Új Néplap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-04 / 181. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ 13 Sok vásárló magatartása egyáltalán nem udvarias Lelkesen olvasgatom reggelente az Új Néplapot. Nemrég olyan írás jelent meg, melyben a ke­reskedelmi alkalmazottak maga­tartását, udvariatlanságát, eset­leges kulturálatlanságát boncol­gatják. Kereskedőtársaimmal úgy gondoljuk, hogy nem csak erről az oldalról kell megközelíteni a dolgot. Sokan elfelejtik, hogy a boltosok, a vendéglátósok, a ke­reskedelemben szolgáltatást végzők napi tíz-tizenkét órán át dolgoznak, általában minimál­bérért, cipekednek, talpalnak, és azon fáradoznak, hogy az embe­reket maximálisan kiszolgálják, néhány kedves szóval ellássák. Azokat az embereket, vásárló­kat, akik egy része köszönés nél­kül tér be és távozik az üzletek- § bői, és mindazokat, akik sok = esetben viselkedésükkel, szava- | ikkal sajnos elég gyakran meg- I alázzák dolgozótársaimat. ■ Nekünk is jólesik az ud­varias, a kedves szó, a köszönés. Ők rendkívüli módon ismerik vásárlói jogaikat, és igyekeznek érvényesíteni, tőlünk elvárni mindazt. Olyan vásárlók is elő­fordulnak, akik lopnak, rendőr­ség elé kerülnek ezen ügyeik. Úgy gondolom, nekünk is jól­esik az udvarias, a kedves szó, a köszönés, Hiszeaa velünk szem­ben naponta megforduló szemé­lyek sokszor elfelejtik, hogy mi is olyanok vagyunk, mint ők: ér­telmes, tanult, diplomás és egyéb szakemberek, akik ugyanúgy esznek, isznak, és ke­ményen dolgoznak, gyereket ne­velnek stb. Ezért nekünk is jo­gos igényünk a vásárlóktól, ügy­felektől az udvarias magatartás elvárása. Kelemen Olivia, Szolnok A kiválasztott írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról más a véleményünk. Névtelen leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége, 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre, írásaikat a zoltanne.szundi@axelspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Észtországban jártunk! hagyományőrzés Nemzetközi fesztiválon képviseltük városunkat A Cuháré Néptáncegyüttes és a görög hagyományőrző együttes tagjai, akik szintén részt vettek a fesztiválon nélkül nem jött volna létre az észtországi fesztiválon való rész­vételünk. Kelemen Dóra A kutyák megrémülnek a tűzijátéktól állatvédelem Sok elpusztul a nagy durranások miatt az ijedtségtől Kóbor kutyával lehet találkozni, és lehet róluk rendszeresen hal­lani Szolnok városában. Ezek a szerencsétlenné, gazdátlanná vált állatok és azok, melyeket gazdáik a portáikról a kapun az esti órákban kiengednek kóbo­rolni, tűzijátékok alkalmával ta­pasztalataim szerint megrémül­nek. Közülük sok el is pusztul a hatalmas durranások alkalmá­val az ijedtségtől. Nekem is van kutyám, tudom, mit jelent őt szenvedni látni, például a könny is kicsordul a szemükből a tűzi­játékok alkalmával. „Hűség és felelősség” címmel jelent meg nemrég Török Róbert cikke a ku­tyáról, kutyavilágról. Tisztelem és csodálom őt, mert kifejezi az állat iránti végtelen szeretetet, melyet többszörösen kap vissza tőlük az ember. „Egy szolnoki kutyabarát” Túl nagy volt a hangerő Szolnokon szórakozása Tiszán jól terjed a nagy éjszakai csendben a zaj Ürülök, hogy városunk, Szolnok szépül, és sok szép színes prog­ram színesíti a kikapcsolódási lehetőségeket a nyár folyamán, szinte minden hétvégén. Az első, hagyományteremtő Tiszaligeti Fesztivál több prog­ramján, fiatal lévén, részt vet­tem. A városközpontban lakom, sajnos azonban a koncertek hangereje esetenként fülsüketí­tő, szinte elviselhetetlen volt. Vé­leményem szerint az egyébként közvetlenül a Tisza-parton felál­lított, legnagyobb zajjal járó ren­dezvénysátrat jövőre a tiszalige­ti erdő közepén kellene felállíta­ni, a fák ugyanis sok hangot el­nyelnének. Most az történt, hogy a csendes, pengetés zenekaro­kat eldugták az erdő mélyére, a nagy robbajjal járó koncertek pedig a Tisza partján zajlottak. A sátorban alig fértek a fiatalok, mindenki agátrészen állt, a liget belső részén felállított vendéglá­tókhoz meg ritkán járt vendég. A Tiszának van egy fontos tu­lajdonsága: jól terjed a hang raj­ta, olyan erővel, hogy a folyó má­sik oldalán lévő lakásokban is szinte rezgett az ablaküveg. Ne­kem hétköznap dolgoznom kell, ezért hétvégén szeretnék alud­ni, ezenkívül az itt lakó kisgye­rekek és öregek is szeretnének éjszakánként pihenni. Nem ér­tem, miért engedélyezik a hatal­mas hangfalakat szólni közvetle­nül a Tisza-parton. Több helyen jártam már kül­földön. Például a tengerpartokon sohasem szólt ekkora hangfal. Azonban azt is tapasztaltam, az újonnan felállított plázson nem bömböl a zene, ott értik a rende­zők a dolgukat. „Egy aggódó nő” A Hetényi Géza Kórházban emberséges, jó munka folyik Napjainkban egyre többször esik szó az egészségügy szervezeüen- ségéről, a kórházak működési za­varairól, gondjairól, az egészség­ügyben dolgozók anyagi megbe­csülésének hiányáról. Mindez bi­zonyára így is van, és csak néhá- nyan vonják mindezt kétségbe. Azonban kevesebb az informá­ció arról, hogy vannak egészség- ügyi intézmények, ahol a betegek mindezekből a gondokból a min­dennapok során semmit sem ész­lelnek, mert például az adott kór­ház dolgozói emberséggel, tiszte­lettel, felelősséggel és főként nagy szakmai tudással gyógyítják és ápolják őket. Ilyen Szolnokon a Hetényi Géza Kórház is, ahol mindezt megtapasztaltam. Beteg­ségem alatt az urológiai osztályon szervezettség, rend és tisztaság volt, ott nem éreztük betegtársa­immal együtt magunkat kiszol­gáltatottnak. Az ápolók kedves­sége, segítőkészsége átsegített mindenkit a baján, keservein. A főorvostól kezdve, a nővéreken, ápolókon át, a személyzet min­den tagja a gyógyulásunkat segí­tette az osztályon, önzetlenül vé­gezve áldozatos munkájukat, tü­relmes és empatikus magatartás­sal párosulva. S. I„ Szolnok * * * Nyár elején súlyos szívbetegség­gel kerültem a szolnoki Hetényi Géza Kórházba. Az ott töltött két hét alatt a gyógyítómunkát vég­ző kezelőorvosok kiváló tudá­sukkal, nagyszerű emberi ma­gatartásukkal minden orvos pél­daképei lehetnek. Tizennegyedik Munkás Kupa Túrkevén Idén tizennegyedik alkalommal sorakoztak fel nemrég Túrkevén az országos kispályás labdarú­gó Munkás Kupa tornára a férfi- és a női csapatok a városi sport- csarnokban. Tizenkét férfi- és három női csapat mérte össze já­téktudását. A jó hangulatú torna végeredménye a nőknél: 1. Déva- ványa, 2. Szolnoki MTE, 3. Kevi Csajok (Túrkeve), férfiaknál 1. Suttyók (Szolnok), 2. Viktor Se­curity (Túrkeve), 3. Buga Falato­zó (Túrkeve). Csajbók Ferenc, a torna szervezője Mamutcsontvázat, angolkertet láttunk kirándultunk Gyöngyös város múltjával, jelenével ismerkedtünk Jól sikerült vasutasnap volt nemrég Szajolban A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete a közel­múltban Gyöngyösre szervezett kirándulást. Ott Laci bácsi és felesége fo­gadott bennünket. Elmondták, hogy Gyöngyös hétszer égett le a szűk utcáival, nádtetős házso­raival. Megtekintettük a 18. szá­zadban épült Orczy-kastélyt, a hozzá tartozó angolkertet, a 430 cm törzskerületű törökmogyo- rófát és a több száz éves tisza­fát. Láttunk a Mátra Múzeum­ban mamutcsontvázat. Megis­merkedhettünk a hegy élővilá­gával, ásványaival, vadászati gyűjteményeivel. Megnéztük az 1752-ben épült, volt jezsuita, majd ferences gimnázium épü­letét, mely most zeneiskola, és a virágos főteret, majd betér­tünk a barokk stílusú, 1775-től 1779-ig épült Szent Erzsébet- templomba. Városi jogot Károly Róbert adományozott, szobra a főtéren áll, ugyanott áll az 1750 körüli, rokokó stílusú, volt Grassalko- vich-ház is, mely ma városi könyvtár. Mátrafüredre utaztunk to­vább, ott a babamúzeumot néz­tük meg, és gyönyörködtünk a természet szépségeiben. A nap végén a farkasmáji bor­pincében „öblítettük le" a hosz- szú út porát. Szűcs Katalin, Szolnok A Gyöngyösön és Mátrafüreden járt szolnoki kirándulócsoport A Szajoli Vasutas Nyugdíjas Alapszervezet a hagyományai­hoz híven évente megrendezi tagsága és családtagjai részére a vasutasnapot. így történt ez nemrég, az idén is, amikor 108 vasutas és családtagjaik, vala­mint vendégeik ünnepeltek. Már 1933-ban a szajoli vasuta­sok székházat építettek önada­kozásból maguknak, ahol könyvtárat hoztak létre, és egyéb szórakoztató rendezvé­nyeket tartottak, példát mutat­va, hogy egy jó cél érdekében összefogással sok minden meg­oldható. Szomorúan tapasztal­juk, hogy az utóbbi években a MÁV elvesztette elődeink által megteremtett anyagi és erkölcsi alapjait. Alapszervezetünk a le­hetőségeihez mérten mindent megtesz, hogy segítséget nyújt­son az idős vasutasoknak segé­lyek, üdülési kérelmek, egyebek intézésében. A községben 230 vasutas nyugdíjas él. A legutóbbi ünnepi rendezvé­nyen családi szórakozás, finom vacsora, hangulatos zene bizto­sította a kikapcsolódást. Az al­kalom családiasságát bizonyítja, hogy 1 évestől a 92 éves korosz­tályig voltak résztvevői a vas­utasnapnak. A kellemes hangu­latú, felejthetetlen nap megvaló­sulásához sokan önzetlenül hoz­zájárultak, akiknek köszönhető volt a rendezvény sikere. Hajzlenszky István elnök A szolnoki Cuháré Néptánc­együttes nemrég testvérvárosi meghívásra Észtországban kép­viselte Szolnok városát egy nem­zetközi fesztiválon, Janedában. A háromnapos kinttartózkodá­sunk alatt többször mutattuk be hazánk néptánchagyományait, melyet nagy örömmel fogadott az észt közönség. A támogatók, valamint Benkéné Speck Julian­na művészeti vezető támogatása

Next

/
Thumbnails
Contents