Új Néplap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-01 / 204. szám
TÜKÖR ÚJ NÉPLAP-2008.. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Híd az Alföld és a Kaukázus között történelem Oszétiában a napi aggasztó háborús hírek a jászok távoli rokonairól szólnak A mostanában harcok dúlta Oszétiáról érdekes emlékeket őriz a szolnoki dr. Szabó László nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató. Ugyanis évtizedekig tanulmányozta ennek a történelmünk szempontjából nagyon fontos kaukázusi népnek a históriáját és kultúráját, mivel ők a megyében élő jászok legközelebbi rokonai. Szathmáry István A magyarországi jászokról ma úgy tudjuk, hogy a tatárjárás előestéjén érkeztek a kunokkal a Kárpát-medencébe. Eredetükről sokféle elmélet született, de csak a huszadik század elején kezdték őshazájukat orosz források alapján a Kaukázus irányában keresni. Történetük és őszét rokonsági kapcsolataik tisztázásához a lökést egy, az ötvenes években előkerült jász szójegyzék adta, ami bizonyossá tette időközben feledésbe merült, az oszétiai digori nyelvjárással testvér saját nyelvük létezését. Az iráni nyelvet beszélő oszé- teket háromezer évvel ezelőtt említik először a kínai krónikák. Birodalmuk fénykorában Perzsia északi részét is magába foglalta. Régészeti leleteik öntözéses földművelést folytató fejlett városlakó népről mesélnek, ebEbéd előtti koccintás Oszétiában. A falon lógó képtől (amely Sztálin portréja) eltekintve akár itthon is készülhetett volna a felvétel. bői az időből fennmaradt aszi nevük később az orosz krónikákban alakul jásszá. Közülük indult útjára Zoroaszter, a vallásalapító, kinek a jó és a rossz ellentétén alapuló tanai a kereszténység előképét is jelentették. Talán ennek köszönhetően is váltak korán a bizánci rítusú ke- reszténység követőjévé. Államukat a hunok zúzták szét, lakóinak egy része a Kaukázus bércei közé húzódva többek között a szkítákkal keveredve új népként élt tovább. Az alánoknak is nevezett oszé- tek a Kaukázusból kirajzva több hullámban érték el a Kárpát-medencét. A római uralom idején a birodalom zsoldosaiként eljutottak a messzi Britannia földjére is, de hogy megélhették-e a magyar honfoglalást, arról máig vitáznak. Jelenleg Selmeczi László jászsági ásatásai annyit kétségkívül bizonyítanak, hogy az időközben a kunok fennhatósága alatt a Kaukázusban maradt oszétek egy része érkezett Magyarországra a tatárjárás előestéjén, és telepedett le végleg a Kárpátok ívén belül. Szabó László tanár úr testvérével, Szabó Istvánnal, a szolnoki Damjanich János Múzeum történészével jászsági kutatásai révén jutott el a mesz- szi Oszétiába, ahova idelátogató őszét kutatók híradása nyomán hívták meg őket. Rajtuk kívül a jászberényi múzeumban Tóth János múzeumigazgató és az őt követő Bathó Edit igyekezett ápolni a távoli kapcsolatokat. Sajnos az érdemi munkának az időközben bekövetkezett változások, az ottani bizonytalan helyzet nem ■ A Kaukázust nem lehet meghódítani, ott csak háborúzni lehet. igazán kedveztek. A két nép egymást keresésének legutóbbi eredménye az oszétek legfontosabb hőskölteményének, a háromezer éves Nart-eposznak Kovács Béla fordításában történt megjelenése. Kaukázusi benyomásairól szólva Szabó tanár úr elmondta, hogy a szolnoki utcán az égvilágon senkinek sem tűnne fel egy őszét megjelenése. Ugyanolyanok, mint a jászok vagy a magyarok, de mentalitásuk ellenben nem sok jót ígér azoknak, akik erővel próbálnak náluk érvényesülni. Az oszétek zöme katonailag bevehetetlen falvakban él, ahol minden szükségessel rendelkeznek a kiterjedt csempészet révén. A Kaukázust nem lehet meghódítani, ott csak háborúzni lehet, mint ahogyan az évszázadok óta megállás nélkül folyik. Ebben a különös történelmű világban azután sajátosan rakódtak egymásra a múlt hordalékának rétegei. Az őszét párttitkár sűrűn hajlongva veti a keresztet a Szent György nevét viselő hegycsúcs előtt, s közben nagyokat isznak ma is a néhai diktátor, Sztálin emlékére. Az erőnek ott ugyanis módfelett él ma is a tisztelete. Nem véletlenül vannak tele az őszét házak udvarai életnagyságú aranyozott gipsz Sztálin-szob- rokkal. A népek nagy barátján ugyanis, anyai ágon őszét eredetűnek vallva őt, minden gond nélkül testvériesen megosztoztak a grúzokkal. TISZA-PARTI TERMÁLFÜRDŐ CAMPING TISZAKÉCSKE Tisza-parti GYÓGYVÍZ - FEDETT USZODA - JACUZZI - ELMENYMEDENCE SZAUNA - INFRASZAUNA - EUEREM Nyitva mindennap: 9-20 óráig feasor Tel.: (76) 441-363 www.thermaltiszapart.hu Ti»***1*' üdülési csekk elfogadóhely és egészségpénztárakkal szerződött szolgáltató! SZÓLJON A SZOLNOK—JÁSZKUN ONLINE Uj autóbuszvárók . Újszentgyörgyön három buszmegállót építenek át olyanná, amelyek már jól illenek a környezetbe. A tiszaszentimrei önkormányzat dolgozói végzik a munkát. Képünkön Szűcs András készíti elő a tetőburkoló elemet a felrakáshoz. HALLGAT A hazai tinédzserek egyik kedvence, a No Thanx új korongja, a Gépregény még húzósabb, jobb lett a bemutatkozó albumnál. Az együttes érdekes módját választotta a lemeze csomagolásának: a CD egy, a fiúkról szóló cyborg-képregény mellékletét képezi. Nem véletlenül kapta tehát az ötletes Gépregény címet. A képregény történetének végét nyitva hagyták, így a rajongók megrajzolhatják azt, és beküldhetik egy versenybe. Amelynek a legjobbjai lehetőséget kapnak arra, hogy szerepeljenek az új No Thanx- klipben. A csapatnak nagyon jót tett az elmúlt időszak, hiszen a zenéjük még húzósabb, még keményebb lett. Tulajdonképpen akár ki is lehetne emelni az emós körből őket, hiszen már inkább new punkos szerzeményekről van szó. Persze az érzelem azért nem hiányzik most sem, de sokkal inkább a tömörebb gitárhangzásra, a zúzós megszólalásra helyezték a hangsúlyt. Érdekesség, hogy az Eleven tűz című dalnak a szövegét a rajongók közötti dalszövegíró verseny győztese, Papp Péter írta. Elmondhatjuk, hogy egy jó, kidolgozott, egységes albummal rukkolt elő a No Thanx. (No Thanx: Gépregény. Kiadó: EMI) u B. Gy. Új Néplap Kiadja az Axel Sprínger-Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája. Főszerkesztő: BÁN JÁNOS Kiadóvezető: KIRÁLY ERNŐ Főszerkesztő-helyettes: Molnár G. Attila Felelős szerkesztők: Baranyi György, Pólyák Adrienn, Tóth András A szerkesztőség és kiadó címe: 5001 Szolnok, Mészáros L u. 2. Levélcím: 5001 Szolnok, Pf. 105. Szerkesztőségi telefon: (56) 516-700 Szerkesztőségi telefax: (56) 516-740 Kiadói telefon: (56) 516-712 Kiadói telefax: (56) 516-710 e-mail: ujneplap@axels.hu Készült: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem 6000 Kecskemét, Mindszenti krt 63. Telefon: (76) 482-192 Felelős vezető: Boros Gábor ISSN Új Néplap 0865-915x Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A MATESZ által auditált. Az előfizetői példányok kézbesítését az Axel Springer-Magyarország Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodájának terjesztőhálózata végzi, az árusítás a KŐRÖSHÍR Kft. árushelyein keresztül történik. Terjesztésvezető: Jánosi Imre Telefon: (56) 516-703 Telefax: (56) 516-730 Előfizetés a kiadónál Telefon: 06-80 200-690 hétköznap 16.00 óráig, más időpontban üzenetrögzítőn az 516-703-as telefonszámon. Telefax: (56) 516-730 valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással a KHB 10404508-45018367 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetés díja: egy hónapra 1 900 Ft negyedévre 5 700 Ft félévre 11 400 Ft egy évre 22 800 Ft Hirdetési vezető: Fodor Beáta Telefon: (56) 516-731 Telefax: (56) 516-720 e-mail: hird.szolnok@axels.hu Telefonos hirdetésfelvétel: (56) 516-716 Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Axel Springer-Magyarország Kft., Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft., Népújság Kft., Hungaropress Sajtó- terjesztő Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Kéziratokat és fotókat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent. Az Uj Néplap bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak az Új Néplapra hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. 88. RÉSZ MÁNYI NAGY LÁSZLÓ regénye nyomán írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA ) I < k