Új Néplap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-05 / 104. szám
4 TISZA-TÓ ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ Igar őrzi a vérvonalat ősi géncentrum Megmentették az ősi szürkemarha-állományt Tóth György ágazatvezető a társaság telephelyén tartott szürkéket épp olyan jól ismeri, mint azokat, melyek jelenleg a Hortobágyon legelnek Pünkösdkor konfirmálnak a református iskola diákjai A napokban konfirmálnak a Kunhegyesi Református Általános Iskolában. A tanintézménynek mostanság 174 kis- és nagydiákja koptatja a padját. Ősszel 26 jelenlegi óvodás lép majd át az alma mater küszöbén. Hamarosan anyák napi ünnepséget rendeznek a református iskolában, míg a hetedikesek manapság a konfirmációra készülődnek. Ennek ideje május 11.-e lesz. Pünkösd vasárnapján Nagy Kálmán tiszteletes úr vezetésével tizenheten konfirmálnak a városi nagytemplomban. ■ Fellépti díjból pótolnák megfújt hangszereiket A mai napig nem kerültek elő a tiszafüredi Fekete László Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézményből még március 13-án ellopott hangszerek. Mint arról beszámoltunk, ismeretlen tettesek közel egymillió forint értékben vittek el zeneszerszámokat az intézményből, melynek következtében a zenede növendékeinek április végi, horvátországi fellépését is le kellett mondani. Szókéné Csorba Erzsébet igazgató érdeklődésünkre elmondta, számos segítőkész magánszemély hangszereket adományozott örökbe és ideiglenesen a zeneiskolának, azonban a hangszerállomány még továbbra sem elegendő a diákok megfelelő oktatására. A zeneiskola növendékei mostanság a maradék hangszerekkel járják az országot, s a fellépti díjukat összegyűjtve próbálnak zeneszerszámokat beszerezni, illetve az elmaradt horvátországi előadásuk helyett egy augusztusi olaszországi táborozásra eljutni. ■ Az oldalt írta és szerkesztette Mészáros Géza Tel.: 56/516-737 E-mail: meszarosg@axels.hu Fotók: Csabai István Tel.: 56/516-714 A motorizáció elterjedése, de leginkább a '60-as évek hazai agrárpolitikája kihalásra ítélte a magyar szürkemarhát. Ti- szaigaron a dacos szakemberek megmentették az ősi vérvonalat. Mészáros Géza Szovjet „megrendelésre” majd fél évszázaddal ezelőtt vágóhídra küldték idehaza az őshonos fajtát, s bár több, akkorra már államosított gazdaság birkamód teljesítette a diktatúra elvárásait, akadt, amely menteni igyekezett . az ősi génállományt. A koráb- V bi százezres nagyságrendű « marhapopulációból itt-ott alig maradt foltokban néhány, mivel a rideg tartású húsmarhák helyett a jól tejelő magyar tarkát részesítették előnyben. A szürke fajta mai állománya eléri a tizennyolcezret, amelyből hat- ezer-hatszáz a tehén. A határon belül mára kétszázra tehető azon gazdaságok száma, amelyek az eredeti vérvonalú fajtatisztát szaporítják. Jól teszik! Ezt a nemes feladatot végzi egy tiszaigari cég is, amelynek jogelődje a „kiirtá- sos” hatvanas években néhány őshonos tehenet meghagyott az utókor számára (1967-ben összesen 180 tehén és 6 bika élt Magyarországon). Hogy milyen nemesnek mutatkozott akkoriban a helyi szövetkezet vezetőinek gondolkodása, érzékelteti, hogy manapság Tiszaigaron gondozzák az ország második legnagyobb szürkemarha-géncentrumát (az első a Hortobágyé). — Jelenleg mintegy 220 tehenünk, 11 tenyészbikánk és több A