Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-13 / 137. szám

2008. JUNIUS 13., PENTEK 7 GAZDASÁG&KÖZÉLET Összeért a Megyeri híd ünnep Beemelték az ország leghosszabb átkelőjének utolsó elemét Tegnap kora reggel emelték be a Megyeri híd utolsó elemét. Nem kis darab: a 12 méter hosszú, 150 tonnás darabot két úszódaru tette a helyére Sem érdekesnek, sem stresszesnek nem látjuk a munkánkat A magyarok sem érdekesnek, sem túlságosan stresszesnek nem tartják a munkájukat egy európai közvélemény-kutatás szerint - közölte az elemzést ké­szítő Tárki. Az európai társadal­mak 2007. évi összehasonlító vizsgálatában 19 ország, köztük Magyarország vett részt. A több mint 34 ezer megkérdezettnek egy nullától hatig terjedő skálán kellett értékelnie munkája érde­kességét és stresszességét. A magyaroknál - akik átlagosan 4,18 pontot adtak az érdekessé­get firtató kérdésre - csak a len­gyelek, az észtek, a bolgárok és az oroszok tartják a munkájukat unalmasabbnak. A lista másik végén a svájci­ak állnak: leginkább ők gondol­ják azt kenyérkeresetükről, hogy érdekes. A közvélemény­kutatásból az is kiderült, hogy a magasabb iskolai végzettség­űek több pontot adtak erre a kérdésre. A magyarok nemcsak unal­masnak, hanem viszonylag stresszmentesnek is tartják munkájukat. Erről árulkodik a 2,84-es pontszám, amely alacso­nyabb a 3,33-aS átlagnál. A cip­rusiak, a szlovákok és a bolgárok még ennyit sem stresszelnek; a munkájuk miatt Németország­ban, Finnországban, Svájcban és Svédországban a legfeszülteb­bek az emberek. Kétlépcsős béremelés a közszférában Júniusban bruttó 15, december­ben 10 ezer forint bérkiegészí­tést kapnak a közszférában dol­gozók. Az intézkedés hétszáz­ezer embert érint. Az érintettek az eseti kereset­kiegészítését két részletben kap­ják meg, az elsőt a júniusi fize­téssel együtt. Ez személyenként bruttó 15 ezer forintot jelent, a második részletet decemberben utalhatják számukra, ez várha­tóan bruttó 10 ezer forint lesz. Budai Bernadett kormányszó­vivő elmondta: a kiegészítés jö­vőre beépül a közalkalmazotti és köztisztviselői illetményalapba, ami éves szinten mintegy egy­százalékos további emelés. ■ Az ország leghosszabb hídja két kilométeren hú­zódik a Duna felett, a köz­lekedés várhatóan szep­tember végén kezdődhet meg rajta. Szépséghiba, hogy a budai oldal elke­rülő útja csak öt év múl­va készül el. Vég Márton A szemerkélő eső dacára precí­ziós, türelmes munkával tegnap hajnalban beemelték Budapest határában a Megyeri híd utolsó elemét is. Az ország leghosz­­szabb hídja - az MO-s autóút ré­szeként - északon, Budakalász és Újpest között teremt össze­köttetést, átívelve a Duna fő és szentendrei ágát. A történelmi pillanatot és saját emberfeletti munkájukat rövid pirotechnikai bemutatóval ünnepelték a híd­építők. Csak hogy érhető legyen a lel­kesedés: a most helyére úszta­tott panel is 140 tonnás és ötven méter széles. A szájtáti bámész­kodók egy sétahajó fedezékéből készíthettek értékes felvételeket. Az első politikusok valószínűleg ma tűnnek fel a Megyeri hídon, a hídépítőknél szokásos hordó gurításra ugyanis - amikor egy söröshordót gurítanak át a már egybefüggő hídon - pénteken délután kerül sor. Fárasztó szó­rakozás lesz, hiszen az átkelő 3,2 kilométeren húzódik