Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-24 / 146. szám

6 2008. JÚNIUS 24., KEDD HÍRSÁV Nem emelkedik a héten az üzemanyagok ára elmaradhat a héten az üzemanyag-drágulás, a Mól ugyanis várhatóan nem emeli a nagykereskedelmi árakat. Az ok: az erős forint ellentételezi az olaj drágulását. A múlt héten történelmi rekordra ugrot­tak a hazai benzin- és gáz­olajárak. A 95-ös literének átlagára 317, a gázolajé 335 forintra emelkedett. Olcsóbban netezhetünk külföldön mobillal jelentősen, áüagban a felé­vel (van, ahol az eddigi ha­todára) csökkenti a külföldi mobilinternetezés tarifáit a T-Mobile. A vállalati és a la­kossági díjak mérséklése az EU többi országába, illetve az Izlandra, Liechtensteinbe és Norvégiába utazó magya­rokat érinti. Fémpénzre cserélik a papír kétszázasokat várhatóan a jövő év első felében 200 forintos érmét bocsát ki a jegybank, a je­lenlegi 200 forintos bank­jegy 2009 végéig marad forgalomban - jelentette be Simor András jegybank­­elnök. A váltás oka: a kétszázasok túl gyorsan elhasználódnak, ezért indokolt a tartósabb fém­pénz bevezetése. Pan A Hírsévot a ©fis. 1 A BUX-index 2008. június 23-án 21200 21000 20800 20600 | 20400 20200 20 000 19980. Előző napi záróérték: 20323 Változás: -0,73% ........................ Záróérték: 20 472 Nyitóérték: 20 463 '09.00 11.00 15.30, a New YorV-í tőzsde nyitása / 13.00 15.00 16.30 FORRÁS; BÍT NYERTESEK 2008.od.z3. Részvény Utolsó ár (RÍ Változás m MHáft FHB 1130 +6,90 82 Mól 20400 +3,52 4 242 TVK 4 650 +0,86 44 Pannergy 1394 +0,72 1 Rába 1650 +0,48 15 VESZTESEK FORRÁS: BÉ1 Részvény tóotoárífti Változási*) í Synergon 800-3,61 59 Fotex 620-2,66 93 MTelekom 734-1,47 1508 OTP 6250-0,80 6848 Egis 15210-0,26 145 A BUX-index az elmúlt napokban 22400 22000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. június 23-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 238,18 153,44 Í47.09-1,17 Ft-0,30 Ft-0,71 Ft GAZDASAG Asványvízivó nemzet lettünk szomjúság A magyar fogyasztás ma már 105 liter fejenként, évente Évről évre egyre több ásványvizet fogyaszt a ma­gyar: míg húsz éve még csupán 3 litert ittunk, ma már fejenként 105 litert gu­rítunk le a torkunkon éven­te. Lassan európai viszony­latban is nagy ásványvízivó nemzetté válunk. Németh Márk Itt a kánikula, dörzsölhetik a te­nyerüket az ásványvízgyártók: a nagy melegben jobban fogy a pa­lackozott víz. „Mindenképpen kedvez nekünk a hőség. Az év második és harmadik negyedé­ben - ami a tavaszt és a nyárt is magába foglalja - mindig több ás­ványvíz fogy az országban, mint az első és a negyedik negyedév­ben” - mondta lapunknak Bikfal­­vi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség főtitkára. Azt azonban hozzátette, hogy kezd megszűnni ez a szezonalitás, ugyanis mára gyakorlatilag alapvető élelmiszer­ré vált az ásványvíz. Korábban ez távolról sem volt így, a kilencvenes évek elején az átlag magyar egy év alatt csu­pán három liter, azaz két palack ásványvizet fogyasztott annak ellenére, hogy hazánk külföldön már ekkor is ismert volt magas ásványianyag-tartalmú, ízletes vizeiről. A hazai fogyasztás a ki­lencvenes évek közepén kezdett felpörögni annak hatására, hogy az emberek egyre inkább kezd­ték felismerni az egészséges táp­lálkozás fontosságát és az ás­ványvizek egészségre kedvező Fogalomtár ásványvíz: védett vízadó rétegből származik, ereden­dően tiszta, összetétele ál­landó, a forrás helyén palac­kozzák. Aránya a hazai fogyasztásban 90 százalék. forrásvíz: mint az ásvány­víz, ám nem kell védett vt­­adó rétegből származnia. Aránya: 7 százalék. ízesített VÍZ: mesterségesen állítják elő úgy, hogy a vizet aromákkal dúsítják. Aránya: 2 százalék. dúsított víz: a vizet egyéb anyaggal, például oxigénnel dúsítják. Aránya: 1 százalék. 