Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-05 / 130. szám

7 2008. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ barack Obama Tudatosan építette fel politikai karrierjét, de a sors is felgyorsította azt: N az amerikai előválasztások után az illinois-i szenátor indulhat demokrata jelöltként az elnökválasztásokon. Ezt megköszönheti ellenfelének, Hillary Clintonnak is. ELNÖKJELÖLT AZ ÁLMOK SZIGETÉRŐL Először lehet afroameri­kai elnöke az Egyesült Államoknak, miután a hawaii születésű, kenyai apától és kansasi anyától származó Barack Obama megszerezte az elnökjelö­léshez szükséges szavaza­tokat. Kun Tamás „Ebben az országban egy vicces nevű vézna gyereknek is lehet­nek álmai. Számára is van re- ■ mény” - vallotta magáról a 2004-es demokrata konvención elhangzott legendás beszédében Barack Obama. „Történelmi per­ceket élünk - jelentette ki teg­nap Jack Cafferty, a CNN műsor­vezetője. - Nemzetünk első afri­kai-amerikai elnökjelöltjét kö­szönthetjük!” Hosszú út vezetett a bostoni konvenciótól Cafferty szavaiig. De még hosszabb vezetett Bosto­nig. Hol is kezdődhetett volna másutt Barack Obama történe­te, mint az álmok szigetén, Hawaiin? Barack Hussein Obama az Egyesült Államokhoz tartozó szi­get fővárosában, Honoluluban született. Kansasi édesanyja és Kenyából származó édesapja a Hawaii Egyetemen ismerkedtek meg. A fiú kétéves volt, amikor az idősebb Obama elhagyta a csa­ládot. Édesanyja új élettársát - | egy muzulmán olajsejket - követ- | ve négy évre Indonéziába költő- £ zött. Tízéves korában tért vissza Obama Hawaiira, ahol nagyszülei nevelték. Érettségi után költözött a kontinensre. A liberális Los Angeles-i Occi­dental College-ban szervezte el­ső politikai akcióját, egy apar­theidellenes tüntetést. Tanulmá­nyait a New York-i Columbia Egyetemen fejezte be. Politoló­gusi diplomával a zsebében Chi­cagóban vállalt szociális mun­kát, együttműködésben a helyi egyházakkal. „Ekkor jöttem rá, hogy a hitem önmagában nem ,A változásban hiszünk” - hirdetik az Obama győzelmét ünneplők. A szenátor feleségével Minnesotában. * émt elég, része kell legyek valamely felekezetnek, különben egyedül maradnék” - nyilatkozta erről. Később tagja lett a chicagói Krisztus Egyesült Szenthárom­ság Egyháznak. Az előválasztá­sok kezdetén Clinton stábja azt sugallta: ez egy tudatos taktikai lépés volt Obama részéről, aki fiatalon felismerte: ateista politi­kusként nem viheti sokra. (A fe­­lekezetből néhány napja lépett ki, miután egy római katolikus vendégpap kigúnyolta vetélytár­­sát, Hillary Clintont.) Politikai pályája első lépésének Obama a Harvard jogi iskolájá­ban eltöltött éveket tartja. Itt a Harvard Law Review című lap el­ső afrikai-amerikai elnöke lett. 1992-ben hívta fel magára újra a figyelmet, amikor az afrikai ame­rikaiak választási regisztrációjá­val kapcsolatos kampánya 150 ezer embert mozgatott meg. En­nek is köszönheti, hogy 1996-ban beválasztották Illinois szenátusá­ba, amelynek 2004-ig volt tagja. Végig határozott liberális politi­kát folytatott, vesszőparipája volt az abortusz joga melletti kiállás. Egy sikertelen kísérlet után 2004- ben elsöprő győzelemmel került az amerikai szenátusba. Ebben az évben, a demokraták bostoni elnökjelölő kongresszusán el­mondott beszédével szerzett or­szágos ismertséget. Noha kiváló vitázónak tartják, mégis inkább szövetségeket épített a következő években. Kereste az ügyeket, amelyekben republikánusokkal léphet fel. Egy alkalommal ép­pen várható ellenfelével, John McCainnel vezettek elő egy be­vándorlási reformtervet. Nem mindennel értett azon­ban egyet a kormányzó republi­kánusokkal. Markáns bírálato­kat fogalmazott meg például az iraki háborúval szemben: „Nem Egymással szemben vagy mégsem: a programok között találunk hasonlóságot A hadsereg kivonását szorgalmazza. A tárgyalás híve. Támogatta a beavatkozást és a csapaterősítést. Irak Irán Egészségügy Általános, gyerekek számára kötelező biztosítás.__ Veteránok ellátása, adókedvezmények. Klímaváltozás Abortusz Adó Prioritások Százötvenmilliárd dollárt szán tiszta energiára. A nő döntésére bízza. Kedvezmények a középosztálynak. Az egészségügy és az oktatás átalakítása. Támogatja az erőfeszítéseket, ha Kína és India is hajlandó erre Felülvizsgálná a legalizálást, támogatná az örökbefogadást. Kedvezmények a középosztálynak. A társadalombjztosítási rendszer reformja. vagyok háborúellenes, de ez egy hülye háború” - nyilatkozta. Elnöki ambícióit sokáig tagad­ta, de szóbeszédek szerint főta­nácsadója, David Axelrod már 2005-ben kidolgozott egy tervet, amelynek első lépése a mostani kampány, de beteljesülését csak 2012-re vagy 2016-ra tervezték. Ám Barack Obama váratlanul rengeteg