Új Néplap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-10 / 238. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. OKTÓBER 10., PÉNTEK KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE \ ' zámomra ez nem munka, hanem élethivatás Októbertől Mészáros Lajos lett a Kisújszállási Önkéntes Tűzoltó­ság parancsnoka. Az új vezető 14 éve tűzoltó. Gulyás László korábbi pa­rancsnok nyugdíjba vonulása miatt a köztestület elnöksége ok­tóber 1-gyel Mészáros Lajost bíz­ta meg a vezetői feladatokkal. Irányításával 10 főállású és 9 ön­kéntes tűzoltó gondoskodik a vo­nulási területük - Kisújszállás, Kenderes, Fegyvernek, Örmé­nyes, Ecsegfalva — 28 ezer lakó­jának tűzvédelméről.- Nagy feladat egy folyamato­san fejlődő tűzoltóságot úgy át­venni, hogy az eddig megszokott magas színvonal és a teljesít­mény se csökkenjen - mondja az ifjú parancsnok. Ebben azon­ban úgy érzi, jól képzett kollégái a segítségére lesznek. Mészáros Lajos eredeti szak­máját tekintve autószerelő. Ko­rábban ilyen jellegű cégnél dol­gozott, sőt volt segélyszolgálatos szerelő is. 1994-ben Barta Kál­mán kereste meg azzal, hogy a tűzoltóságon gépkocsivezetőre volna szükség. Mivel segélyszol­gálatosként is embereken segí­tett, jelentkezett. Augusztusban volt 14 éve, hogy állományba ke­rült, közben elvégezte a szüksé­ges iskolákat is. Az emberi tragé­diák ma is megviselik, de igyek­szik hamar feldolgozni a történ­teket.- Tűzoltó csak az legyen - vallja -, aki élethivatásnak te­kinti, mert ezt a munkát fél gőz­zel nem lehet csinálni. Ehhez na­gyon jó családi háttér is kell. Ne­kem megadatott, feleségem min­denben segíti munkámat. A ki- kapcsolódást az autóverseny­szervezés és a makettépítés je­lenti. 12 éves Dóra lányom és 3 éves Bence fiam is elfogadta, hogy nekem nem nyolctól né­gyig tart a munkám, ez egy 24 órás non-stop üzem. Mészáros Lajos 2004-től pa­rancsnokhelyettes és szolgálat­parancsnok, mostani megbíza­tása mégis kihívás. Szeretne nyitni a fiatalok felé, mert fontos az utánpótlás. ■ Kovács József és Ducza Endre sok különleges pénzérme birtokosa. Józsi bácsi kezében a vietnami lyukas pénz, Endréében az idei euró-emlékérme. Életük a pénz körül forog gyűjtők Szem és szerencse kell, hogy ritka pénzhez jusson az ember Igazán ritka kincsre akadt véletlenül a kisúj­szállási Kovács József. Egy olyan Kossuth-nyug- tatványt vett meg, mely az országban csak egy van. Az 1851-es papírt egy árverésen 1,2 millió­ért vette meg tőle az ál­lam. Daróczi Erzsébet- Véletlenül jutottam az 1851- ben Kossuth Lajos által aláírt nyugtatványhoz - emlékszik vissza a ma már nyugdíjas mér­nök a történtekre. — Amikor megvettem, nem is tudtam mi­lyen kincs birtokába jutottam. Hosszú keresgélés, kutatás után id. Kupa Mihály pénzgyűjtő szakértő segítségével derítettem Régipénz-árak — mai áron Kaori kagyló, eszmei értéke 10 ezer Ft Vietnami lyukas pénz 20-30 ezer Ft Római pénz 2-3 ezer Ft Ógörög drachma 2-6 ezer Ft Kossuth-bankó 1 ft-os 3-5 ezer Ft 1946-os, A jő forint 20-30 ezer Ft FORRÁS: KISÜTI ÉREMGYÜJTŐK ki, hogy az 1851-es Kossuth- nyugtatványom 870 darab tíz fo­rintos pénzjegyről egyedüli kincs Magyarországon. Egy bi­ankópéldány van a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában, de kitöltött csak nekem van. So­káig nagy becsben őriztem, büszke voltam rá, aztán a sors úgy hozta, hogy meg kellett tőle válnom. Egy árverésen 1,2 milli­óért keltet, így 150 év után újra állami tulajdonba került, a Ma­gyar Nemzeti Bank vette meg. Józsi bácsi gyerekkora óta szenvedélyes gyűjtő.