Új Néplap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-30 / 125. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁJUS 30., PÉNTEK A NAP TEMAJA tervek A társadalomkutató a szociális földprogramot erősítené. A jogvédő inkább iskolapadba ültetné a segélyezetteket. Az önkormányzatok kivárnak. A SEGÉLYÉRT IS MEG KELI DOLGOZNI? Munkához és a gyerekek iskolába járásához kötötték a szociális segélyeket Monokon. Ezt megyénkben is helyeselné több településvezető. Sőt, már a kormány sem zárkózna el a változtatásoktól. A jogvédők szerint azonban ez csak pótcselekvés. Illés Anita - Teleki József- Jászapátin április végén körülbelül százhúszan részesültek szociális segélyben. Közmunka keretében volt olyan, hogy kétszáz főt is foglalkoztattunk korábban. így amennyiben törvényes keretek között lehetséges lenne a szociális segélyt közmunkához kötni, biztosan találnánk munkát - állítja Szabó Lajos polgármester. A városvezető nem tagadja: a Jászsági Többcélú Társulás is foglalkozott már a segélyért munkát elképzeléssel. A kérdést azonban csak törvényes keretek között kívánják megoldani. Mint ismeretes, Monokon a közelmúltban arról döntött a képviselő-testület, hogy csak azok kaphatnak szociális segélyt, akik néhány nap közmunkát végeznek és gyermekeik rendszeresen járnak iskolába. Néhány nappal később pedig egy másik kistelepülésen, Ivá- don határoztak hasonlóan: ötezer forintért egy napot kell dolgozniuk az érintetteknek, azaz ötvenezer forintos segélyért tíz napos munkát kell vállalni. Az önkormányzatok többsége egyelőre azonban még kivár, ám egyre több fogalmazza meg, hogy egyetért a monoki példával. Nemrég például több polgármester egy petíciót is eljuttatott az országgyűlés elnökének. Ebben leszögezik: a szociális Rendszeres szociális segélyben részesülők* 2001-es esztendő 4477 fő 2002-es esztendő 4963 fő 2003-as esztendő 5495 fő 2004-es esztendő 6706 fő 2005-ös esztendő 6732 fő 2006-os esztendő 5258 fő •IÁSZ NAr.YKllN-SZni.NOK MEGYÉBEN FORRÁS: KSH segély legmagasabb összege és a minimálbér közötti különbség „a munka elkerülésére ösztönöz”. Ezért a rendszeres szociális segélyezésre vonatkozó szabályok átgondolását, a feltételek szigorítását sürgetik. Mindez pedig úgy tűnik, a kormányzat szándékaitól sem idegen. Az „Út a munkához” program például csökkentené a munka nélkül folyósított szociális segélyeket. Mindezt Kiss Péter kancelláriaminiszter is megerősítette egy nyilatkozatával: „Tovább akarunk haladni azon az úton, hogy jobban megérje dolgozni, mint szociális segélyen élni. Egy olyan eljárást akarunk általánossá tenni, hogy az önkormányzatnak lehetősége legyen közcélú munkán keresztül kiadni a segélyt”.- Alapvetően törvénytelen a monoki és minden más hozzá hasonló lépés. Mindezt egyébként már a néhány évvel ezelőtti hasonló, karcagi eset kapcsán a Legfelsőbb Bíróság is megállapította - mondja érdeklődésünkre a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület elnöke. Dr. Pálfi Miklós szerint a rendelkezések egyértelműen a romákról szólnak.- A szociális támogatások feltételeinek megszigorítása pótcselekvés. Ráadásul mindez a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezethet — fogalmaz a jogvédő. Dr. Pálfi Miklós szerint elegendő, ha | a szlovák példára gondolunk, ahol a segélyek meg- 1 nyirbálásakor éhséglázadások törA kétkezi munkára mindenütt szükség van Több településen Is szigorítanák a szociális segélyek kifizetésének feltételeit. Ez azonban jelenleg nem lehetséges. Képünk illusztráció. tek ki. Az állam egyik fontos szerepének tartja a szociális biztonság megteremtését. Ám ez ma hiányzik. Ezért is tekintenek sokan vissza nosztalgiával az elmúlt rendszerre.- A teljes foglalkoztatás amúgy is csak álom. Piacgazdaságban az még sehol sem valósult meg — mondja dr. Pálfi Miklós. Kétségtelen tény, hogy aki napi nyolc órát lehúz minimálbérért, az alig visz haza többet, sőt ha a munkába járás költségét is hozzászámoljuk, akkor talán még kevesebbet, mint az, aki csak a segélyt hozó postást várja. A jogvédő szerint azonban kérdés, hogy mennyire ösztönöz munkára négy-öt nap komótos utcaseprés, szemétszedés. Közmunkára, közhasznú munkavégzésre pedig eddig is lehetett kötelezni a segélyezetteket. Ám erre gyakran nem volt pénz. A jogvédő szerint a monoki példa a legfontosabb problémára, a cigányok közötti magas munkanélküliségre nem ad megoldást. Ha ezen valóban szeretnének változtatni, akkor a segélyért cserébe iskolapadba kellene ültetni a munkaerőpiacról végleg kiszorultakat. Az általános iskola befejezésével, egy-egy hiányszakma elsajátíttatásával valóban lenne esély arra, hogy belátható időn belül kikerüljenek a segélyezetti létből, a társadalom eltartottjai közül.- Ez a segélyezésre fordított állami pénzek hasznosulásának kérdése - véli dr. Szarvák Tibor szociológus. A főiskolai docens szerint azt még nem vizsgálták, hogy a szociális segélyekre kifizetett összegeket mire fordítják az érintettek. A közvélekedés szerint azonban ezek a pénzek elfolynak. Létezik ugyanakkor hazánkban is egy úgynevezett produktív szociális segélyezés, amikor nem halat, hanem hálót adnak a rászorulóknak. Ez gyakorlatilag a szociális földprogram. Ennek lényege, hogy a rászorulók, elsősorban a mélyszegénységben élők, jószágot, földet, vetőmagot megkapnak, amivel gazdálkodásba foghatnak. Ennek gyökerei Magyarországon az 1920-as évek óta megvannak. így az 1990-es években gyakorlatilag csak újra élesztették a régi gyakorlatot. Bár ez nem csökkenti a szociális segélyekre kifizetett összeget, de nem is emeli a igényeket. Egy néhány éve a megyében végzett felmérés szerint, ahol folyamatossá tudták termi a földprogramot, ott mind az érintettek, mind az önkormányzatok elégedettek voltak. Dr. Szarvák Tibor szerint a magyar modellel szemben létezik egy szlovák példa Is. Ott a szociális segélyezés rendszerét tették „feszesebbé”. A segélyek munkához kötése ebbe Illeszkedne inkább. Ám, hogy melyik utat választja az ország — a magyar vagy a szlovák mintát — az politikai döntés kérdése. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEGI velemeny@szoljon.hu Hsad SZOLJON.hu A S2ÖLN0K-JÁSZKUN ONLINE Karcag már évekkel megelőzte korát? KARCAGON 1991 és 1996 között már megpróbálkoztak egy, a monokihoz hasonló gyakorlattal. Akkor a településen csak az kapott átmeneti segélyt, aki a rászorultság mellett meghatározott idejű közmunkát is elvégzett. A munkáról szóló igazolást csatolni kellett a segélykérelemhez, és csak ebben az esetben kerülhetett sor érdemi elbírálásra. A rászorultak így öt nap munka után kétezer, tíz nap után négyezer forintot érő élelmiszer-, illetve tüzelőutalványt kaptak. Az akkori helyi kisebbségi önkormányzat ezt törvénysértőnek vélte és az ombudsmanhoz fordult Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, amely 2001-ben jogerősen úgy döntött: a városnak munkabért kell fizetnie annak a 135 állástalannak, aki csak közmunkavégzés fejében kaphatott szociális segélyt. Családi pótlék csak, ha iskolába jár a gyerek A VÁLTOZTATÁSOKAT mind többen a családi pótlék rendszerére is kiterjesztenék. A szerencsi kistérség polgármesterei a parlamenthez írt petíciójukban jelvetik, hogy a jelenlegi családtámogatási rendszer, amely,felgyorsítja és egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává jef lesztette a gyermekszülést". Ezért azt javasolják, hogy a családi pótlék legfeljebb három gyermekig járjon, a többi, meg születendő gyermek esetén adá kedvezményt tartanának jónak. egy kormányzati elképzelés a családi pótlék egy részét iskoláztatási támogatásnak minősítené, amelyet a tanká teles gyerek iskolakerülése esetén letilthat. Ez Szlovákiában általános gyakorlat. Korábban az Orbán- kormány is hozott hasonló rendelkezést, ám azt később a szocialista kabinet visszavonta. Megkérdeztük olvasóinkat Ön változtatna-e a szociális segélyezés mostani rendszerén? bori László, Túrkeve:- Véleményem szerint változtatni kellene a mostani rendszeren, mert bizony vannak hiányosságai Mindenki láda, hogy sokan tartósan ebből kívánják fenntartani az életüket A változtatásnak a munkába állás felé kellene irányítani a segélyezetteket. A híradásokban is láthattuk, hogy egyes településeken erre történtek próbálkozások. susányi János, Karcag:- Én mindenképpen bevezetném, hogy csak munkáért járjon segély. Ezen túl szigorítanám az ellenőrzést, aki elmegy még feketézni, azzal visszafizettetném a felvett segélyt. Én szerintem az lenne a jó megoldás, ha csak a szociálisan rászorultak kapnának segélyt, a jogosultságot pedig mindig jól megvizsgálnák. nagy GERGŐ, Karcag.-Én egységesíteném a juttatásokat, mindenki ugyanannyit kapna. A jogosultságot feltételhez kötném, így megnézném, hogy ténylegesen rászorul-e. Fontos lenne az is, hogy a különböző közmunkákkal - és nem csak utcasepréssel - dolgozzanak az emberek a segélyért, hogy a munka világából se szokjanak eL PAMOLCSEK FERENC, Mezőtúr. -Szerintem mindenképpen szükséges változtatni a jelenlegi szociális segélyezési tendszeien. Megengedhetetlennek tartom, hogy egyesek csupán a segélyekből tengetik az életüket, és nem dolgoznak. Szerintem valahogy a munkához kellene kapcsolódnia, a segélyeknek. Három gyermek után adnék segélyt, de azt is munkához kötném. ácsai KLÁRA, Szolnok:- Mindenképpen változtatnék a mostani szociális segély rendszerén. Úgy gondolom, valamiféle feltételhez kellene kötni a segély folyósítását. Kaphat bizonyos összeget, de azért dolgozzon meg, mint a többi ember. Valaki ne kapjon segélyt csak azért, mert sok a gyermeke. Tegyen le valamit az asztalra. urban ÉVA.Jásztvány: .- Feltétlenül változtatni kellene a jelenlegi segélyezési rendszeren. Azt gondolom, hogy több ponton sem igazságos a mostani rendszer. Sokan segélyekből, munka nélkül több pénzből élnek, mint azok, akik napi nyolc vagy még annál is több ólát dolgoznak. Lassan már nem tudjuk eltartani azokat, akik segélyekből élnek.
