Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-06 / 131. szám

2008. JÚNIUS 6., PÉNTEK 7 GAZDASÁG ■urassal Jól becsaptak a mindentudó főzőlappal nem működik Olvasónk egy termékbemutató után rendelt a reklámozott fő­zőlapból. Azt mondták, minden edényhez jó, ami nem igaz. A hölgy nem tudja elérni, hogy orvosol­ják a bajt. Két eset lehetséges - mond­ta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regio­nális Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének osztályveze­tője. Az egyik a megtévesztő reklám. Ha a cég valótlant állított, azaz nem igaz, hogy a termék minden edényhez jó, akkor a megtévesztő rek­lám vétségét követték el. Ezért a vállalkozást a Gazda­sági Versenyhivatal tetemes bírsággal sújthatja. A másik lehetőség, hogy a termékkel van baj. Ilyenkor a vásárló bejelentheti szava­tossági vagy jótállási igényét - utóbbit attól függően, hogy a termék szerepel-e a jótál­lásra kötelezett áruk listáján. A cég felajánlhatja a vásárló­nak a cserét, a javítást vagy a vételár visszafizetését. Ebben a sorrendben. A hölgy levele szerint fel is ajánlották neki a termékcse­rét, de ő ezt nem fogadta el, mert már nem bízik a cég­ben. Itt sem lehet mást ten­ni, mint a szokásos eljárást: ha a két fél nem egyezik meg a rendezés módjában, békéltető testület vagy bíró­ság az irány. A hölgy panaszolja: az adás­vételi szerződés szerint nyolc napon belül lehet reklamál­ni, amit ő megtett, mégsem történt semmi. A nyolc nap a csomagküldőknél a szerző­déstől való elállásra vonatko­zik - figyelmeztet Magdus Ágnes. Vagyis arra a hely­zetre, amikor kibontja az ember az árut, és rájön, hogy az mégsem kell. A hölgy viszont minőségi reklamációt tett, ami egé­szen más. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nem csökken az áram ára hiába? A brüsszeli szigor nem hozza meg a kívánt hatást Még az olajlámpa sem olcsó mostanság HTM-ek: egykoron megvolt a szerepük A szabadpiaci működés fő gátjának tartott hosszú távú erőművi szerződések felbontatásával pörgetné fel Brüsszel a versenyt a jogilag liberalizált, ám to­vábbra is igen kötött ma­gyar árampiacon. Molnár Sándor Csökkenhet-e a lakossági áram­ár az Európai Bizottság szerdai döntése nyomán? A válasz nem túl biztató. Az előzmények: az EU végre­hajtó testületé szerdán kötelezte a magyar kormányt, az év végéig szüntesse meg az 1995 és 2001 között kötött úgynevezett hosz­­szú távú áramvásárlási megálla­podásokat (szakzsargonban: HTM-ket). A HTM-ek olyan szer­ződések, amelyek az áramter­melő erőművek és a tőlük vá­sárló nagykereskedő, a Magyar Vülamos Művek (MVM) között köttettek azzal a céllal, hogy előbbiek üzleti kockázata gya­korlatilag a nullára csökkenjen. Ezt úgy érték el, hogy a megál­lapodásokban az MVM garan­ciát vállalt rögzített mennyiségű áram rögzített áron történő meg­vásárlására, szerződéstől füg­gően 2010-2024-ig. A bizottság szerint ezzel azon­ban az MVM-en keresztül annak tulajdonosa, a magyar állam til­tott támogatást ad az erőművek­nek. A testület érvelése szerint az erőművi társaságok a szabad | piacon csak jóval alacsonyabb s áron tudnák a megtermelt ára- I mot értékesíteni, a HTM-ek ezál- | tál garantált többletbevételt biz- is tosítanak nekik. Ennek mérté- | kére a bizottság nem adott becs- I lést, ám közölte: az összegnek a Magyarország uniós csatlakozá­sa, tehát 2004. május elseje után keletkezett részét az erőművek­nek vissza kell fizetniük a ma­gyar államnak. Brüsszel szerint a HTM-ek emellett versenytorzí­tó hatásúak, és az indokoltnál magasabb árak kialakulásához vezettek. Na de hol jön a képbe a lakos­sági fogyasztó? Ennek megér­téséhez ismerni kell az áram­piac szerkezetét. Idén január el­sejéig a háztartások kötelezően az úgynevezett közüzemi rend­szer részesei voltak: az erőmű­vek által előállított áramot az A BEFEKTETŐK Magyarország­ra csábítása volt a hosszú tá­vú áramvásárlási megállapo­dások, a HTM-ek célja - állít­ják szakértők. A Hom-kor­­mány szerette volna felpörget­ni a privatizációt, a hazai köz­üzemi cégeket azonban a kül­földi érdeklődők igen kocká­zatosnak tekintették. így szü­letett a döntés: szerződésben legyen garantálva a nyeresé­gük. Meg is lett az eredmény: 1995-ben nem csupán rekord­­bevételt hozott a magánosítás, de szinte a teljes hazai köz­üzemi szektor külföldi befek­tetők kezébe került. Ám ami akkor szükséges volt, ma már nem az - mondják a szakér­tők - a befektetők kétségtele­nül jelentős beruházásai id& közben megtérültek, és az im­máron uniós tag Magyaror­szág által jelentette kockázat is jóval kisebb. országos távvezetékrendszert tulajdonló MVM adta tovább a helyi szolgáltatóknak, amelyek aztán a lakosságnak értékesí­tették azt. Hogy az MVM meny­nyiért adhatta az áramot a szol­gáltatóknak és azok a háztar­tásoknak, az állam határozta meg (a gázpiachoz hasonlóan itt is politikai szempontok érvé­nyesültek, a mesterségesen ala­csonyan tartott lakossági tarifát az MVM finanszírozta). Január­tól viszont elméletileg szabad a pálya: bárki vehet áramot az erőművektől, és adhatja tovább a lakosságnak (a vállalatoknál ez már jó ideje így van). Gya­korlatilag azonban ez ma nem lehetséges, az MVM ugyanis a HTM-ekkel az összes hazai áramtermelő kapacitás kéthar­madát leköti. lakossági áramárak a régióban (EURÓ/100KWH*) Csehország 10,63 MAGYARORSZÁG 12,96 Szlovákia 13,70 Lengyelország 13,80 Ausztria 16,62 Németország 21,05 * 1 EURÓ = 242 FT FORRÁS: EUROSTAT Látható tehát: a HTM-ek eltör­lése „felszabadíthatja” a piacot. Ám hogy ez valóban a lakossá­gi áramár mérséklődéséhez ve­zet, kétséges. Kaderják Péter szakértő, az energiahivatal volt elnöke szerint kedvezőtlen vi­lágpiaci helyzetben született a döntés: az áram ára - párhuza­mosan az ipari nyersanyagoké­val, az élelmiszerekével és az energiahordozókéval - üteme­sen emelkedik, akárhogy pörög­ne fel tehát a verseny, a magyar­­országi árszínvonal nem mér­séklődne. Más megközelítésből pesszi­mista Barta Judit, a GKI Ener­giakutató vezető elemzője, aki azt állítja, az eredeti szerződé­sek egy részét a felek 2001 után újrakötötték. Ezekre viszont a brüsszeli döntés nem vonatko­zik. Szerinte jogilag is gond le­het a bizottsági határozat érvé­nyesítése. Az érintett erőművek ugyanis jó eséllyel bírósághoz fordulhatnak, ami jelentősen meghosszabbítja majd a proce­dúrát. Hatalmas heroinfogás a röszkei határon TÍZ ÉS FÉL KILOGRAMMNY1. mintegy 150 millió forint ér­tékű heroint találtak egy magyar férfi gépkocsijában- közölte Márkus András ' pénzügyőr dandártábornok. A tételes átvizsgáláskor egy a röszkei határátkelőn belé­pésre jelentkező magyar gépkocsiját vizsgálták. így találták meg elrejtve a húsz csomag kábítószert. Tej-és hústermék is vihető Horvátországba nem vonatkozik állat-egész­­ségügyi tilalom Horvátor­szágban az Európai Unió tagállamainak polgáraira. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiség­ben lehet tej- és hústermé­keket az országba bevinni. PDSZ: digitális tábla helyett felújítás kell INKÁBB AZ ISKOLÁK felújítá­sára, az oktatás körülmé­nyeinek javítására kellene költeni azt a 90 milliárd fo­rintot, amelyből a kormány az elkövetkező években di­gitális táblákat szerezne be- közölte Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. Hozzátette, a technika fetisizálása nem szerencsés akkor, amikor iskolákat zárnak be. MDF: szabad az út az e-adóbevallás előtt AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELFOGADTA az MDF törvénymódosí­tását: egy-két éven belül az adófizetők többségének le­het elektronikus (e-)ügyfél­­kapuja. Pettkó András kép­viselő elmondta, így egyet­len kattintással mindenki eljuttathatja majd adóbeval­lását az APEH-hez. Pettkó: az MDF elérte Nem sugárzik a szlovén krskói érőmű szivárgott Szakértő szerint a hibát nem kellett volna jelenteni az uniónak Kukui - mérgező dió került a magyar boltokba Műszaki hiba történt a szlovén Krsko atomerőművében szerdán. Az incidenssel kapcsolatosan az Európai Bizottság az összes uniós tagállamot figyelmeztette a lehet­séges sugárveszélyre. Az Országos Ka­tasztrófavédelmi Fő­­igazgatóság tudatta: sem Magyarország, sem Szlovénia lakos­ságára nem jelentett veszélyt a magyar határtól 80 ki­lométerre lévő krskói erőműben történt üzemzavar. A meghibásodás a hűtővíz­­rendszerben történt. A szlovén­­horvát határ közelében álló erő­mű biztonsági berendezése azon­nal működésbe lépett, a reaktort leállították. Lux Iván, az atom­energia-hivatal főigazgató-helyet­tese szerint a szlovének hibásan ítélték meg az eset súlyosságát. Az ilyen kis jelentőségű ese­ményt nem is kellett volna jelen­teniük Brüsszelnek. Több megyében elterjedt, hogy Uk­rajnában is nukleá­ris baleset történt. Dobson Tibor, a ka­tasztrófavédelem szóvivője azt mondta: ez tipikus álhír, a ka­mionsofőrök terjeszthették el. A szóbeszéd alapját az adhatta, hogy a cseh dukovanyi erőműben kedden valóban vészleállás tör­tént emberi mulasztás miatt, és áramszünet volt ■ F. E. ■ A hűtővízrend­szerben kisebb szivárgás volt, ezt elhárítják. Képünkön a krskói atomerőmű üzemblokkja. Leállították a reaktort. „Az Európai Unió élelmiszer­vészjelző rendszerére érkezett be­jelentés szerint Magyarországra is szállítottak abból a kukui dió­ból, amelynek jelölése nem felel meg az előírásoknak” - tájékoz­tatott a Magyar Élel­miszer-biztonsági Hivatal. A kukui a kutyatejfélék család­jába tartozó távol-ke­leti növény, főként Kínában, a Fü­­löp-szigeteken és más trópusi te­rületeken termesztik. A jelöletlen dió azért veszélyes, mert a csomagoláson nem szere­pel, hogy nyersen fogyasztva mérgezési tüneteket produkál­hat. A mécsesdió néven is ismert élelmiszerből 25 zacskónyi, tehát mindössze két és fél küogramm került hazánkban kereskedelmi forgalomba. A termék 100 gram­mos, átlátszó műanyag zacskós kiszerelésben, „Jeeny’s Oriental Foods” (Keihiri Nuts/Candle Nuts) néven kapha­tó. Ám még ez a 25 zacskónyi mennyi­ség is komoly ve­szélyt jelenthet, mert a mécsesdióból két-három szem is hasmenést, hányást, hányingert okozhat Mivel a nálunk kevéssé ismert termékhez a magyar fo­gyasztók külföldön is hozzájut­hatnak, a Magyar Élelmiszer-biz­tonsági Hivatal arra kéri a lakos­ságot, ilyen magot nyersen senki se fogyasszon. ■ K. T. ■ Mindössze 2,5 kilóról van szó, ne együk meg! I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents