Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-26 / 148. szám
HIRSAV Kiegészítő juttatások a pedagógusoknak A PEDAGÓGUSOK főiskolai diplomával kezdetben 20 ezer, egyetemivel 32 ezer forintos kiegészítést kapnak, a pluszjuttatás fokozatosan beépül a bértáblába - jelentette be tegnap Hiller István. A miniszter három szakszervezettel írt alá nyilatkozatot a tanárok jobb megbecsüléséért. Összesen 65 700 tanár kaphat többletjuttatást. Kiemelkedő munkáért tízezren kaphatnak pluszpénzt. Csökkent, de még jelentős a Fidesz előnye csökkent valamelyest a különbség júniusban a két nagy párt támogatottsága között - áll a Tárki felmérésében. A teljes lakosság körében a Fideszre 32, az MSZP-re 17, az MDF-re 3, az SZDSZ-re 2 százalék szavazna. Havas Szófia nem ad tanácsokat a tárcának „CSAK TERV VOLT Havas Szófia alkalmazása tanácsadóként, a megbízást a szocialista fővárosi és önkormányzati képviselő nem fogadta el” - közölte tegnap az egészségügyi tárca. A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentum szerint júliustól havi 850 ezer forintért alkalmazta volna tanácsadóként Havas Szófiát a szaktárca. Havas Szófia. Csak terv volt. Kóka még frakcióvezető szósz Patthelyzet miatt nem kockáztattak a fodoristák Jóri Andrást jelöli az elnök adatvédelmi biztosnak Nem távozott önként az SZDSZ frakcióvezetői posztjáról Kóka János. Ezt párton belüli ellenfelei sem indítványozták, így ősszel is az exelnök fejtheti ki a liberális álláspontot a parlamentben. Vég Márton Továbbra is Kóka János marad az SZDSZ frakcióvezetője - négyórás vita után így döntött tegnap a párt képviselő-testülete. Mandátuma elvileg december 5-ig tart, így az eseménydúsnak ígérkező őszi országgyűlési üléseken változatlanul a közvélemény-kutatások szerint rendkívül népszerűtlen politikus fejtheti ki az SZDSZ álláspontját. Bár Kóka pozícióját Fodor Gábor elnökké választása után többen megkérdőjelezték, a parlamenti frakció viszont úgy döntött, egyelőre lezárja a vitát. A frakcióülésen 15 képiselő jelent meg a húszból - Eörsi Mátyás, Horn Gábor, Világosi Gábor, Molnár Lajos és Sándor Klára hiányzott -, közülük hárman írásban jelezték véleményüket, így összesen 18 képviselő foglalt állást. Korábban felvetődött, hogy Kóka bizalmi szavazást kér maga ellen, ez azonban elmaradt. Fodor támogatói sem kockáztatták meg, hogy a kialakult patthelyzet miatt egyszer s mindenkorra elússzon Kóka leváltásának lehetősége. Kóka mellett a párt egykori elnökei, Kuncze Gábor, Magyar Bálint és Pető Iván álltak ki. Beigazolódott: a párt vezetőségében Fodor, a frakcióban pedig egyelőre Kóka van többségben. „A pártnak van frakciója, és nem fordítva” - kommentálta a történteket a pártelnök. Azonban Fodor még nem tett le arról, hogy a parlamentben is ő legyen a főszónok. „Senki nem indítványozta mandátumom megszüntetését” - magyarázta Kóka János. A frakcióülésen ő maga tette fel a kérdést: van-e ilyen indítvány, de miután ilyen nem hangzott el, a témát levették a napirendről. „SzeKóka János szónokol. A párton belüli harc fő kérdése: a frakciónak van pártja vagy fordítva? mélyi kérdésekről nem kívánunk beszélni a jövőben” - szögezte le a frakcióvezető. Emlékeztetett: Fodor Gábor pártelnök kedden azt javasolta neki, hogy egyikőjük se kezdeményezzen bizalmi vagy bizalmatlansági szavazást. Ezt azzal indokolta, hogy közös a felelősségük a pártegység fenntartásában, vagy ha az a belharcokban megsérült, akkor maradéktalan helyreállításában. „Teljes együttműködést és támogatást ajánlottam és ajánlok is az elnöknek” - mondta Kóka, aki hirtelenjében Kuncze Gábort nevezte elnöknek, de végül Fodorra korrigált. Szerinte nincs szokásjog, nem kötelező azonosnak lennie a frakcióvezetőnek és a pártelnöknek. Kóka kettős hatalmat sem érzékel az SZDSZ-en belül, mert „egy párt- j elnök van”. A frakcióülésen több képviselő élesen bírálta Demszky Gábor három nappal ezelőtti megszólalását, amely szerint Kókának önként kellene visszalépnie, különben lemondatják. „Ahogy a frakció nem avatkozik be a főváros személyi ügyeibe, úgy a főpolgármester is tartózkodjon ettől” - fogalmazott Kóka. Ismét Dobogókőre vonulnak Gyurcsányék Pénteken egynapos tanácskozást tart a kormány, az MSZP elnöksége, a pártfrakció és a munkacsoportok vezetői. A megbeszélés a két héttel ezelőtti, szintén dobogókői egyeztetés folytatása. A tanácskozás célja meghatározni a következő két év fő politikai