támogatói pénzt gyűj­tött össze, és ez számtalan párt­küldöttet meggyőzött. Nyitásként magabiztos győzel­met aratott az előválasztási sze­zon nyitányán, Iowában. A siker hatására a fontos New Hamp­­shire-i előválasztáson alig maradt le Hillary Clintonnal szemben. Hamar kikristályosodott, hogy ők fogják vívni a harcot a demokra­ta jelölésért. A volt first lady a to­vábbi államokban sem tudta le­szakítani magáról riválisát. Legjobban Hillary Clinton le­pődött meg azon, hogy Barack Obama szép lassan átvette a ve­zetést a demokraták között. Az előnyt tovább növelték Hillary el­keseredett, sokak számára ellen­szenves támadásai. Obama végig változást hirdetett, a kisstílű po­litikai csatározások befejezésé­nek ígéretével kampányolt. Clin­ton pedig ennek tökéletes ellen­pontjaként beszélt és szerepelt a kampány záró harmadában. Az utolsó, kedden rendezett forduló idejére Obama még a korábban Hillary mellett álló delegáltak tá­mogatását is megszerezte. így az augusztus végén, Denverben rendezendő pártkongresszus előtt már a jelöltséghez szüksé­ges 2118 szavazatnál jóval többet magának tudhat. „Ez a mi időnk, az idő, amikor átlapozhatunk a múlt politiká­ján” - nem véletlenül mondta tegnapi győzelmi beszédében Barack Obama. Stratégiájának markáns része az árkok beteme­tése. Kérdés, hogy a republiká­nus John McCainnel szemben mire megy békepártiságával. Hi­szen az oldal, ahova most lapo­zott, egy a korábbinál is kemé­nyebb fejezet kezdete. BIZTOS, HOGY OBAMA A JELÖLT? A JELÖLTÁLLÍTÁSRÓL CLZ augusz­tus végi konvenció dönt A De­mokrata Párt delegáltjai leg­többjének azonban az elővá­lasztás (primary) vagy zárt jelö­lőgyűlés (caucus) nyertesére kell voksolniuk. TUDJUK, KI LEHET AZ ELLENFÉL? John mccain riválisai koráb­ban kiszálltak a versenyből, így valószínűsíthető, hogy ő lesz a kormányzó Republiká­nus Párt idei jelöltje. Ml LESZ HILLARY CLINTONNAL? TÖBBFÉLE TALÁLGATÁS került napvilágra az alelnökségtől az egészségügyi tárcáig, a volt first lady is ajánlkozott Obamánál. Minden lehetséges. CSAK A KÉT NAGY PÁRT JELÖL? más jelöltek is elindulnak. Ötödször jelöli magát a függet­len Ralph Nader, a harmadik legnagyobb pártnak számító libertariánusoktól Bob Barr volt konzervatív szenátor verseng. GEORGE W. BUSH MEGUNTA? AZ AMERIKAI ALKOTMÁNY Szerint két egymást követő mandátum után nem jelölhető az elnök. 1928 óta most először nem in­dul sem az elnök, sem az alel­­nöke. SCHWARZENEGGER SEM INDUL? ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS nélkül nem teheti meg. Ehhez ugyanis az Egyesült Államokban kellett volna születnie. John McCain ugyan Panamában látta meg a napvilágot, ám apja amerikai katonatisztként szolgált itt. A VÁLASZTÓK DÖNTENEK MAJD? nem. A voksolók az állami elek­toroknak adnak felhatalma­zást. Maine és Nebraska kivéte­lével a több szavazatot szerző jelölt kapja az összes - lélek­­számtól függően 3-55 - elekto­rt támogatást. így fordulhatott elő, hogy 2000-ben Al Gore fél­millióval több voksot szerzett, mégis ellenfele, George W. Bush lett az elnök. MEGÉRI ELNÖKNEK LENNI? A fehér ház lakója az USA ál­lamfője, a miniszteri kabinet ve­zetője, a hadsereg főparancsno­ka, ő nevezi ki a föderáció szö­vetségi hivatalnokait. És párat­lan hatalommal bír a világban. Szolgálatait évi 400 ezer dollár­ral (63 millió forint), fehér házi lakosztállyal, a Camp David-i nyaralóval és egy Boeing-747- essel honorálják. m Gy. M. Az elnökválasztás menete, avagy út a 44. amerikai elnök beiktatásáig 2007 folyamán 1. Jelölés Feltételek: Az Egyesült Államok­ban született, ott élt legalább 14 évet, amerikai állampolgár és elmúlt 35 éves. * ' ' Január 3.-június 3. 2. Előválasztások és jelölőgyűlések Idén négy demokra­ta, öt republikánus, a Zöld Párt és a Libertariánus Párt jelöltjei indultak a sorozatban. * * ^ ■ Augusztus-szeptember 3. Konvenció A versenyben maradt! jelöltek közül az előválasztások alapján voksolnak a küldöttek. Döntenekj azalelnökjelöltről. 1 * ' V fc • * ' »1 Szeptember-október 4. Kampány A két párt jelöltje alelnökjelöltjével indul harcba. 1960 óta szokás, hogy tévévitában is megmérkőznek. r. * % November 4. 5. Választás Minden államban és Washington DC-ben egy napon szavaznak az elnök­­alelnök-jelölt páro­sok egyikére. * * ‘ff * < * December 6. Elektorok Az államok népes­ségével arányos számú elektorok (összesen 538) szavazati súlya dönt i az elnök személyéről. S> V •£ ^ ,.,T: X W Január eleje 7. Kongresszus Az elektori voksokat a szenátus és a képviselőház közös ülésén számolják össze, eredményt az alelnök, Dick Cheney hirdet. Január 20. 8. Beiktatás A megválasztott elnök és alelnöke Washingtonban, pontban délben felesküsznek a Bibliára.

Next

/
Thumbnails
Contents