közelmúltban szürkemarha- fogat vonult végig Budapest belvárosán, népszerűsítendő az egykor világhíres, majd a hatvanas évek elejére mégis a kihalás szélére jutott ősi mamint félszáz vemhes üszőnk van - mutatja be a társaság szürke- marha-állományát Tóth György ágazatvezető. A diplomás nagy- iváni szakember 1996 óta dolgozik itt. — Szürkéink általában április elsejétől október 31-ig legelnek kint a Hortobágyon, aztán betereljük őket a telephelyre áttelelni. Két lovas gulyásunk vigyázza az állományt, ők 15 napos váltásban őrzik a marhákat. Van nekünk magyar tarkánk és holstein-frízünk is, de a szürkékkel van a legkevesebb gond. Tartási és állatorvosi szempontból is. Ennyit tesz, hogy szabadon vannak, hogy rideg tartásúak. Egészségesek, és a többi marhafajtánál intelligensebbek is. Ráadásul igen ízletes a húsuk. A szürkemarha háromszor annyi ideig él, mint más fajta, igaz, a növekedési ideje lassabb. Közel száz évre visszamenőleg, négy ősi sorig tudjuk az állományunk vérvonalát visszavezetni, úgygyar állatfajtát. Erre vonatkozóan a Magyar Természettudományi Múzeumban július 28- ig érdekességként megtekinthető Radisics Milán kiállítása, „A szürke árnyalatai” címmel. hogy ezek valóban eredeti őshonos szürkék. Ezt óvjuk, mert ebben a munkában a hovatartozásunk is benne van, és persze az sem mellékes, hogy errefelé mára már szinte csak ebből tudunk megélni — hangsúlyozza Tóth György. A szürkemarhának napjainkban akkora állományuk legel a védett réteken, nemzeti parkokban, hogy újra termékké vált az állatok húsa, ezzel biztosítva a fajta jövőjét A szürkemarha tenyésztésének a természetvédelemben is jelentős szerepe lehet Hazánk védett, különösen értékes legelőit, gyepeit manapság kaszálni kell ahhoz, hogy ne gyomosodjanak, bozótosodjanak el. A kaszáltatás- ra a nemzeti parkoknak gyakran nincs pénzük, ezért folyamatosan romlanak ezek az értékes, védett területek. Ezt a feladatot hajdan a magyar szürkemarhák látták el, a kaszálással ellentétben nemhogy ingyen, de jövedelmet is termelve. Jelenleg Magyarországon 1,1 millió hektár legelő van, amelynek alig nyolc százalékán folyik legel- tetéses állattartás. Ez a terület elvileg akár félmillió magyar szürkemarhát is el tudna tartani anélkül, hogy a bio-minősítés veszélybe kerülne. A magyar szürkére vonatkozó, rendkívül szigorú tartási szabályok eredményeként e fajta húsa biohús. Facsemetéket ültettek a főszezon megnyitóján április 24-ÉN, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi irodája Nyári Vízszintavató Ünnepséget és Szezonnyitó Fogadást tartott Kiskörén. A rendezvénnyel a 2008-ban 30. szülinapját ünneplő Tisza- tónál hivatalosan is megkezdődött a turisztikai főszezon. A Tisza-tavi települések 30 facsemetét ültettek. Vonzó célpont a Tiszavirág tanösvény tavaly készült el, idén várhatóan a turisták egyik legkedveltebb célpontja lesz a Tiszaörvénnyel szemben található Tiszavirág-tanös- vény, amelyet egy szigeten alakítottak ki. A tanösvény elejét csak ladikkal lehet elérni, minden kisebb és nagyobb csoportot külön túravezető kísér az ártéri erdőben. A látogató játékos megállóhelyeken ismerheti meg a tiszavirágázás fázisait. Derékba törték az elemek Mátyás király tölgyfáját még láthatóan él, hiszen idén is levelet bontott, ám az utóbbi idők erős szélviharai és jégverései komoly kárt tettek Tiszaigar egyik régi látványosságban. Állítólag, amikor Mátyás király álruhában a vidéken szemlélődött, elfáradt és megpihent egy kocsányos tölgy alatt. A mintegy félezer évesre becsült, egykoron közel 25 méteres fa megtört az elemeknek, s mára már csak három méterre nyúlik a föld felszíne fölé. Bringázd körbe a Tisza-tavat! május 10-én rajtol a Tour de Tisza-tó. Az esemény az amatőr túrasorozat első állomása, amely egy 70 kilométeres túra körben, a Tisza-tó partján haladó kerékpárúton. Ha hosszúnak tűnik a 70 kilométernyi kerekezés, akkor választható a 15 kilométeres családi kerékpártúra is. A pünkösdi hoszszú hétvége arra is lehetőséget nyújt, hogy a túra közben felfedezzük a Tisza-tavat. Újra értékké válhat a szürkemarha Állást keres Nagy Gabi, a kunhegyesi országos győztes szakma kiváló tanulója Szakács, pincér, eladó: három oklevéllel valószínűleg csak Dunántúlon talál munkahelyet Kunhegyesen, a helyi középiskolában a röplabdacsapaton kívül mostanság talán Nagy Gáborra a legbüszkébbek, aki a Győrben megrendezett Szakma Kiváló Tanulója versenyen az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő jelöltek között országos győztes lett. Gabi tanulni mindig szeretett, és a teljességhez hozzátartozik, hogy nem is ez az első szakmája. Eredetileg szakácsnak tanult, és ezen a szakon is végzett. Majd később pincéroklevelet is szerzett. De ez sem volt elég Nagy Gabi számára. Halmozni akarta a papírokat. Két éve leérettségizett, majd azt követően, a harmadik szakmájaként az élelmiszer- és vegyiáru kereskedést is kitanulta. Olyannyira jól sikerültek a vizsgái, hogy tanárai, szakoktatói indították a Szakma Kiváló Tanulója versenyen. Az elődöntő után bejutott az országos döntőbe - ekkor még rezgett a léc a kunhegyesi srácnak. Már csak azért is, merthogy huszonketten kerültek a fináléba, és ő éppen a huszonkettedik lett. Az országos döntőt Győrben tartották, és ott Gabi úgy megrázta magát, hogy lepipálta minden versenytársát. Pedig nem volt könnyű az országos döntő: rengeteg elméleti feladat után a gyakorlatok is jelentős munkát adtak számára: ajándékcsomagot kellett készítenie, majd beállni a pult mögé, élesben gyakorolni a nagyáruházi A Szakma Kiváló Tanulója valószínűleg Nyugat-Dunántúlon kap állást termékeladást és egyéb kiválasztott feladatban kellett jeleskednie. Mindeközben a szigorú zsűri minden egyes versenyzőt sasszemekkel figyelt és jegyzetelt. Aztán egyszer csak befejeződött a vizsgagyakorlatokra szánt idő. És ezt követően elkezdődött az ítélethirdetés, az eredmény- hirdetés. Egy szó mint száz, nagy volt az izgalom akkor, amikor elkezdték visszafelé olvasni a helyezetteket. Egyre feszültebb lett Gabi, de még inkább akkor, amikor utolsónak az ő nevét szólították. így lett Nagy Gábor az első helyezett! Aztán kissé lehiggadt, de felszabadultabb csak akkor lett, miután átvette az elsőnek járó ajándékcsomagot, s az 50 ezer forintos vásárlási utalványt. ■ D. Szabó Miklós Megyénkben munka nélkül maradna nagy Gábor jelenleg állást keres, és valószínű talál is. A kunhegyesi diákot ugyanis többen is keresik, csakhogy nem megyénkből, hanem Dunántúlról, annak is a nyugati részéről Úgy tűnik, oda valóban kellenek a legjobb eladók... Tiszaigaron megmentet- | ték az eredeti őshonos j|s szürkemarhát
