Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-28 / 175. szám

kiszolgáltatva Az agrárkamaránál az összefogásban látják a megoldást. A kisebb termelők közül azonban sokan ódzkodnak mindenfajta szövetkezéstől. így inkább a fogyasztókig vinnék az árujukat. ¥ ¥ HA SOK A TERMES, NYOMOTTABB AZ AR A termelők néha már úgy érzik, hiába a sok munka, leszedni sem éri meg a termést az alacsony felvásárlási ár miatt. Képünk illusztráció. Néhány termék felvásárlási és piaci ára fi! |pi|jÍT<>}M r . ■ ‘ Fe lvásárlási ár 75 Ft 30-40 Ft 35 Ft 14 Ft Bolti ár 180-240 Ft 170-250 Ft 70-90 Ft 22-30 Ft FORRÁS: ül N&'LAP GYŰJTÉS A gazdák kiszolgáltatott­ságát jól szemlélteti a nyár. A meggytermelők a Parlament elé vonultak, a dinnyések az aszfaltra borították a gyümölcsöt. Az alacsony felvásárlási árakra panaszkodtak a cseresznyések, a tejter­melők, felpaprikázottak a paprikások, az almások. Ám, míg a gazdák már annak is örülnek, ha any- nyit kapnak terményei­kért, ami költségeiket fe­dezi, addig a boltokban az élelmiszerárak nem csökkennek. Teleki József- A gabonafelvásárlók elmen­tek szabadságra. Most nem vesz senki búzát. Pánikot keltenek a piacon, hogy nem megy a búza, és így lemegy a termény ára. A gazdának ugyanis szüksége van a pénzre, hiszen az aratás után jön a vetés - mondja Libor De­zső. A szolnoki gazdálkodó sze­rint így volt ez más termények­nél is. A felvásárlók egyszerűen lenyomták az árakat, hogy nö­veljék saját hasznukat. így for­dulhat elő például, hogy egy li­ter tejért 75-80 forintot kap a gazda, miközben a boltokban 230-250 forintért kínálják. Az ordító különbségnek a gazda szerint azonban csak az egyik oka a felvásárlók, kereskedők magas haszna. A másik éppen a szállítás.- A termékeket keresztül-ka- sul hurcolják az országban, Európában. Meg kell nézni egy hipermarketet, győri kenyeret is kínálnak itt Szolnokon. A szállí­tás árát pedig a fogyasztókkal fi­zettetik meg - véli Libor Dezső. Az agrárkamaránál azonban nem látják ilyen egyszerűnek a képletet. A termelői árak válto­zását számtalan tényező befo­lyásolja. így például nem lehet egy kalap alá venni a tejet, a búzát vagy éppen a gyümöl­csöt. Hiszen az utóbbinál két- három nap az, amikor a legtöb­bet éri, a búzát pedig el lehet tá­rolni — magyarázza a szervezet titkára. Papp László szerint azért van egy alapszabály: ha jó a termés, akkor nyomottabb az ár, ha kevesebb van, akkor ma­gasabb. ­- Amikor átálltunk a nagybe­tűkkel írt, csak komolyan nem vett piaci rendszerre, akkor ezt is választottuk. Csakhogy a ke­reslet-kínálaton nem mindenki jár jól. Van úgy, hogy éppen a termelő veszít - magyarázza Papp László. A tavalyi esztendő elképesz­tően jól sült el a gabonaterme­lőknek - emlékeztet a szakem­ber. Mivel pedig a gazdálkodók, mindig az előző év eredményei alapján döntenek, hogy mit ter­melnek, így a magas ár vetéste­rület-növekedést hozott. Búzát 5-6 ezer hektárral nagyobb te­rületen termesztettek idén. Eh­hez jön, hogy ebben az évben kedvezőbb volt az időjárás is, így jó termés várható. Összessé­gében csak megyénkben 200 ezer tonnával terem több búza. így míg tavaly keresleti, idén biztos, hogy kínálati piac lesz gabonából. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a nagy felvásárlókkal szemben kiszolgáltatottabbak is a terme­lők. Egy kisebb, 2-3 hektáros gazdának minden figyelmét le­köti, hogy biztonságba helyezze és értékesítése a termését. A nagy cégeknél viszont külön stáb figyeli a világpiac minden rezdülését, és mindent a lehető legnagyobb haszonnak rendel­nek alá.- Egy termelő, ha az értékesí­tési árban - még ha az nyomott is - megtalálja azt a jövedelmet, ami a fejlesztésekhez, az újrater­meléshez, a megélhetéshez kell, akkor nem nézi mennyivel töb­bért adják a piacon a terményét. De ha nem találja meg a számí­tását, akkor szemet szúr, hogy például a 75 forintos tejet 230- ért árulják a boltban - véli Papp László. A megyei agrárkamara titkára szerint gondot jelent az is, hogy a gazdálkodók közül sokakban még él az az idő, amikor még ilyen-olyan árkiegészítéseket adott az állam. A szaktárcának azonban ez a kiegyenlítő szere­pe egyre jobban csökken. Az uniós keretek között nem is igen teheti meg, hogy „belepiszkál­jon” a piaci viszonyokba. Megol­dást az összefogás jelenthet.- Ideig-óráig, helyileg el le­het valamit érni blokáddal, de tartósan nem oldja meg a ter­melők gondjait. Jobbításra csak akkor van esély, ha partnert lát­nak egymásban a gazdálkodók. Ha ellenségnek tekintjük a má­sik termelőt, akkor tartós ma­rad a jelenlegi helyzet. Egyedül ugyanis egyetlen termelő sem képes az akaratát érvényesíteni a nagy felvásárlókkal szemben. Az érdekérvényesítés eszköze egyedül az lehet, ha összefog­va, közösen nagy mennyiségű áruval jelenünk meg a piacon — véli a megyei agrárkamara tit­kára.- A vesszőt önmagában köny- nyű eltörni, ám ha seprűt köt­nek belőle, már erősebb. Ugyanígy teljesen más, ha né­hány száz tonna, vagy mondjuk harmincezer tonna gabonával ülünk le tárgyalni - mondja Ze- lenyánszki András, a Gabona 2003 Kft. ügyvezetője. Az öt éve létrejött társaság egy termelői csoportot fog össze. Alakulás­kor még negyvenhármán vol­tak, ma lóó gazdálkodót szám­lál a tagság. Mindenki önállóan termel, vet és arat. A gazdálko­dáshoz szükséges anyagokat, vetőmagot, műtrágyát, növény­védő szert azonban megelőlege­zi a csoport. Annak árát az ara­tás után, a végelszámoláskor vonják le a terményért járó fo­rintokból. A terményt a csoport veszi meg. Hogy mennyit fizet­nek, azt egy árbizottság dönt el, a piaci viszonyokat is figyelem­be véve. A gabonát aztán tárol­ja, majd értékesíti a társaság. Ha nagyobb nyereség képző­dik, akkor azt szétosztják a tag­ság között. így volt ez tavaly is, amikor 43 millió forintot osz­tottak szét. Libor Dezső szerint ugyanak­kor az integráció sem feltétlenül fenékig tejfel a gazdáknak. Ugyan valóban megkapnak min­dent, ami a termeléshez kell, de 12 százalékos kamatra. Ugyan­akkor a támogatások java része sem a termelőknél, hanem az in­tegrátornál csapódik le. — A szerződések ugyanak­kor adnak egyfajta biztonságot. Hiszen például a takarmánybú­zát is átveszik. Ám most a ga­bonáért járó pénznek csak egy részét kapjuk meg azonnal, a másik részét majd december­ben fizetik ki — mondja a szol­noki gazda. Libor Dezső szerint az igazi megoldás az lenne, ha a termelők közvetlenül maguk értékesítenék a terményeket a vásárlóknak. Ilyen kezdemé­nyezés a rendszerváltás kör­nyékén hazánkban is volt. Ak­kor, az úgynevezett MDF-pia- cokra sok-sok gazda vitte az áruját, ám ez a kezdeményezés később elhalt. A gazda szerint tőlünk nyugatabbra sem isme­retlen a közvetlen értékesítés, egyre többen szerzik be a szük­séges élelmiszereket a terme­lőtől. Nálunk azonban egyszer­re kellene szemléletváltás, és jogszabály-módosítás. Jelenleg ugyanis, ha egy gazda saját ma­ga kezd el árusítani, akkor azonnal megszorongatják a hi­vatalok, és szinte teljesíthetet­len feltételeket szabnak - vélte Libor Dezső. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan tudnák megvédeni a gazdák az érdekeiket? FODOR ZOLTÁN, TiSZOTOff: - Nem adnák el külföldre a ma­gyar termést és nem is venné nek külföldről. Illetve szerin­tem a nagyáruházaknak sem kellene eladni őket, mert ol­csón megveszik a gazdáktól és drágán eladják. Szerintem pe­dig ahhoz is köze lehet, hogy beléptünk az Európai Unióba. Keletre kellene menni, oda me­hetne a magyar áru. KOVÁCSNÉ BÍRÓ RÓZA. Szolnok -Az én véleményem szerint a gazdáknak szövetségbe kelle­ne tömörülniük. Egy saját szö­vetségen keresztül ugyanis se­gíthetnék egymást. Az is sokat segített volna szerintem, ha nem léptünk volna be az Euré pai Unióba. Vagy ha legalább normális áron vennék meg a termést a gazdáktól, akkor úgy is lehetne eladni. bori László. Túrkeve: - Csak közös összefogással tudják megvédeni magukat a terme­lők, már ha megtudják. Igazá­ból mindig a termelő jár rosz- szul, a nepperek és a különbé ző felvásárlók meg percek alatt óriási pénzeket tesznek zsebre. Sajnos eddig sem az állam, sem az unió nem tett semmilyen komoly lépést en­nek megakadályozására. SUKi dezsőné, Karcag: - Nem az a megoldás, hogy az áruhá­zak elé borítjuk a termést. A kormánynak kellene segítenie a hazai termelőket. Az a baj, hogy sokan akarnak ma meg­élni a gazdákból. Ki kellene iktatni néhány felvásárlót a láncból. Termelő és értékesítő gazdaszövetkezetek kellené nek, mert az védeni tudná a hazai termelők érdekeit. A termelőtől a fogyasztóig A GABONATERMESZTÉS, OZ olaj­és energianövények, a hús-ba- romfi-tojás, a takarmány-előál­lítás és a kertészet az az öt nagy terület, melyen ha jól mennek a dolgok, akkor az egész magyar mezőgazdaság rendben van - véli az agrár­kamara megyei titkára. Papp László szerint ezért is fogott hozzá az Agrárgazdasági Ku­tatóintézet és az agrárkamara az előbb említett öt nagy te­rületet felölelő stratégia ki­dolgozásához. A munkában megyénk szakemberei is részt vesz­nek. Olyan megoldásokat szeretnének találni, amelyek­kel minden ágazatban elérhe­tővé válik, hogy a termelőtől a fogyasztóig valamennyi szerep­lő biztonságban érezze magát. Nem lehet tudni előre, hogy a munkának van-e értelme A TERMELŐ is. aki álta­lában a legkevesebbet kapja. Elfogadva ugyanakkor azt is, hogy van, akinek több jut a haszonból.

Next

/
Thumbnails
Contents