stratégiai irányait. Az egyeztetés pénteken nem ér véget, egész nyáron folytatódik. Szeptember elejére kell elkészítenie a kormánynak és az MSZP-nek azt a cselekvési tervet, amely minden területen meghatározza a 2010-ig terjedő időszak teendőit. Sólyom László köztársasági elnök szerdán Jóri András ügyvédet jelölte adatvédelmi biztosnak. A parlament nyári szabadságát tölti, így az államfő ősszel fogja személyesen is bemutatni jelöltjét a pártok frakcióvezetőinek. Az elnöki hivatal konzultált adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó civil szervezetekkel. A pártokkal viszont még egyszer sem egyeztetett Sólyom. Az államfőnek azért kellett újabb jelöltet állítania, mert az adatvédelmi biztosi pozícióra korábban javasoltakat az Országgyűlés már négy alkalommal leszavazta. A szükséges parlamenti kétharmados többséget eddig Péterfalvi Attila - kétszer -, Zombor Ferenc és Tóth Gábor Attila sem kapta meg. Jóri András 2001 óta ügyvédként praktizál, szakterülete az adatvédelmi, informatikai, gazdasági és társasági jog. Korábban, 1997-2000 között az adatvédelmi biztos mellett dolgozott szakértőként. ■ Z. H. Súlyosabb ítélet a Toller-féle baleset ügyében Súlyosbította a Toller-baleset ügyében első fokú ítéletét a Tolna Megyei Bíróság. Bűnösnek mondta ki az 56 éves Góg Józsefet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében. A vádlott szabálytalanul előzött, és túllépte a megengedett sebességet, ezért egy év, hat hónap fogházra ítélték. A szabadságvesztés végrehajtását kettő helyett azonban három év próbaidőre függesztették fel. Két év, tíz hónap helyett három és fél évre tiltották el a vádlottat az autóvezetéstől. Helybenhagyták a 280 ezer forintos pénzbüntetést, s még 600 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie. A 2006-ban történt balesetben meghalt a volt pécsi polgármester sofőré, Toller László pedig azóta éber kómában van. ■ 1.1. Cigányellenesnek tartják a rendeleteket segély-közmunka Törvényjavaslatot készítenek a romaszervezetek Uj elnököt választott a rektori konferencia Nem romaügynek, ugyanakkor cigányellenesnek tartják roma civil szervezetek Monok és a hozzá csatlakozó önkormányzatok azon döntését, hogy a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez kötik. A Kolompár Orbán vezette Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) szerdai egyeztető fórumán elhangzott: ezért széles körű társadalmi párbeszédet kezdeményeznek, amelynek végén őszig törvényjavaslatot készítenek a kormány számára. A tegnapi egyeztető fórumon amúgy a tíz szervezet közül egyedül a Lungo Drom nem képviseltette magát. A többiek közös álláspontja szerint a segélyezési ügyben nem szabad a romákat bűnbakként beállítani, mert ez olyan széles körű társadalmi probléma, amely nemcsak a romákat, hanem hárommillió szegény embert érint. ■ T. Z. A MONOKI POLGÁRMESTER ERRŐL AKAR NÉPSZAVAZTATNI: 1. „Egyetért-e ön azzal, hogy a tanköteles korú gyermekek után járó támogatás és kedvezmények megállapításának feltétele a tankötelezettség teljesítése legyen?” 2. „Egyetért-e ön azzal, hogy a munkaképes korú munkanélküli személy szociális segélyt közérdekű munkavégzés teljesítése ellenében kapjon?” Az asztalion Kolompár Orbán. Társadalmi párbeszédet sürgetnek. Rudas Imrét választotta elnökévé a rektori konferencia (MRK) szerdai tisztújító ülésén, Pécsett. A Budapesti Műszaki Főiskola rektora júliustól egy évre veszi át a távozó elnök, Molnár Károly tudománypolitikai miniszter posztját. Társelnök Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora lett. Rudas Imre kérdésünkre elmondta: a magyar felsőoktatás jól működő rendszer, mégis „finomhangolásra” van szüksége. „Az új felvételi rendszer csökkentette a felsőoktatásba jelentkezők számát, és erősítette a versenyt a budapesti és a vidéki intézmények között”. Az elnök elmondta: az 56 ezer államilag finanszírozott helyből 12 500 a felsőfokú szakképzéseké. Ennél a számnál azonban jóval kevesebben jelentkeznek ilyen irányú képzésre. „Gond, hogy a fennmaradó helyeket nem lehet az alapképzésbe átcsoportosítani, pedig lenne rá igény”. A kétszintű érettségiről azt mondta: mellette szól, hogy idén az érettségizők fele választotta az emelt szintet legalább egy tárgyból. „Ennek ellenére nem szabad az emelt szintű vizsgát kötelezővé tenni, és ahhoz kötni a felvételt” - hangsúlyozta. ■ Boda V. ■ Rudas Imre: a felsőoktatás finomhangolásra szorul.
