Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-14 / 163. szám
gördülő sztrájk Lapzártánk idején úgy látszott: elkerülhetetlen a vasutasok mai munkabeszüntetése. A Gaskó István vezette VDSZSZ nyolcadszor húzta be a vészféket. TOVÁBB ZAKATOL A VASUTASSZTRÁJK Már-már megszokott kép a vasútállomásokon. A határozatlan idejű, időről időre újra meghirdetett munkabeszüntetés napi 600 millió forint kárt okoz a MÁV-nak - állítja a társaság. Ma hajnalban ismét megbénult a vasúti közlekedés. A határozatlan idejű sztrájk folytatásáról tegnap döntött a VDSZSZ, amelynek követelései változatlanok. Hampl Márta Ismét fennakadásokkal és késésekkel kell számolnia azoknak, akik vonattal akarnak utazni a napokban. Tegnap este legalábbis úgy tűnt: a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) július 14-én, hétfőn nulla órától folytatja a határozatlan időre meghirdetett vasutassztrájkot. Ezt Gaskó István, a VDSZSZ elnöke tegnap délután jelentette be azzal, hogy a munkabeszüntetés csak abban az esetben kerülhető el, ha a tegnap esti egyeztetésen a MÁV elfogadja követeléseiket. A dolgozók ma hajnalban, tavaly ősz óta nyolcadik alkalommal szüntették be a munkájukat. Gaskó István érdeklődésünkre elmondta: pont annyi vasúti dolgozó nem veszi ma fel a munkát, amennyi elég ahhoz, hogy teljesen kiszámíthatatlan legyen a vonatozás. Tavaly háromszor bénult meg a vasúti közlekedés, először november 7-én kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak a 38 vasúti szárnyvonal bezárása ellen. Ezt a követelést a november 21-ei hatórás munkabeszüntetés az egészségügy magánosítása, illetve az idén január elsejétől életbe lépő nyugdíj-megállapítás szabálya elleni tiltakozás fejelte meg. A novemberi munka- beszüntetés ideje alatt mintegy 1300 vonat maradt ki a menetrendből, és mindössze két tehervonat közlekedett. A VDSZSZ eredeti követelése egyébként 10 százalékos többletbéremelés volt a MÁV Cargo privatizációja során kiszervezett MÁV-társaságok dolgozóinak a megajánlott 6,9 százalék felett, és a privatizációs bevételből 280 ezer forint kifizetése minden vasutas számára. A tavaly december 17-ei országos felforduláshoz - amikor a pedagógusok is sztrájkoltak a pénztártörvény, valamint a tanári állások sorozatos megszűnése ellen - természetesen a vasutasok is csatlakoztak, az álláspontok azonban még így sem közeledtek egymáshoz. így a VDSZSZ szerint elkerülhetetlen volt egy újabb sztrájk. A VDSZSZ január 7-én kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a MÁV Zrt.-nél, a MÁV-Start- nál, a MÁV Gépészeti Zrt.-nél, illetve a MÁV frakció Zrt.-nél. Mindegyik társaságnál a MÁV Cargo eladásából befolyó bevételből 2,5 havi bért, illetve a MÁV Zrt.-ből kiszervezett társaságoknál 10 százalékos béremelést követelnek amiatt, hogy az átszervezéssel kedvezményektől esnek el a munkavállalók. Február ötödikén be is váltották a vasutasok az ígéretüket: határozatlan időre hirdették meg a munkabeszüntetést, a vasúttársaság számítása alapján naponta 600 millió forintos kárt okozva a cégnek. A MÁV szóvivője akkor úgy fogalmazott: a VDSZSZ továbbra sem tartja fontosnak a munkába járást. Tavasszal újabb sztrájk következett: április 7-én a BKV-val karöltve állt le fél napra az élet nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Az áprilisi sztrájk folytatása július elsején merült fel újra, a sztrájkbizottság ugyanis akkor arról döntött, hogy ha két héten belül nem sikerül megegyezni a MÁV-val és a gazdasági miniszterrel, akkor folytatják a határozatlan időre meghirdetett és felfüggesztett munkabeszüntetést. A legutóbbi, szerdai tárgyalást követően Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke az MTI-nek elmondta: számára úgy tűnik, a közlekedési minisztérium mostani vezetése is becsapja a szakszervezetet azt követően, hogy eddig több fórumon is úgy vélekedtek, a szakszervezet követelései nem teljesíthetetlenek. A VDSZSZ alelnöke szerint a megegyezésnek politikai akadályai vannak. Bárány Balázs megismételte a július 1-jén hozott sztrájkbizottsági döntést: ha nincs haladás az egyeztetéseken, akkor két héten belül - ami éppen tegnap éjfélkor járt le - folytatják a sztrájkot. Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivője a szerdai egyeztetés után az MTI-nek hangsúlyozta: január óta a VDSZSZ nem látja be, hogy követeléseik irreálisak, és a folyamatos sztrájkfenyegetéssel bizonytalanságban tartja az utasokat, a vasutasokat. Az sztrájk ideje alatti elégséges szolgáltatásokról lapzártánkig nem sikerült megállapodniuk a feleknek, így a mai napon is fejetlenség várható a vasútvonalakon. A követelések nem változtak tavasz óta, amikor utoljára állt le a vasút PORTRÉ Az ormosbányai állomásról az elnöki székbe GASKÓ ISTVÁN 1954. július 21- én született a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei kisvárosban, Sajószentpéteren. Általános iskolai, gimnáziumi évek után, 1972-1975-ben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, 1981 és 1986 között pedig a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanult, ahol közgazdászdiplomát szerzett. pályafutását az állami vasúti vállalatnál kezdte: 1975 és 1990 között különböző beosztásokban dolgozott, végigjárta a vasutaspaletta szinte minden állomását. Ormosbányán állomásfőnök volt, ezután Kazincbarcikára került, Budapest-Rákosrendezőn körzeti gazdasági üzemfőnök-he- lyettes volt, majd a Budapesti Igazgatóság gazdasági főmunkatársa lett. 1993-tól tagja a MÁV felügyelőbizottságának. POLITIKAI KARRIERJE 1980-ban indult el, ebben az évben lépett be ugyanis az MSZMP-be, amelyből 1989-ben lépett ki. Ebben az évben lett a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) alapító tagja, amelynek 1990-ig alelnöke volt. Ez többek közt annyit jelentett, Gaskó István, a VDSZSZ elnöke hogy a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain ő képviselte a pártot. A SZAKSZERVEZET, mondhatni az ő gyermeke is, hiszen 1989- ben részt vett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) alapításában. Egy évvel később a szakszervezet ügyvezető elnöke, 1991-től pedig a VDSZSZ elnöke lett. 1993-ban és 1994-ben a Liga Szak- szervezetek alelnökévé választották, 1996 óta pedig a Liga elnöke. Nős, egy fia van. Mire fáj a foguk a tiltakozó vasutasoknak? A MÁV cargo privatizációja még tavaly novemberben keltette fel a vasutasok érdeklődését A MÁV Zrt. 2007. május 29-én hirdette meg nyilvános, kétfordulós pályázatát, amelynek másodikfordulójába a 12 induló közül heten jutottak be. Kötelező érvényű ajánlatot négy pályázó tett. A prímet és a szállítmányozási céget a Rail Cargo Austria és a GyőrSopron- Ebenfurti Vasút Zrt. vitte el, 102,5 milliárd forintos ajánlatával. Az osztrák-magyar befektető páros annak ellenére ajánlott ilyen magas árat, hogy az értékesítés megkezdése előtt 50-60 milliárd forintra becsülte a vasúti fuvarozóvállalkozás értékét. A NYERTES PÁLYÁZÓNAK Vállalnia kellett a dolgozók privatizációs prémiumára vonatkozó rendelkezéseket E szerint a MÁV Cargo 3170 alkalmazottja fél áron juthat hozzá a társaság részvényeinek 5 százalékához. A dolgozói papírokat a Cargo új tulajdonosának alkalmasint 100 százalékos áron kell visszavásárolnia. Az új tulajdonostól a vasúti szállítmányozás fejlesztését várja a gazdasági tárca. Magyarországon jelenleg óránként 9 kilométeres sebességgel halad egy tonna áru, az EU- átlag 17 kilométer. az értékesítésből befolyt ösz- szeg az akkori tervek szerint a MAV-nál maradt volna, ebből akarták a társaság hitelállományát csökkenteni. A sztrájkolok viszont azt követelik, hogy a privatizációból befolyt összegből egy egyszeri, 280 ezerforintos kifizetés illesse meg őket
