Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-28 / 175. szám
kiszolgáltatva Az agrárkamaránál az összefogásban látják a megoldást. A kisebb termelők közül azonban sokan ódzkodnak mindenfajta szövetkezéstől. így inkább a fogyasztókig vinnék az árujukat. ¥ ¥ HA SOK A TERMES, NYOMOTTABB AZ AR A termelők néha már úgy érzik, hiába a sok munka, leszedni sem éri meg a termést az alacsony felvásárlási ár miatt. Képünk illusztráció. Néhány termék felvásárlási és piaci ára fi! |pi|jÍT<>}M r . ■ ‘ Fe lvásárlási ár 75 Ft 30-40 Ft 35 Ft 14 Ft Bolti ár 180-240 Ft 170-250 Ft 70-90 Ft 22-30 Ft FORRÁS: ül N&'LAP GYŰJTÉS A gazdák kiszolgáltatottságát jól szemlélteti a nyár. A meggytermelők a Parlament elé vonultak, a dinnyések az aszfaltra borították a gyümölcsöt. Az alacsony felvásárlási árakra panaszkodtak a cseresznyések, a tejtermelők, felpaprikázottak a paprikások, az almások. Ám, míg a gazdák már annak is örülnek, ha any- nyit kapnak terményeikért, ami költségeiket fedezi, addig a boltokban az élelmiszerárak nem csökkennek. Teleki József- A gabonafelvásárlók elmentek szabadságra. Most nem vesz senki búzát. Pánikot keltenek a piacon, hogy nem megy a búza, és így lemegy a termény ára. A gazdának ugyanis szüksége van a pénzre, hiszen az aratás után jön a vetés - mondja Libor Dezső. A szolnoki gazdálkodó szerint így volt ez más terményeknél is. A felvásárlók egyszerűen lenyomták az árakat, hogy növeljék saját hasznukat. így fordulhat elő például, hogy egy liter tejért 75-80 forintot kap a gazda, miközben a boltokban 230-250 forintért kínálják. Az ordító különbségnek a gazda szerint azonban csak az egyik oka a felvásárlók, kereskedők magas haszna. A másik éppen a szállítás.- A termékeket keresztül-ka- sul hurcolják az országban, Európában. Meg kell nézni egy hipermarketet, győri kenyeret is kínálnak itt Szolnokon. A szállítás árát pedig a fogyasztókkal fizettetik meg - véli Libor Dezső. Az agrárkamaránál azonban nem látják ilyen egyszerűnek a képletet. A termelői árak változását számtalan tényező befolyásolja. így például nem lehet egy kalap alá venni a tejet, a búzát vagy éppen a gyümölcsöt. Hiszen az utóbbinál két- három nap az, amikor a legtöbbet éri, a búzát pedig el lehet tárolni — magyarázza a szervezet titkára. Papp László szerint azért van egy alapszabály: ha jó a termés, akkor nyomottabb az ár, ha kevesebb van, akkor magasabb. - Amikor átálltunk a nagybetűkkel írt, csak komolyan nem vett piaci rendszerre, akkor ezt is választottuk. Csakhogy a kereslet-kínálaton nem mindenki jár jól. Van úgy, hogy éppen a termelő veszít - magyarázza Papp László. A tavalyi esztendő elképesztően jól sült el a gabonatermelőknek - emlékeztet a szakember. Mivel pedig a gazdálkodók, mindig az előző év eredményei alapján döntenek, hogy mit termelnek, így a magas ár vetésterület-növekedést hozott. Búzát 5-6 ezer hektárral nagyobb területen termesztettek idén. Ehhez jön, hogy ebben az évben kedvezőbb volt az időjárás is, így jó termés várható. Összességében csak megyénkben 200 ezer tonnával terem több búza. így míg tavaly keresleti, idén biztos, hogy kínálati piac lesz gabonából. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a nagy felvásárlókkal szemben kiszolgáltatottabbak is a termelők. Egy kisebb, 2-3 hektáros gazdának minden figyelmét leköti, hogy biztonságba helyezze és értékesítése a termését. A nagy cégeknél viszont külön stáb figyeli a világpiac minden rezdülését, és mindent a lehető legnagyobb haszonnak rendelnek alá.- Egy termelő, ha az értékesítési árban - még ha az nyomott is - megtalálja azt a jövedelmet, ami a fejlesztésekhez, az újratermeléshez, a megélhetéshez kell, akkor nem nézi mennyivel többért adják a piacon a terményét. De ha nem találja meg a számítását, akkor szemet szúr, hogy például a 75 forintos tejet 230- ért árulják a boltban - véli Papp László. A megyei agrárkamara titkára szerint gondot jelent az is, hogy a gazdálkodók közül sokakban még él az az idő, amikor még ilyen-olyan árkiegészítéseket adott az állam. A szaktárcának azonban ez a kiegyenlítő szerepe egyre jobban csökken. Az uniós keretek között nem is igen teheti meg, hogy „belepiszkáljon” a piaci viszonyokba. Megoldást az összefogás jelenthet.- Ideig-óráig, helyileg el lehet valamit érni blokáddal, de tartósan nem oldja meg a termelők gondjait. Jobbításra csak akkor van esély, ha partnert látnak egymásban a gazdálkodók. Ha ellenségnek tekintjük a másik termelőt, akkor tartós marad a jelenlegi helyzet. Egyedül ugyanis egyetlen termelő sem képes az akaratát érvényesíteni a nagy felvásárlókkal szemben. Az érdekérvényesítés eszköze egyedül az lehet, ha összefogva, közösen nagy mennyiségű áruval jelenünk meg a piacon — véli a megyei agrárkamara titkára.