30 millió forintot je­lent az állami költségvetés szá­mára. Több, a lakosságot érintő kiemelt akció történt már a me­gyében. Kunszentmárton terüle­tén például a munkavédelmi fel­ügyelők jelzése alapján több ille­gálisan foglalkoztatott munkás nyomára bukkantak a szakem­berek egy kukoricatörés alkal­mával. Karcagon pédig arra derült fény, hogy egy hűtőházban kö­rülbelül száz embert a jogsza­bályok által megengedett időtar­tamtól eltérően foglalkoztattak. A járőrök segítségére sokszor azért van szükség, mert az el­lenőrzések során gyakran a né- zelődők is az ellenőrök ellen for­dulnak. nagy István. Jászberény:- Nem vagyok sem termelő, sem felvásárló, de szerintem mindenhol ez a helyzet. Sajnos sok szélhámos van, aki nem akar fizetni a termelőknek. Úgy gondolom, az egyetlen le­hetőség a termelők számára, ha összefognak és szövetkez­nek az értékesítésre. Hollandi­ában, valamint a nyugati országokban is ezt teszik HARSÁNY! MELINDA, Karcag:- Szerintem senki. Aki tudná, például a gazdakör, az nem segít. Megoldás lehetne, ha a termelők szövetkezetei alkot­nának és már nagytermelők­kel ezt nem lehetne ilyen köny- nyen megtenni. Most teljesen kiszolgáltatottak. Én a felvá­sárlót is megbüntetném, ha nem fizeti ki időben a pénzt, pláne, hogy ő meg is kapta. ZSIDEI GYÓRGYNÉ. Szolnok - Úgy gondolom, hogy nem tud­ja senki megvédeni a termelő két a felvásárlóktól, mert nin­csen rá pénz. Szerintem a felvá­sárlók helyett senki nem fizeti ki a tartozásukat. Talán az len­ne a megoldás, ha központi, or­szágos szervezetet hoznának lét­re és képeznének valami ala­pot, melyből kifizetik a károsul­takat. KARDOS JÓZSEF, Abádszalók:- Szerintem sosem tudnak al­kudozni a felvásárlókkal, így nem tudja senki megvédeni a termelőket. Aki esetleg tudna tenni valamit az ügyben, az sem tesz semmit. Talán egysé­gesebben és együttműködőb- ben kellene a termelőknek működniük. Ebben látom a megoldást, illetve egy közös ér­dekképviselet létrehozásában. m Békési Brigitta

Next

/
Thumbnails
Contents