2008: jóslat 50 22,7 1990-2008 FORRÁS: A. ÁSVÁN! nsf.r, I mm n mm A magyarországi fogyasztás ma már vetekszik a nyugat-európaival hatásait. Az ásványvíz elvesztet­te kezdeti luxuskiadás jellegét, és mindennapi fogyasztási cikk lett: az ezredfordulóra már 40 li­ternél is több volt az egy főre eső fogyasztás. Azóta bőven megduplázódott, ma már minden magyar átlago­san 105 liter ásványvizet kortyol­gat el egy év alatt. Ez a szám már európai viszonylatban is egész magasnak mondható, magasabb az osztrák fogyasztásnál (95 li­­ter/fő/év), és a világhírű Evian és Perrier víz hazája, Franciaország 130 literes fogyasztásától is alig marad el. Igaz, a listavezetőnek számító Olaszország 200 literes ásványvízfogyasztásától egyelőre igen messze van. „Ha folytatódik az évenként nagyjából tízszázalé­kos jelenlegi bővülés, akkor a ha­zai fogyasztás elérheti az utób­biak szintjét, és igazi nagy ásvány­vízivó nemzetté válhatunk” - véli ugyanakkor Bikfalvi Istvánné. A mára évi egymilliárd literes­sé és nagyjából 40 milliárd forint értékűvé duzzadt magyar ás­ványvízpiac nemcsak mennyisé­gi, hanem jelentős minőségi fejlő­désen is átesett az elmúlt időszak­ban. Az utóbbi években új ter­mékként megjelentek és egyre népszerűbbé válnak az ízesített ásványvizek, amelyek már a piac két százalékát teszik ki. A citrom a legkedveltebb íz, ezt követi a lime, majd lemaradva az eper és a cseresznye. Szintén újdonság­nak számítanak az oxigénnel dú­sított vizek, azonban részará­nyuk még nem éri el az eladások egy százalékát sem. A szakértő szerint a jövőben nagy valószínű­séggel Magyarországon is meg­jelennek majd a Nyugat-Európá­­ban már ismert ásványvíz alapú kiegészítő termékek is, mint a frissítő spray vagy a különbö­ző ásványvíztartálmú kozmeti­kumok. Jelenleg a teljes ásványvíz­piacon a legkedveltebbnek a szénsavas (köznyelven bubis) ásványvizek számítanak, ame­lyek átlagos fogyasztói ára tavaly decemberben literenként 45 forint volt az AC Nielsen piac­kutató cég felmérése szerint. A szénsavmentes ásványvizek literjéért tavaly év végén 56-58 forintot kellett fizetni. Érde­kesség, hogy rendkívül magas, 40-43 százalékos az olcsóbb, saját márkás termékek piaci részesedése. Gyengült a forint, mivel nem nyúlt az alapkamathoz a nemzeti bank Érzékelhetően gyengült a forint tegnap azt követően, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank bejelentette: nem nyúlt az irányadó kamat­hoz, amely így továbbra is 8,5 százalék. A magyar fizetőeszköz egy százalékot veszített az érté­kéből. A piacon az elmúlt idő­szakban intenzív kamatemelési várakozások épültek ki, ami a fo­rint erősödéséhez is hozzájárult (a nemzeti valuta öt százalékot erősödött két hét alatt). A jegy­bank döntése ezért meglepte a befektetőket, és forinteladási hullámot váltott ki, ami lefelé mozgatta az árfolyamot. A nemzeti bank azzal indokol­ta a döntését, hogy ugyan tovább­ra is erős az inflációs nyomás a gazdaságban, ám ennek mértéke nem nőtt az elmúlt hetekben (a magas kamat árfolyamemel­kedést okoz, ami mérsékü az im­porttermékek árát, és így az inf­lációt). Egyes elemzői vélemények szerint ugyanakkor arról van szó, hogy az elmúlt hetekben mindkét nagy politikai párt, továbbá a vál­lalatvezetők egy része felől is tá­madás érte a magas kamat és a túl erős forint miatt a jegybankot, amely a jelek szerint inkább a konfliktuskerülés mellett döntött. Az elemzők szerint a helyzet a korábbinál hajszálnyival kiszá­míthatatlanabbá vált, nem tudni ugyanis, hogy a befektetőket mennyire zavarja össze a jegy­bank lépése. A legrosszabb eset­ben az is megtörténhet, hogy a külföldi piaci szereplők nagyobb forint- és értékpapír-eladásba kezdenek, ami jelentős árfolyam­­esést eredményezne. Ennél azon­ban jóval valószínűbb, hogy a kö­vetkező hetekben-hónapokban a jelenlegi 240 forinl/eurós szint körül ingadozik majd a magyar deviza kurzusa. ■ M. S. Garamhegyi Ábel: érdeklődő külföldiek nem csökken a külföldi cégek érdeklődése Magyar­­ország iránt - jelentette ki Garamhegyi Ábel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Mi­nisztérium szakállamtitkára szerint a Mercedes kecskemé­ti beruházása mellett mutat­ja ezt, hogy a tárca az idén eddig 43 nagy értékű projekt megvalósításáról tárgyalt. Tojáskartell: jogosan büntetett a versenyhatóság óriásbírság Csaknem 150 millió forintot kellene az érintetteknek bírságként kifizetni Korlátozták a versenyt a tojás­­termelők - állapította meg teg­nap kihirdetett ítéletében a Fővá­rosi Bíróság (FB), és helyben­hagyta a Gazdasági Verseny­­hivatal (GVH) korábbi döntését az érintett vállalkozások megbír­ságolásáról. Mint ismert, a ver­senyhatóság 2006 novemberé­ben 120 millió forintos bírságot rótt ki a Baromfi Terméktanács részeként működő, 125 céget tö­mörítő Magyar Tojóhibrid­tenyésztők és Tojástermelők Szö­vetsége ágazati szervezetre, to­vábbá 26,5 millió forintot a szin­tén több céget tömörítő Magyar Tojás Kft. tagjaira. A GVH akkor azzal indokolt, hogy a szövetség 2002-től kezd­ve rendszeresen versenykorláto­zó intézkedéseket foganatosított, például évről évre közölte tagjai­val, milyen árak betartása aján­lott, importengedélyezési rend­szert vezetett be, illetve előírta a tojótyúkállomány idő előtti csökkentését. A Magyar Tojás Kft. tagjai szintén egyeztették piaci áraikat - állította a verseny­­hivatal. A termelők fellebbeztek a döntés ellen; az első fokon el­járó FB most tette közzé ítéletét. A bírság alapját az érintett cé­gek 2005-ös árbevétele képezte, a GVH ugyanakkor enyhítő kö­rülményként vette figyelembe, hogy a kiskereskedelmi láncok $ árletörő poütikája, illetve a mind s erősebb import miatt a verseny- A kartellezők előre egyeztettek a tojás áráról - állítja a versenyhivatal korlátozó intézkedéseknek nem volt jelentős hatásuk a fogyasz­tói árakra. Mivel az ítéletet egyelőre nem kapta kézhez a szövetség, kom­mentálni sem kívánták lapunk kérdésére a döntést. így nem tudható, hogy tervezik-e az ügy másodfokra terelését. Értesüléseink szerint egyéb­ként az FB ítéletének van egy ki­tétele, amely kedvező lehet a szö­vetség és a Magyar Tojás Kft. tag­jaira nézve. Úgy tudjuk, a bíró­ság nem állapított meg egyetem­­leges felelősséget. Ez azt jelenti, hogy a bírságot a két szervezet­nek kell kifizetnie, ha erre nincs fedezet, a büntetés akkor sem fi­zettethető ki a tagokkal. ■ M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents