Új Néplap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-12 / 214. szám
4 Jól forgatta a fakanalat a kevi szakács trió túrkevén a helyi nyugdíjas klub 3 tagja részt vett azon a főzőversenyen, amelyet a város napja alkalmából rendeztek. A Nagy Györgyné, Gyenge Károlyné és Finta Imréné összetételű szakácsgárda remekül helyt állt a nagy seregszemlén, és öreglebbencses ételükkel a második helyen végeztek. Jutalmul pohárkészletet, bort és kötényt kaptak. Szomszédoltak a szajoliak á SZAJOU Szegfű nyugdíjas klub tagjai a közelmúltban Zagyvarékasra látogattak abból az alkalomból, hogy 15 éves az ottani nyugdíjas klub. A jól sikerült találkozó zenével, tánccal ért véget. A szajoliak legközelebb Hatvanba kirándulnak, az ottani humorfesztiválra. Nem vonultak csigaházba A jászapáti városi könyvtár nyugdíjas klubjának tagjai legutóbb szellemi vetélkedőn indultak az egyesített szociális intézmény Virág Klub nevű csapatával, ahol ügyességi számok épp úgy voltak, mint az agyat megmozgató kérdések. A versenyt egy ponttal a szociális intézmény csapata nyerte. A nyugdíjas klub tagjai ezen kívül részt vesznek abban a kistérségi programban, ahol az Aktív életmód sorozat részeként heti egyszer a termál fürdőbe gyógytestnevelésre járnak október végéig. lányok többen futottak a maratonon A TISZAFÖLDVÁRi Dalos Nyugdíjas Klub tagjai közül tizenhatan vettek részt a legutóbbi szenioroknak kiírt maratoni versenyen. Igaz, a nemek közötti arány úgy alakult, hogy a tizenhat futóból tizenhárom nő volt. Másnap azután kissé fájtak a „futóművek”, mert az izomláz nyugdíjas korban is elkíséri az embert. Újabb fontosabb rendezvényük az idősek világnapja alkalmából október 17-én esedékes - tudtuk meg Arany János- né klubvezetőtől. Miskolcra utaznak a karcagi nyugdíjasok A karcagi Városi Csokonai Könyvtár Nyugdíjas Olvasókörének tagjai a könyvtárosokkal szeptember 30-án Borsod-Abaúj Zemplén megyével ismerkednek. A Bükk hegységben az első állomás Lillafüred lesz, ahol megnézik a híres Palotaszállót, a sétányrendszert az Anna-barlanggal, a József Attila szoborral és az ország legmagasabb vízesésével. Innen aztán a nyugdíjasok erdei kisvasúttal átmennek Garadnára, a pisztrángtelephez, majd buszra szállnak és indulnak a következő célállomásra, Miskolctapolcára, a barlangfürdőbe, hogy megmártózzanak. A kirándulás buszköltségét a könyvtár alapítványa fizeti, a nyugdíjasok csak a belépőt állják. ■ D. E. HATVANON TÚL ÚJ NÉPLAP - 2008. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK Ezer és ezer fiút, lányt tanított, hallgatta panaszaikat, örömeiket. Mert Fodor Ilonának a pedagógus hivatás volt a szíve csücske. Főleg a hozzá hasonló elesetteket szerette, akikből Szabolcs-Szatmár megyében, ahol tanított, bőven akadt. D. Szabó Miklós ő a gimnáziumban szorgoskodott, a mama otthon tett-vett. Amikor a kilencvenes években nyugdíjba került, visszahúzta a szíve a gyökerekhez, Karcagra. Több mint tíz évig élt ott, majd ahogy rohantak az évek, úgy döntött, biztos helyre megy, ahol a nap minden órájában ránéznek. így került Martfűre, a Gondoskodás Házába. Ezernyi fényképet, emléket őriz mostani otthonában. Gyuszi öccse hetente felkeresi, visz neki hol ezt, hol azt, de csak óvatosan, mert cukros. Az idős tanárnő köszöni szépen, megvan. Igaz, műtötték a szívét is, de óvaNem adatott könnyű gyerekkor Fodor Ilonának, hiszen heten voltak testvérek: 3 lány, 4 fiú. Az anyukája fogta össze a családot otthon: mosott, főzött, vasalt rájuk, míg az apukája vasutas volt Isaszegen, Lepsényben, majd Karcagon, ahol később laktak. A jó eszű Ilona végül családi helyzete és jó tanulmányi eredménye miatt ösztöndíjat is kapott, majd Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematikafizika szakán végzett. Ma is emlékezik rá: a havi ösztöndíja 540 forintra rúgott, míg az apukája nyugdíja 560 volt. Természetesen ebből segítette fiatalabb testvéreit is. Édesapja viszonylag korán, 1962-ben halt meg. Méghozzá úgy, ahogyan élt: utazás közben, a vonaton, amikor az unokáihoz iparkodott, de Budapest helyett csak Törökszentmiklósig jutott el. Fodor tanárnő két helyen tanított. Kisvárdán a gimnáziumban, majd Mándokra, ebbe a tízezer lelkes településre hívták igazgatónak. Mert a hatvanas évek elején ott is elkezdődött a gimnáziumi oktatás. Szó szerint éjjel-nappal az iskolában volt. Nyaranta pedig vitte a gyerekeTöbb elismerést kapott fodor hona néhány évtizedes pedagógiai pályafutása során több kitüntetést is átvehetett. így megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója elismerést, a Munka Érdemrend bronz fokozatát, illetve a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Legutóbb pedig Aranydiplomát kapott Debrecenből, hiszen fiatalon 1958-ban ott diplomázott. Fodor Ilona aranydiplomáját mutatja, amelyet a Debreceni Egyetem postázott nemrégiben két építőtáborokba, mert sok szegény szabolcsi tizenévesnek ez volt az egyetlen nyári kikapcsolódása. Azután, ha összegyűlt valamennyi osztálypénzük, országjárásra indultak. Vonattal, mert az olcsóbb volt. Közben nyaranta testvéreinek unokái közül is megjelentek többen- kevesebben nála.- Te úgyis egyedül vagy, majd kéthónapos szünettel, egy kicsit leadjuk neked a gyerekeket—így érveltek. Ő pedig szívesen vállalta a pótanyaságot, sőt 17 évig özvegy édesanyja is vele lakott. Ez volt talán élete legnyugodtabb része: tosan azért mozog. Aztán rejtvényt fejt, olvas, tévét néz, érdeklik a politikai műsorok. Visszanézve eddigi 73 évére, így ösz- szegzi ezt az időt: — Szép életem volt, mert mindig lefoglaltam magam. Ráadásul sokáig fiatal maradtam, hiszen gimnazistákat tanítottam. A martfűi polgármester úr egy ünnepség részeként átadta az aranydiplomát, melyet a Debreceni Egyetem küldött. Abból az alkalomból, hogy 50 éve ott diplomáztam. És mivel ilyen mesz- szire már nem bírok menni, úgy segítettek rajtam, hogy leküldték az iratot ide, Martfűre. D. SZABÓ MIKLÓS Egyszer majd megöregszünk riogatják az ember lányát, fiát, hogy alapjaiban rossz a nyugdíjrendszer országunkban. Azért, mert lassan elfogy a nyugdíjakra szánt pénz. Olyannyira, hogy később akár félmillió idős lélek is efféle járulék nélkül maradhat. jelenleg az a helyzet, hogy száz dolgozó befizetéséből hetvenhat nyugdíjas kap pénzt. De mert az átlagos életkor nő, az évszázad derekára, 2050-re bekövetkezhet, hogy 103 idős embert fog eltartani száz dolgozó - írja egy bennfentesek által szerkesztett jelentés. nekem az a véleményem, hogy a nyugdíjasok megdolgoztak azért a kis nyugdíjért. Magyarul: nem kell eltartani őket. Elvégre derekasan harapja az állam a bérüket, külön adóztatja a munkaadókat, és az állami kasszába ugyanúgy tejelnek, mint a munkavállalók a fizetésükből. A munkás kiszipolyozott, mert a bére közel felét viheti haza, a többi a telhetetlen bendőjű állam gyomrába kerül. Amely vagy jól, vagy rosszul, de feléli. ezt A nagy pazarlást, túlköltekezést kellene először is megszüntetni. Ez is egy megoldás. Meg az is, hogy a nyugdíjas éveire spóroljon az ember - javasolják. Jó, de ahhoz a nyugati uniós országokéhoz közelítő bérek kellenének. Hozzátéve: az árak már most is azok... Elkísérte diákjai szeretete portré Saját gyermeke nem lévén, mások kicsinyeit istápolta Hadd «ölje« SZ0LJ0N.hu A S201N0K-JÁSZKUN ONLINE Az oldalt írta, szerkesztette és fotózta: D. Szabó Miklós JEGYZET Chiovini Ferenc műhelyében csiszolhatta tudását képzőművészet Festményein az alföldi emberek életét örökíti meg a tószegi művész Alföldi tájképek, a falusi élet pillanatképei, csendéletek születnek Gulyás József amatőr festő ecsetvonásai nyomán. A műhelybe belépve friss olaj- festékszag csapja meg az orrom. Körbenézek. A festőállványon egy orgonacsendélet, amit éppen most fejezett be. Mellette a falon egy őszi, tiszai tájkép. Hátam mögött jelenetek a Horto- bágyról. - A kép címe Itatás — mondja Gulyás József. A szemem előtt pedig megelevenedik a táj; gémeskút, nyári forróság, délibáb. Szinte lángol a kép. A következőn nyugtató vízfelület, lüktető, színes erdővel. Ha választhatnék egyet, nehezen menne, de azt hiszem azt a meleg, nyári képet választanám a gémeskúttal. Négygyermekes családban nőtt fel, ahol mindkét szülő kétkezi munkával kereste meg a család mindennapi betevőjét. — Már gyermekkoromban sok időt töltöttem a rajzolgatással, rajongtam a képzőművészetért Később is minden megkeresett forintomat ecsetekre és olajfestékre költöttem. A húszas éveim elején sikerült a Szolnoki Művésztelep jeles képviselőjénél, Chiovini Ferencnél csiszolgatnom az autodidakta úton megszerzett tudásom - meséli. A Chiovini által sokszor megfestett tanyavüág és falusi élet közel áll a tószegi születésű művészhez. Gyermékkori emlékképek Utolsó ecsetvonások Gulyás József készülő alföldi tájképén mellett tiszai tájképek és virágcsendéletek a hatvannyolc éves festő kedvenc témái. Festményeit mély, tüzes, élénk színek, erős színellentétek jellemzik. Képein legtöbbször az alföldi ember mindennapi életét ábrázolja. Tájképein ménesek, gulyák, vörös naplementék, országutak, lovas kompozíciók jelennek meg. Közel 40 évig, főállású hivatalnokként dolgozott Szolnokon, de a festészettől egy percre sem vált meg. Alkotásaival megyeszerte számos kiállításon szerepelt. Ma már nyugdíjasként bármikor hódolhat a festészet iránti szenvedélyének. Lázasan dolgozik ma is, mert készül a szeptemberi Tószegi Falunapra. ■ Gulyás Anna