- A vesszőt önmagában köny- nyű eltörni, ám ha seprűt kötnek belőle, már erősebb. Ugyanígy teljesen más, ha néhány száz tonna, vagy mondjuk harmincezer tonna gabonával ülünk le tárgyalni - mondja Ze- lenyánszki András, a Gabona 2003 Kft. ügyvezetője. Az öt éve létrejött társaság egy termelői csoportot fog össze. Alakuláskor még negyvenhármán voltak, ma lóó gazdálkodót számlál a tagság. Mindenki önállóan termel, vet és arat. A gazdálkodáshoz szükséges anyagokat, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert azonban megelőlegezi a csoport. Annak árát az aratás után, a végelszámoláskor vonják le a terményért járó forintokból. A terményt a csoport veszi meg. Hogy mennyit fizetnek, azt egy árbizottság dönt el, a piaci viszonyokat is figyelembe véve. A gabonát aztán tárolja, majd értékesíti a társaság. Ha nagyobb nyereség képződik, akkor azt szétosztják a tagság között. így volt ez tavaly is, amikor 43 millió forintot osztottak szét. Libor Dezső szerint ugyanakkor az integráció sem feltétlenül fenékig tejfel a gazdáknak. Ugyan valóban megkapnak mindent, ami a termeléshez kell, de 12 százalékos kamatra. Ugyanakkor a támogatások java része sem a termelőknél, hanem az integrátornál csapódik le. — A szerződések ugyanakkor adnak egyfajta biztonságot. Hiszen például a takarmánybúzát is átveszik. Ám most a gabonáért járó pénznek csak egy részét kapjuk meg azonnal, a másik részét majd decemberben fizetik ki — mondja a szolnoki gazda. Libor Dezső szerint az igazi megoldás az lenne, ha a termelők közvetlenül maguk értékesítenék a terményeket a vásárlóknak. Ilyen kezdeményezés a rendszerváltás környékén hazánkban is volt. Akkor, az úgynevezett MDF-pia- cokra sok-sok gazda vitte az áruját, ám ez a kezdeményezés később elhalt. A gazda szerint tőlünk nyugatabbra sem ismeretlen a közvetlen értékesítés, egyre többen szerzik be a szükséges élelmiszereket a termelőtől. Nálunk azonban egyszerre kellene szemléletváltás, és jogszabály-módosítás. Jelenleg ugyanis, ha egy gazda saját maga kezd el árusítani, akkor azonnal megszorongatják a hivatalok, és szinte teljesíthetetlen feltételeket szabnak - vélte Libor Dezső. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan tudnák megvédeni a gazdák az érdekeiket? FODOR ZOLTÁN, TiSZOTOff: - Nem adnák el külföldre a magyar termést és nem is venné nek külföldről. Illetve szerintem a nagyáruházaknak sem kellene eladni őket, mert olcsón megveszik a gazdáktól és drágán eladják. Szerintem pedig ahhoz is köze lehet, hogy beléptünk az Európai Unióba. Keletre kellene menni, oda mehetne a magyar áru. KOVÁCSNÉ BÍRÓ RÓZA. Szolnok -Az én véleményem szerint a gazdáknak szövetségbe kellene tömörülniük. Egy saját szövetségen keresztül ugyanis segíthetnék egymást. Az is sokat segített volna szerintem, ha nem léptünk volna be az Euré pai Unióba. Vagy ha legalább normális áron vennék meg a termést a gazdáktól, akkor úgy is lehetne eladni. bori László. Túrkeve: - Csak közös összefogással tudják megvédeni magukat a termelők, már ha megtudják. Igazából mindig a termelő jár rosz- szul, a nepperek és a különbé ző felvásárlók meg percek alatt óriási pénzeket tesznek zsebre. Sajnos eddig sem az állam, sem az unió nem tett semmilyen komoly lépést ennek megakadályozására. SUKi dezsőné, Karcag: - Nem az a megoldás, hogy az áruházak elé borítjuk a termést. A kormánynak kellene segítenie a hazai termelőket. Az a baj, hogy sokan akarnak ma megélni a gazdákból. Ki kellene iktatni néhány felvásárlót a láncból. Termelő és értékesítő gazdaszövetkezetek kellené nek, mert az védeni tudná a hazai termelők érdekeit. A termelőtől a fogyasztóig A GABONATERMESZTÉS, OZ olajés energianövények, a hús-ba- romfi-tojás, a takarmány-előállítás és a kertészet az az öt nagy terület, melyen ha jól mennek a dolgok, akkor az egész magyar mezőgazdaság rendben van - véli az agrárkamara megyei titkára. Papp László szerint ezért is fogott hozzá az Agrárgazdasági Kutatóintézet és az agrárkamara az előbb említett öt nagy területet felölelő stratégia kidolgozásához. A munkában megyénk szakemberei is részt vesznek. Olyan megoldásokat szeretnének találni, amelyekkel minden ágazatban elérhetővé válik, hogy a termelőtől a fogyasztóig valamennyi szereplő biztonságban érezze magát. Nem lehet tudni előre, hogy a munkának van-e értelme A TERMELŐ is. aki általában a legkevesebbet kapja. Elfogadva ugyanakkor azt is, hogy van, akinek több jut a haszonból.
