Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-04 / 129. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. JÚNIUS 4., SZERDA KARCAG ÉS KÖRNYÉKE 5 Végre jó évük lesz a vadászoknak vadgazdálkodás Őzbaktrófeáik Jász-Nagykun-Szolnok megye legjobbjai lettek Az elmúlt öt évben két­szer is többmilliós veszte­sége volt a karcagi Nagy­kun Vadásztársaságnak a jelentős mezeinyúl-elhul­­lásból és a gyengébb mi­nőségű trófeákból. Úgy tűnik, idén kedvezőbbek a kilátásai a most megvá­lasztott új vezetőségnek. Daróczi Erzsébet Az 1872-ben alakult társaság karcagi, bereki, budapesti, deb­receni sportvadászai igazi ter­mészetjáró és -szerető emberek. Elmondható, hogy nemcsak va­dásznak, de mindent meg is tesznek a vadállományért. Ezt a munkájukat az Országos Ma­gyar Vadászati Védegylet most Gróf Nádasdy Ferenc-emlékpla­­kettel is elismerte. Szabó Pál fővadász elmondta, az apróvadas társaságnak a febru­ár végi vadállománybecslés alap­ján 970 őz, 2800 mezei nyúl, 3000 fácán és 135 fogoly található a te­rületén. Május 2-án ért véget az őzbakvadásztatás, a tervek alap­ján ötven trófea került terítékre karcagi, német, francia, spanyol, osztrák bérvadászok által. — Tizenhárom éve vagyok a társaságnál, öt éve fővadászként, de még ilyen szép őzbaktrófea­­sikereket nem értünk el - árul­ta el a fővadász. - Az ötven kilőtt őzbakból 32 trófeánk érmes (8 arany, 9 ezüst 15 bronz) lett. Ez Készül a fácánnevelde hálója. Jobbra Szabó Pál fővadász, mellette Lukács Béla, Láposl Attila és Monoki Csaba vadászok varrják a 108 méteres hálót. a 64 százalékos arány a megyé­ben is kimagasló. Idén a legna­gyobb tömegű trófea 625 gram­mos volt, de még 500 felettiből is nyolc darabot sikerült ejteni. Az ebből kapott bevételt visszafor­gattuk a vadgazdálkodásba, és ez a tagok vadászati lehetősége­inek a bővítésére, fejlesztésére is lehetőséget teremtett. így az elmúlt héten 5520 darab napos fácánt is vásároltunk, melyet sa­ját neveldénkben a hivatásos va­dászok, illetve a tagság bevoná­sával etetünk októberig. A vadászoknak azonban nem­csak a vadállományra kell figyelni­ük, hanem a kiszolgáló munkát is el kell végezniük. így napok óta varrnak egy 108x108 méteres há­lót a hat méter magas fedett fácán­utóneveidére. Amíg itt beszélge­tünk, a mellettünk lévő bevetett vadföldhöz sportvadászok érkez­nek, hogy megkapálják a napra­forgót, hiszen a téli etetéshez szük-NÄ6Y Szabolcs hivatásos va­dász a társaságnál. A mun­kája számára egyfajta elhiva­tottság. — Nagyon örülök, hogy a megye legnagyobb va­dásztársaságánál dolgozha­tom. A vadgazdálkodás na­gyon felelősségteljes munka, hiszen az határozza meg az séges takarmányt a társaság maga termeli meg. Még a korábbi évek­ben a mezei nyúlból és az őzbak­­trófeákból többmilliós bevételki­esésük volt a vadászoknak, most az enyhe tél kegyes volt hozzájuk. állomány jövőjét. Mi, fiatal vadászok arra törekszünk, hogy az elődöktől átvett vad­állományt úgy gondozzuk, hogy minőségét, mennyiségét megőrizve, pár évtized múlva mi is át tudjuk adni azt az utódoknak - hangsúlyozta a hivatásos vadász. Jóval kevesebb takarmány fogyott, hiszen a vadfóldeken hagyott ter­mést is meg tudták enni az állatok. Mint megírtuk, több települé­sen volt jelentős vadkár. A kar­cagi határban ez nem volt jel­lemző — tudtuk meg Hubai Im­rétől, a vadásztársaság elnö­kétől. - Ez annak is köszönhető, hogy a megye más települései­hez képest itt jóval szerényebb létszámú a mezei nyúl, ami a leg­főbb károkozó. A most vásárolt 5520 fácán kihelyezése után a meglévő törzsállományunk va­dásztatását is tehermentesítjük. S bár még messze az őszi vadá­szati szezon, de a vadkacsa, vad­liba, fácán és mezei nyúl tekin­tetében is jó évre számítok. Elhivatottság kell ehhez a munkához is mmmm A hónap végére eltűnnek a veszélyes kátyúk már javában zajlanak a kar­cagi önkormányzati utakon a kátyúzási munkák. A hi­vatal műszaki irodája a köz­terület-felügyelőkkel felmér­te a városban a kátyúkat, melyek javítására a képvise­lő-testület hárommillió forin­tot biztosított. Családi nyaralást szervez a madarasi könyvtár A kunmadarasi művelődési ház és könyvtár ismét családi