a Duna két partja között, ebből 1860 méte­ren a folyó fölött ível át. Az or­szág legnagyobb hídja címet ed­dig a Kőröshegyi völgyhíd - az M7-es autópálya Zamárdi- Balatonszárszó közötti részén fekvő viadukt - birtokolta 1872 méterrel. „A már elkészült hídszerke­zetet néhány centiméterrel szét kellett tolni, hogy a hiányzó 12 méteres és 150 tonna tömegű elemet a két úszódaru be tudja emelni a helyére” - magyarázta Rapkay Kálmán, a Hídépítő Zrt. Dunahidak igazgatóságának irányítója. Hozzátette: a műszaki átadás csak augusztus végén lesz - ad­dig még hátravan a szigetelés és az aszfaltozás, a korrózióvéde­lem, továbbá a korlátok és a díszkivilágítás kiépítése is - a forgalom szeptember végén in­dulhat el a hídon. Augusztus közepén próbater­helésnek vetik majd alá a hidat, amikor egy időben több száz, ho­mokkal, kaviccsal megrakott te­herautó parkol majd rajta, és a híd alakváltozását műszerekkel ellenőrzik. Körülbelül 200 tonna festéket használnak fel, több ré­tegben szórópisztollyal viszik fel az anyagot, hogy húsz éven át el­lenálljon a rozsdának. Arra a kérdésre, miért a ferde kábeles megoldást választották, azt mondta az igazgató, hogy ez volt a leggazdaságosabb, a függőká­beles hídnál - ilyen a budapesti Erzsébet híd - mindenképpen olcsóbb, és látványos is. A Megyeri hid számokban A hídépítők száma napi 200 fő (harmada külföldi) Felhasznált acél 12400 tonna Pilonok magassága 100 méter Tartókábelek száma 88 darab Kivitelezés ára 61,9 milliárd forint A híd teljes hossza 1862 méter Szélesség 47 méter Forgalmi sáv+leállésáv 2*2+2 FORRÁS: EUROPRESS-GYŰITÉS A Megyeri híd építése 2006- ban kezdődött, és máig 62 mil­liárd forintba került. Sajátos szerkezetű, grandiózus épít­mény: mint acélhíd kezdődik a Duna szentendrei ága felől, a fő­ág felett viszont ferdekábeles­ként fut tovább. A 47 méter szé­les hídon irányonként kétsávos forgalom lesz, az átlagosnál szé­lesebb leállósávval - északon bi­­cikliút, délről pedig járda szegé­lyezi majd. A tervező cég számításai sze­rint a teljes objektumhoz 100 ezer köbméter betont és 12 ezer tonna acélszerkezetet használ­tak fel. Minden tekintetben megfelelne a közlekedési elvá­rásoknak - épp csak a szüksé­gességét kérdőjelezi meg az tény, hogy a budai oldalon leg­korábban öt év múlva lehet majd autózni. Mindez azt jelenti, majdhogy­nem „felesleges” az eddigi mun­ka, hisz a hídról leérve a forga­lom nem kerüli el a várost: való­színűleg a Buda környéki tele­pülések - elsősorban pedig Bu­dakalász - útjait használja majd. Pénzt kért a tanár az egyetemi vizsgákért VESZTEGETÉS GYANÚJA miatt nyomoz a rendőrség a Mis­kolci Egyetem egyik tanára ellen - közölte tegnap a rendőrség. A gyanúba keve­redett oktató több hallgató­tól kért pénzt azért, hogy a félév végi aláírást vagy vizs­gajegyet megadja. Az eset az egyik műszaki karon tör­tént. Patkó Gyula rektor el­árulta: az ügyben a szüksé­ges intézkedést haladéktala­nul megtette. Autóhitelt kínáltak, de inkább vitték a pénzt SZINTE EGÉSZ Magyarország­ra kiterjedő csalási sorozat gyanúsítottait sikerült elfog­niuk a körmendi rendőrök­nek, az ügynek már csak­nem száz ismert sértettje van. A gyanúsítottak napi­lapokban hirdetéseket ad­tak fel azzal, hogy kedvez­ményes autóhitelt kínálnak olyanoknak, akik ezt nem vehették volna igénybe. Az előzetes költségeket fe­dező banki átutalások után azonban elérhetetlenné vál­tak, természetesen semmi­féle átírás nem történt meg. Nyaralás után döntenek azOMV-Mol-ügyletről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB) a nyári szünet után dönt az OMV-Mol-ügyletről - jelen­tette ki tegnap a bizottság versenypolitikáért felelős tagja. Neelie Kroes elmond­ta: „Az ügy eléggé lefoglal bennünket, meglehetősen érdekes az eset, sok szem­ponttal.” Az EB június ele­jén indította újra a verseny­­piaci vizsgálatot az OMV felvásárlási szándékáról. Kroes szerint érdekes az ügy Nem kell minden betegágy mellé trezor széfrendelet Az egészségügyi tárca hatszázmillióval nem tud elszámolni Egy nap áram nélkül a környezetvédelemért Nem kötelező a kórházaknak minden betegágy mellé széfet biztosítaniuk - jelentette ki az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) lapunk kérdésére. Egyes sajtóhírek szerint ugyanis an­nak ellenére, hogy február köze­pétől hatályos a széfrendelet, sem a kórházvezetők, sem a tisz­tiorvosi szolgálat ellenőrei nem törődnek már a szabállyal. A leg­többen úgy gondolták, hogy még nem vonta vissza az új egészség­­ügyi miniszter. Felvetették azt is, hogy a tárca nem tud elszámol­ni azzal a hatszázmillió forinttal sem, amelyet a széfek beszerzé­sére fordítottak. Az EÜM kommunikációs osz­tályán cáfolták, hogy seijiki sem Van, ahol már működnek a Horváth Ágnes idején kitalált trezorok ellenőrzi a rendelet betartását. Elmondták, a széfrendeletet ápri­lis 11-ével módosították. így a 24 óránál hosszabb folyamatos ellá­tást nyújtó egészségügyi szolgál­tatónál biztosítani kell minden beteg részére személyes haszná­latú tárgyainak biztonságos őr­zésére alkalmas széf elhelyezé­sét. A tárca szerint ez a rendelke­zés biztosítja a betegeknek, hogy értékeik megőrzéséről az intéz­mények gondoskodjanak, anél­kül, hogy valamennyi ágy mellé külön széfet szerelnének. Arra a kérdésünkre, hogy ak­kor mire költötték azt a hatszáz­millió forintot, amelyet már nem kötelező a trezorokra fordítani, nem kaptunk választ. ■ B. V. A TBWA reklámügynökség éle­tében a környezetvédelem nem­csak divatos szóvirágok formájá­ban, hanem a vállalati kultúra szerves részeként van jelen. En­nek jegyében a cég tegnap árammentes napot tartott. A nap nagy ré­szében kikapcsolt állapotban maradtak az ügynök­ség számítógépei, fénymásolói és telefonjai. A dolgozók kizáró­lag kerékpárral, görkorcsolyá­val vagy gyalog érkeztek mun­kahelyükre, majd1 a nap folya­mán a TBWA csapata meglá­togatta partnercégeit, és közös kerekezésre invitálta őket. A TBWA reklámügynökség saját ügyfelei felé is képviseli a kör­nyezettudatos szemléletmódot, így például a hagyományos kará­csonyi ajándékozás keretében a cég karácsonyfaként feldíszített, de valójában nem a fenyő-, hanem a kaktuszfélék rokon­ságához tartozó dél­afrikai, szárazságtű­rő növényeket ajándékozott ügy­feleinek. Az ügynökség ezen ak­ciója a külföldi szakemberek el­ismerését is kivívta, hiszen a Kreatív marketingkommuniká­ciós magazin által szervezett Hipnózis 2008 reklámversenyen első helyezést szerzett a társa­dalmi célú reklámok kategóriá­jában. ■ Egy napra kikapcsolták a gépeket.

Next

/
Thumbnails
Contents