- Az érem- és bélyeggyűjte­ményemmel olyan szerencsém volt, hogy már akkor ki tudtam választani, melyik érdekes. ducza ENDRE a nemzetek pén­zével kezdte megalapozni több mint tíz éve gyűjteményét Má­ra kb. ötven ország fizetőeszkö­ze található meg gyűjteményé ben. Sokat külföldön járó is­merőseitől kapott 2002. janu­árja óta az euréemlékérméket Emlékszem az első értékesebb érmemre, egy barátomtól kap­tam: I. világháborús Szent György lovag a sárkánnyal — ezt azóta elajándékoztam. Be­vallom, kicsit költséges ez a pénzes hobbi, így nem is szok­tam nagy, megszerezhetetlen dolgokra, aranypénzekre és egyedi darabokra gyűjteni. Legrégebbi fizetőeszköze a kaori kagylópénz, melynek esz­mei értéke 10 ezer forint. Van ógörög drachmája és 2-3 ezer éves római pénze is. A legbüsz­kébb azonban az 1851-es vietna­mi lyukas pénzére.- Ez Ming Man császár pénze, ehhez is szerencsével jutottam. Konzervgyári mérnökként kint is gyűjti. Fanatizmusát, el­szántságát jól mutatja, hogy 2002. január l-jén az elsők között cserélte le görög drach­máját euróra. December végén pedig Szlovákiába készül, hogy onnan is az elsők között hozza haza az új eurót. dolgoztam, s véletlenül akadtam rá. A katalógusból tudom, hogy értéke a spanyol pénzérmekével volt egyenlő. Nálunk a tallérhoz volt hasonló az értéke, ma 20-30 ezer forintot ér. Magyarországon ilyen is csak neki van. Természetesen mint minden gyűjtő, ő is igyekezett beszerezni a Kossuth-bankókat. .A magyar pénzek mellett külön­leges darabjai a vietnami rizs­szalmából készült papírpénzek, de a háromezer forintot érő Ro- mulust és Remust a farkassal áb­rázoló érméje is a kedvencei kö­zé tartozik. Hogy mennyire nehéz ma pénzgyűjtőnek lenni? — Változó - mondja, a római és görög pén­zekhez is viszonylag könnyű ma már hozzájutni. Nagy Péter cár pénzeihez, vagy a kambodzsai, vietnami pénzekhez, magyar részvényekhez, váltókhoz nehe­zebb hozzájutni. Egy különleges részvénye szü­lei révén azonban van, egy 1945- ös kisújszállási szövetkezeti, 100 pengős. Az 1946-os A jó forint sorozatért már 20-30 ezer forin­tot is elkérnek, erre ő már ennyit nem áldoz. Az eurók gyűjtője Ducza Endre 5 Ötvenötmillió forint városrehabilitációra A kenderes) önkormányzat sikeresen pályázott az Észak-alföldi régióhoz, így tovább szépülhet a telepü­lés. Az elnyert ötvenmilliós támogatásból és a város öt­millió forintos önrészéből többek között megvalósulhat a Bem József és a Rózsa Fe­renc utcák aszfaltozása, a Horthy-ligetben bővíthetik a játszóteret, térkőburkolat készülhet és utcabútorokat helyezhetnek ki. A pénzből jut a Szövetkezeti és Rákóczi utcákra padok és hulladék- gyűjtők kihelyezésére, a Rá- kóczi-Toldi utca sarkára pe­dig díszkút kerülhet. Országos népdalköri találkozó lesz Kisújon október 19-én rendezik meg Kisújszálláson, a Vá­rosháza dísztermében a XIV. Országos Kossuth Nép­dalköri Találkozót. A rende­zők, a '48-as Olvasókör, a Városvédő és -Szépítő Egye­sület és a Városi Nyugdíjas Klub több száz résztvevőt és több tucat kórust vár erre a napra a városba. A szelektív gyűjtés fontosságáról lesz szó az öko-pannon KHT. a szelek­tív