nyaralást szervez. A jelentke­zők Sopront és környékét fe­dezhetik fel a könyvtárosokkal. A június 23-26. közötti nyara­lás alatt a résztvevők megte­kintik a fertődi kastélyt, hajó­­káznak a Fertő-tavon, ellátogat­nak Sopronba, Kőszegre is. Karcagi várostörténet ötvenkét tételben AZ Ünnepi könyvhét alkalmá­ból június 6-án 16 órakor a karcagi Városi Csokonai Könyvtárban mutatják be Elek György: Várostörténet öt­venkét tételben (Karcag város története 1506-1950 között) című, most megjelent könyvét Festőkiállítás a bereki művelődési házban június végéig látható a be­rekfürdői Bőd László Művelő­dési Házban a Petkes József vezette nemzetközi festőtá­bor alkotóinak kiállítása. A molnártalálkozón karcagiak is rész vettek Anyakönyvi hírek a Kátai Kórházból Ők születtek a karcagi Kátai Gábor Kórházban: május 19-én érkezett Be­­recz Milán (anyja neve: Varga Erika) Püspökladány, Botos Krisztián (Bo­tos Julianna) Kunmadaras, Madar Bence Ákos (Szabó Marianna) Kar­cag, május 21.: Kondrács Péter (Ká­sa Zsuzsanna) Kisújszállás, május 23.: Osánd Dávid Kevin (Nagy Ani­kó) Karcag, május 24.: Bakó Csaba (Bakó Anita) Kunmadaras, Botos Dzsenifer (Czéklás Ilona) Kunma­daras, Fejes Ramóna (Gondos Anna) Kenderes, Váradi RenátóÁron (Kal­ló Katalin) Tiszaigar, május 28: Bezsella László (Erdélyi Hajnalka) Kunhegyes, május 29.: Geszti Kinga Róza (Budai Erika) Kunhegyes. ■ Negyedik alkalommal rendezték meg a napokban Túristvándi­­ban, az öreg vízimalomnál a nemzetközi molnártalálkozót. A hazai molnárok mellett Spanyol­­országból és Szlovéniából is ér­keztek mesterek. A karcagiakat Swec József és Szabó Imre molnárok képvisel­ték, s egyben ők voltak a találko­zó legfiatalabbjai is. Mára a ha­gyományos molnárszakma kiha­lóban van, ezért is volt fontos ez a találkozó - mondta Szabó Im­re. A két nap alatt a mesterség régi fogásaival, a molnárok éle­tével és ételeikkel is megismer­kedhettek a találkozó résztvevői. A tartalmas szakmai programok mellé a karcagiak elvitték a hírét az országos védettségű Sípos-fé­le kövesdaráló-múzeumnak és a műemlék szélmalomnak is. Az utóbbi prospektusát főleg a kata­lán molnárok csodálták meg, mert náluk nincs ilyen. Néhány hónapja Karcagon el­kezdődött egy malomipar-törté­neti gyűjtemény kialakítása is, a kövesdarálóban. Az adakozóknak köszönhető­en jó néhány könyv, dokumen­tum, eszköz gyűlt már össze, melyet most rendszereznek - er­ről is beszéltek a karcagiak a molnártalálkozón. ■ ___________________________Min dolgozik most?_____________________________ Dr. Bartha Júlia néprajzkutató Meglehetősen tartalmas volt az el­múlt időszak dr. Bartha Júlia kar­cagi néprajzkutatónak, a megyei Damjanich János Múzeum nép­rajzi osztályvezetőjének. Mint mondta, már öt hónap alatt sok jó munkát tudhat maga mögött, hi­szen megrendezte Szűcs Imre ti­szafüredi fazekas népművész ki­állítását, amit most vándorokat a megyében. Előadást tartott - már a tanulmányt is megírta - a kis­kunfélegyházi kun konferencián. A következő hetekben egy kicsit csendesebb időszak jön munkájá­ban, bár indul egy új kutatási program a Tiszazugban, ami a kistáj történeti, néprajzi változá­sait veszi számba. Ebben kapott ő Dr. Bartha Júlia is feladatot, az egykézés társadal­mi hátterét vizsgálja. Ehhez a le­véltárban fog gyűjteni adatokat a tiszazugi angyalcsinálós büntető­perekről. Közben kiadásra készí­ti elő dr. Fazekas Mihály könyvét. Vele évekig együtt dolgozott a kar­cagi Györffy István Nagykun Mú­zeumban. A Kunmadaras juhá­­szata című kitűnő monográfiája második, javított kiadasa meg idén megjelenhet. Emellett persze muzeológiai feladata is van bőven: a gyűjte­mény rendezése, revíziója a nyár egyik fontos tennivalója lesz. Ez idő alatt előkészíti a gyűjteményi egységek tárgykatalógusát, amit remélhetőleg a következő évek­ben meg tudnak jelentetni vagy CD-n vagy nyomtatott formában.