Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-23 / 171. szám

Már van fedél a házukon sors A bogarasszőlői család lassan újra egyenesbe jön A Ferencz gyerekek mosolya érthető, hiszen hamarosan visszaköltözhetnek az egy éve leégett házukba Visszaállítanák a világháborús emlékmű fölötti szobrot „Szőke Tiszánk partjáról zengő kürt szava hívta védni az ősi rö­göt hősi apák örökét. Szívük vé­re kiomlott, ám de drága poruk­ból hajt ki büszke jövőnk. Felvi­rul újra e hon." Eme rövid idézet áll a tiszakürti első világhábo­rús emlékmű lábánál, amely ha­marosan ismét régi mivoltában állíthat emléket a hősi halottak­nak. Egy civil kezdeményezés révén az egykoron az emlékmű tetején helyet foglaló szobor helyreállítását tervezik. A tele­pülésen az 1956-os forradalom idején ugyanis a majd’ két és fél méteres alkotást ledöntötték, utána pedig a Tiszába dobták azt. A szobor természetesen már az enyészeté lett, ám most a ré­gi hagyományokhoz ragaszkodó lelkes helyiek elhatározták, egy közös gyűjtés segítségével visz- szaálh'ttatják a régi szobor korhű másolatát. Kétmillió forintba kerül a szobor helyreállítása Tiszakürtön — Vannak fényképeink arról, hogyan nézett ki az említett szo­bor korábban - árulta el Tálas László polgármester. -Július 12- én a falunapon hirdettük meg magát az akciót, összesen két­millió forintnak kell majd össze­gyűlnie a helyreállításhoz. Azok, akik szeretnék támogatni az ak­ciónkat, válthatnak támogatóje­gyet - többféle címletben —, illet­ve befizethetnek a Tiszazugért Közhasznú Alapítvány számla­számára is. Tálas László hozzátette, nem­csak helyreállításba, hanem ku­tatómunkába is kezdenek. Ez azt jelenti, hogy megkeresik az első világháborús emlékmű tábláján szereplő 173 hősi halott katona még élő hozzátartozóit, mivel a szobor ünnepélyes átadásakor szeretnék, ha minél többen ven­nének részt az avatáson. ■ Egy esztendeje történt, hogy a Tiszakürt-Boga- rasszőlőben élő Feren- czék háza egy kidobott ci­garettacsikk miatt a lán­gok martalékává vált. Az­óta elkészült a tetőszerke­zet, s felcsillant a re­mény, hogy hamarosan visszaköltözhetnek ottho­nukba. Németh Gergő Alig fél óra alatt vált a lángok martalékává egy tiszakürt-boga- rasszőlői család otthona még ta­valy nyáron. Új építésű házuk­ból öt kisgyermekkel szorultak vissza akkor a régi melléképület­be Ferenczék. Valószínűleg egy autóból kidobott csikk miatt ka­pott lángra az út mentén levá­gott fű, onnan terjedt át a tűz a házukra. Az eset után kevéssel szinte az egész ország összefo­gott Pécstől Esztergomig, Laki­telektől Mátrafüredig, hogy megsegítse a szerencsétlenül járt sokgyermekes családot. A segítő szándékú embereknek köszönhetően a bútortól a ruha­neműkig, élelmiszertől kiságyig sokféle ajándékot kaptak Feren­czék, akiknek időközben meg­született hatodik gyermekük, az azóta már nyolc hónapos Sanyi- ka. Egyelőre még a melléképü­letben kénytelenek meghúzni magukat a hat gyermekkel, ám jó hír, hogy a leégett házon azóta elkészült a tetőszerkezet. Pedig úgy tűnt, hogy az épület már az enyészeté lesz. A jórészt szocpol- ból épített ház után ugyanis a tűzvész elmúltával is fizetni kel­lett a törlesztő részletet. Ezen felül akadt még egyéb probléma is, hiszen az életveszélyessé nyil­vánított ingatlan újjáépítéséhez be kellett szerezniük egy új épí­tési engedélyt, ami mondani sem kell, nem volt ingyen.- Sikerült új építési engedélyt szereznünk, illetve új rajzot ké­szíttetnünk - mondta Ferencz Gábor álmosan, hiszen épp éj­szakai műszakból ért haza laki­telki munkahelyéről. - Új koszo­rút és tetőszerkezetet kapott a ház. A tetőhöz szükséges fa­anyag méretre vágva már meg­volt az udvaron. Több műszak­ban dolgozom a lakitelki gumi­gyárban, hogy meglegyenek az anyagi feltételei a visszaköltö- zésnek. A melléképületre is, amelyben most lakunk, ráférne egy felújítás, azonban most fon­tosabb a leégett házunk lakható­vá tétele. Gábor ezt nemcsak úgy a leve­gőbe mondja, hiszen a család ap- raja-nagyja a ház körül sürög-fo- rog, pakolászik. Felesége, Klára épp a törmeléket söprögeti. A segítőkész emberek egy ka­mionnyi szállítmányt gyűjtöt­tek össze Ferenczék számára. Ennek kisebbik része már a családnál van. A kitűnő álla­potú bútorokat, több zsáknyi- A kánikula idején égett le a házunk - emlékszik vissza az egy évvel ezelőtt történtekre Fe- renczné Klára. - A vizsgálat azt állapította meg, hogy valószínű­leg egy autóból kidobott csikk miatt kapott lángra az út mentén levágott gaz. Onnan terjedt át a tűz a házra, és olyan gyorsan tör­tént minden, hogy csak a két gázpalackot tudta kidobni az ol­ruhafélét, háztartási eszközö­ket egy használaton kívüli házban helyezték el. Ezek ad­dig maradnak ott, amíg a família be nem rendezi régi-új családi fészkét tani érkező szomszéd. Minde­nünk benn égett. Ferenczék különösen szeren­csétlenek voltak. Akkor gyulladt ki a házuk, amikor a legnagyobb szárazság volt, és a környékbeli tűzoltók a lakitelki erdőtűz oltá­sában segédkeztek. Mire kiértek hozzájuk, már nem maradt olta- nivaló. Kláráék kezdeti kilátásta- lansága az emberek segítőkész­ségének hatására bizakodásra fordult. Ahhoz, hogy ismét fel­építsék házukat, a segítő kezek adottak. Ha a megkezdett ütem­ben haladnak, a 13 éves Mónika, all éves Gábor, a 7 éves Erzsi­ké, a 6 éves Imike, a 4 éves Zsu­zsika és a 8 hónapos kistestvér­ük, Sanyika hamarosan ismét megfelelő körülmények között nevelkedhet majd. Éveken át a klubért dolgozott az elnöknő A KÖZELMÚLTBAN elbÚCSÚZ- tatták a Tiszafóldvári Úszó­klub leköszönő elnökét, dr. Boér Erikát. A vezető sok­sok éven át dolgozott azért, hogy a klub mind anyagiak­ban, mind létszámban, és nem utolsósorban erkölcs­ben és kitartásban fejlődjön, kivívja a város és az úszó­klubok megbecsülését. Zircen táboroztak a földvári iskolások A tiszafóldvári Papp Berta­lan Ószőlői Általános Iskola negyvenhét tanulója a közel­múltban Zircen táborozott. A kis táborlakók a hat nap alatt rengeteg kiránduláson és túrán vettek részt, A ki­váló hangulatú kiruccanás jó néhány felejthetetlen pil­lanatot is tartogatott a föld­vári diákok számára. A cso­port többek között ellátoga­tott a szépalmai arborétum­ba és a cseszneki várba is. A Kürt nevű települések találkoztak egymással a 2000-ES tiszai árvízkor fi­gyelt fel a négy szlovákiai, Kürtre végződő település a magyarországi Tiszakürtre. Akkor gyűjtésbe kezdtek, hogy így segítsenek az árvíz által sújtott településen. A négy szlovákiai és a három magyar Kürt - Hejő-, Erdő- és Tiszakürt - azóta baráti kapcsolatot ápol egymással. A tiszakürtiek a közelmúlt­ban egy hosszú hétvége ere­jéig Szlovákiában vendéges­kedtek, ahol településük kulturális bemutatóján túl egy focitornán is bizonyít­hatták rátermettségüket. Pályázati pénzből újítanák fel a főteret egy komoly pályázatot ké­szül beadni a tiszakürti ön- kormányzat. A főteret építe­nénk át, úgy hogy a piacte­ret áthelyeznénk egy másik helyre. Emellett fásítási ak­ció, díszvilágítás, padok ki­helyezése, valamint egy szö­kőkút kialakítása is szerepel a tervek között, amelyre pénzt - maga a beruházás 23 millió forintos költségve­tésű - a vidékfejlesztési program révén remélnek. Egy kamionnyi szállítmány vár berendezésre Az oldalt írta és szerkesztette: Németh Gergő Fotók: Mészáros János Hirdetési tanácsadó: Molnár Tamás r GENERAL SERVICE ^ JÁRMŰJAVÍTÓ, IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Kedvező áron, határidőre és garanciával vállaljuk: tehergépjárművek, autóbuszok, rakodógépek és személygépkocsik szervizelését, karbantartását, javítását, környezetvédelmi felülvizsgálatát, alkatrész-ellátását és gépi mosását. Kunszentmártoni telepünk | minden héten szerdán, szolnoki telephelyünk hétfőtől péntekig kijelölt vizsgahelyként is működik. Bejelentkezni Kunszentmárton: 56/461-314-es, Szolnok: 56/370-612-es telefonszámon lehet. Telephely: Szolnok, Nagysándor József u. 24. Fióktelep: Kunszentmárton, Vég út 11. Az egész országot bejárja a tekerőlantművész sikeres A kunszenti Bállá Tibor zenéje külföldön is egyre nagyobb népszerűségnek örvend A kunszentmártoni születésű Bállá Tibor 23 éve foglalkozik a népzene népszerűsítésével. A negyedik ikszen túl, országos is­mertséggel a háta mögött szá­mos gyűjteményes hanghordo­zó örökítette már meg Tibor játé­kát, legutóbb „látszottam én” címmel. Az ötszörös Arany Páva és Vass Lajos-díjas népzenész­ként tekerőhangszer-játékával öregbíti a város hírnevét. A me­gyei és megyén túli népzenei rendezvények rendszeres fellé­pője zenetanárként is megállja a helyét. — Még 1982-ben kezdtem el zenélni, 3 évre rá pedig fellépni a tekerőmmel — avat be a kezde­tekbe Balia Tibor. - Azóta ez az életem. Folyamatosan járok kü­lönböző rendezvényekre. Leg­alábbis oda, ahová elvisz a vo­nat. Tavaly év végén jelent meg egy CD-m, amely a vártnál is job­ban fogy. Érdekes, hogy külföldi turisták is érdeklődnek utána, főleg az angolok, mivel a tekerő­lant hangja szerintük kísértetie­sen hasonlít a skót dudáéhoz. Tibor a kedvünkért egy rög­tönzött bemutatóra is vállalko­zik. Oda se néz, mit csinál a ke­ze, kívülről ismeri már a zenét, amit játszik. Korrigálja a dalla­mot, hangolja a tekerőt, hisz ez elengedhetetlen ennél a hang­szernél. Amint hallgatjuk a régi dallamokat, egy pillanatra meg- idéződik egy elmúlt kort. ■ A Dél-Alföld e népi hangszer szülőföldje azt nem árt tudni, hogy a te­kerő az 1800<is évektől az 1960-as évek végéig élte rene­szánszát. Főleg a tanyavilág hangszere volt és nagyon keve­sen vannak, akik még zenélnek rajta. Magát a tekerőlantot zö­mében a Dél-Alföldön ismerik igazán, máshol igencsak uni­kumnak számítanak az ilyen hangszeren felcsendülő örökzöld dallamok. Bállá Tibor aktívabb, mint valaha. Kétpótól Budapes­tig, Cserkétől Szentesig mindenhol megsüvegelik produkcióját.

Next

/
Thumbnails
Contents