hulladékgyűjtés népsze­rűsítését segítő programja október 13-án délután 2 óra­kor lesz a kisújszállási mű­velődési házban. Itt a sze­lektív hulladékgyűjtés taní- I tásához kapnak hasznos tá­jékoztatást az iskolai és óvo- 1 dar pedagógusok. Emellett a tanárok részletes tájékoz­tatást kapnak a helyi hulla­dékgazdálkodás sajátossá­gairól, a szelektív hulladék- gyűjtés helyi eredményei­ről is. KÖZLEMÉNY A kisújszállási Belszervl Betegek Rokkantak Napsugár Egyesület tagjai köszönik az SZJA1 %-os támogatást. A 2005. évi adományból 2007.09.30-án a maradvány 9.779. Ft, a 2006. évi adomány 69.475 Ft. Ebből 2008.09.30-ig 70.147 Ft-ot használtunk fel a megjelölt feladatokra: vérnyomás- és cukormérő eszközök beszedésére, mérések végzésére, egészségügyi előadások, tájékoztatók szervezésére. A maradék 9.107 Ft-ból még idén újabb előadást szervezünk. ! Továbbra is köszönettel várjuk az adományokat. Mire készül most? Tóth Tünde festőművész Még külföldről is hazajöttek otthon A szülővárosát senki nem feledte el A kisújszállási Tóth Tünde életét a rajzolás és festés kisgyermek- kora óta kíséri. Szeretettel gondol az Arany iskolai rajztanáraira, Oros Lászlónéra és dr. Vágvölgyi Istvánnéra. Kreativitását családi ágon is örökölte, hiszen nagyma­mája gyönyörűen hímzett és apai ágon író is van a családban. Nyol­cadik után a püspökladányi ruha­ipari szakközépbe jelentkezett, ahol nemcsak varrni tanult meg, hanem ruhákat tervezett, sőt di­vattervei is jelentek meg. A festészethez való szorosabb kötődése T. Kiss Eszter művész­tanárnak köszönhető. Első kiál­lítsa 1986-ban volt, azóta 61 cso­portos bemutatkozásnál tart. Többször vett részt alkotótábo­Tóth Tünde rokban is. Kezdetben szénnel és akvarellel próbálkozott, másfél évtizede olajképeket készít. Tíz éve főállású festő, rendszeres ki­állítója a debreceni, miskolci, eg­ri, szolnoki, püspökladányi galé­riáknak. Jelenleg még látható szülővárosában 35. önálló kiállí­tása. A következő hetekben újabb képeket fest, mert november 5- én újabb bemutatkozása lesz. Kedvenc festője Munkácsy és a 16-17. századi németalföldi fes­tők. Számára a festés a minden, hiszen, ha kicsit szomorkás, ak­kor terápia számára, de örömeit is megörökíti képein. Ma már nemcsak csendéleteket, portré­kat, tájképeket, hanem lovakat is fest. Legkisebb képe 6x4 centis, a legnagyobb 65x100 centiméte­res volt. A ruhatervezésre ma már kevesebb ideje van, de néha saját magának varr egy ruhát. Bár belekóstolt a divat világába, ha újrakezdhetné, akkor is a fes­tészettel foglalkozna. Édesapja sajnos csak a kezdeti szárnypró­bálgatásait élhette meg, édesany­ja azonban minden kiállításán ott van és büszke lányára. ■ Kisújszálláson a napokban tar­tották az elszármazottak ötödik találkozóját. Erre az ország számos telepü­léséről, sőt külföldről is érkez­tek haza kisújiak! A városházán az elszármazot­tak nevében Papp Gyula nyugal­mazott ezredes szólt, majd Ke- cze István polgármester tájékoz­tatta őket a város jelenéről, ter­veiről. A szervezők nevében Ö. Tóth Lajosné, a nyugdíjas hagyo­mányőrző klub vezetője köszön­te meg a jelenlévőknek, hogy el­jöttek egy közös beszélgetésre, múltidézésre. A találkozó zárásaként helyi művészek léptek fel és szórakoz­tatták a jelenlevőket. ■ Nagy sikert aratott Angyal Ferenc citerás műsora

Next

/
Thumbnails
Contents