- Ezt a munkát is szeretem, mert üyenkor érzi igazán az em­ber, hogy milyen jó múzeumban dolgozni. A ránk bízott örökséget ápolni, újból és újból megjeleníte­ni kiállításokon vagy a legszebbe­ket katalógusban. Ez a szép hiva­tásunk - vallja dr. Bartha Júlia. ■ Gyorsan épül a Rewe raktárbázisa ÉPÍTKEZÉS A Tiszántúl legnagyobb beruházása a karcagi ipari parkban Év végére készült el a karcagi ipari park közművesítése, és már javában tart a többmilliár­dos logisztikai központ építése. Ősszel itt 120-140 karcagi kap­hat majd munkát. A héten a város vezetői is megnéz­ték az ipari parkban, 73 ezer négy­zetméteren épülő Rewe raktárbá­zist, melyből 18 240 négyzetméte­ren épület, 17 ezer négyzetméte­ren térburkolat található, a többi zöldfelület lesz. A beszállítást és kiszállítást végző forgalomnak 58 kamion részére alakítottak ki rako­dóhelyet, lesz egy kisebb energia­­ellátó központ és egy 430 köbmé­teres tűzivíztároló. A bejáráson be­szélgettünk a beruházásról dr. Fa­zekas Sándor polgármesterrel.- Sokan nem gondolták, hogy május végén már itt állnak a falak.- Máshogy mutat a tervezőasz­talon vagy a testületi határozatban egy ipari park, és teljesen más, amikor már látszik, hogy az épít­kezés beindult - mondta a város első embere. - Nem is olyan rég még útalap készült, alapkőletétel volt, most pedig hatalmas csarnok készül itt, amihez fogható a Ti­szántúlon most sehol sem épül. Azért is jó, hogy ez a logisztikai raktárbázis itt épül, mert haszno­sításra kerül a 49,5 hektáros ipa­ri parkból 7,3 hektár, másrészt ab­ba a sorba illeszkedik, amibe a volt laktanyának a felújítása, revitali­­zálása. Ott is több munkahely lé­tesült az elmúlt időszakban. Re­méljük, ez a példa a környező cé­gek számára is követendő lesz. Az ipari park címet 2001-ben, a polgá­ri kormány Idején kapta meg a vá­Az önkormányzat nevében dr. Fa­zekas Sándor polgármester (jobb­ra) gratulál az ipari parkban folyó milliárdos beruházáshoz dr. Szé­kely Istvánnak ros, akkor jött létre az Ipari Park Kft., melynek többségi tulajdono­sa a budapesti székhelyű Info Kft. A cég évekig csak terveket, pályá­zatokat készített eredmény nélkül, a kormányzatok nem támogatták, hogy Karcagon ipari park legyen. Szerencsére tavaly eredményes volt a közművesítési pályázatunk, a területfejlesztési tanács régiós szinten mintegy 115 millió forinttal támogatta. Az, hogy ide­került ez a raktárbázis, nagyrészt azon múlt, hogy rajtra készek vol­tunk, megvolt a terület, a tervek, a pályázat, és gyorsan meg tud­tunk állapodni más versenytársak előtt, hiszen a beruházó azt is néz­te, mennyire verseny- és fejlődőké­pes egy város. Ezek alapján esett Karcagra a választásuk. Itt min­dig van jó néhány program, az ok­tatás is megállja a helyét, így a szakember-utánpótlás is biztosí­tott. Bízom benne, hogy a Rewe Kft.-nek a választása beválik, és Karcag olyan bázis lesz, amely megállja a helyét, és további vállal­kozások számára is követendő lesz — mondta a polgármester. Az Info Kft. vezetője dr. Székely István, aki szerint nagyon jó, hogy az elmúlt két évben sikerült egy olyan fázisba lépniük, amikor már nemcsak a tervekről beszélhe­tünk, hanem az építkezésről is.- Örülök, hogy a Penny Market kelet-magyarországi központját si­került idetelepíteni. Remélem, hogy az első komolyabb beruhá­zás után jön a többi is. Az építtető a több mint 18 ezer négyzetméter hasznos alapterületű, milliárdos beruházáshoz nagyon alaposan körbeszámolt minden fillért, mie­lőtt Karcag mellett döntött. Bízom abban, hogy más hasonló profilú céget is sikerül még idehoznunk.- Amikor befektetőként Karcagra jött, bízott a sikerben?- Amikor az ember a befekteté­seket mérlegeli, mindig bíznia kell a sikerben. Bár őszintén meg kell mondanom, Kelet-Magyarorszá­­gon sokkal lassúbb a megtérülés, mintha ezt az ipari parkot a dunán­túli térségben építettük volna meg. Mivel én is ehhez a térséghez kö­tődöm, a döntésemben egy kis sze­mélyes motiváció is szerepet ját­szott. így a polgári ipari park után Karcagra is befektettünk. Bízom benne, hogy a későbbiekben nem­csak területeladásokban tudunk gondolkodni, hanem logisztikai bá­zisok építésében és olyan termelő beruházások ideszervezésében is, ahol mi adjuk a csarnokot és az inf­rastruktúrát. Karcagon nagyon jól érezzük magunkat, nagyon jó a vá­rosvezetés, ez biztató a további együttműködésre is. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents