Új Néplap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-23 / 95. szám

KOZELET az SZÓSZ volt elnöke (fotónk) visszatért eredeti mérnöki végzettségéhez. A Tö­rökbálint és Biatortoágy között megépülő Tópark-projékt felügyelőbizottságának elnöke lett - közli az Index. így szinte biztos, hogy nem vállal pártelnöki szerepet. Fodor Gábor mindezt nem kommentálta, és azt sem, hogy új pártot alapít, ha ismét veszít az elnökválasztáson. HÍESÁV Rokona ölhette meg Bállá Irmát hozzátartozóját gyanúsítja a rendőrség Bállá Irma volt debreceni fideszes önkor­mányzati képviselő meg­gyilkolásával. S. Sándort kedden emberölés megala­pozott gyanúja miatt vonták eljárás alá. A 29 éves fiatal­embert őrizetbe vették. Kártérítést ítéltek az októberi tüntetőnek Első fokon hatszázötven­­ezer forintos kártérítés megfizetésére kötelezte a Fővárosi Bíróság a rendőr­séget, mert 2006. október 23-án jogtalanul fogtak el és tartottak három napig őri­zetben egy tüntetőt. Tomcatet terrorakció előkészületével vádolják VÁDEMELÉST JAVASOL terror­­cselekmény előkészülete miatt a rendőrség az inter­neten Tomcat néven publi­káló blogger, Polgár Tamás ellen. Két társa ellen köz­­veszélyokozás előkészülete miatt emelnek vádat. A szocialisták is az iskolai erőszak ellen KÖTELEZŐ LENNE iskolapszi­chológushoz, nevelési ta­nácsadóba vinni a gyerme­ket, ha agresszivitása, visel­kedése alapján a tantestület ezt indokoltnak tartja - áll a szocialista frakció egyik törvényjavaslatában. Tatai- Tóth András MSZP-s képvi­selő szerint a változást még tavasszal elfogadhatja a par­lament. Tatai-Tóthék is az agresszió ellen Fizikaóra a Budai Középiskolában. Holicsné Csej Gabriella tanárnő: „Az én időmben 100-120-an voltak egy matematika-fizika szakos évfolyamon.” Elfogynak a reáltanárok vészjelzés A cégek elcsábítják a képzett pedagógusokat Néhány éven belül elfogy­hatnak Magyarországon a fizika szakos tanárok, hiányzik az utánpótlás az egyetemekről, a középis­kolákban a humán órák a természettudomány okta­tása rovására mennek. Europress-összeállítás „Vészhelyzet van, és ez már tíz évvel ezelőtt is látszott - mond­ja kérdésünkre Holicsné Csej Gabriella, a XII. kerületi Budai Középiskola fizika szakos tanár­nője. - A fizikatanári találkozó­kon évről évre kevesebb a fiatal pályakezdő tanár. Az én időm­ben egy matematika-fizika sza­kos évfolyam 100-120 tanulóból állt - meséli a tanárnő. - Ma jó, ha öt-hat diák van egy ilyen év­folyamban. Sajnos a fizikaórák száma a kötelező tananyag mennyiségéhez képest nagyon kevés” - panaszolja Gabriella. Az oktatási törvényben nincs meghatározva a természettudo­mányos tárgyak óraszáma, ha­nem az oktatási intézmények helyi tantestületei maguk dön­tik el, mennyi órát adnak le ezekből a tárgyakból. „Az az általános, hogy minden iskolában több a humán szakos tanár, mint a reál, így ők lesza­vazzák a természettudományos órák számának növelését. Min­den iskolában helyi alku tárgya, hány fizikaóra legyen” - magya­rázza a tanárnő. A tanárnő szerint az is problé­ma, hogy ma már - a matemati­kán kívül - a természettudomá-A MAGYAR FELSŐOKTATÁS fej­lesztését 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi uniós forrás szolgálja. Ezen belül kiemelt helyet kap a természettudo­mányi szakok fejlesztése, hall­gatói létszámuk növelése - adta közzé a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökség. Az eddig oda­ítélt csaknem 29 milliárdból a győri Széchenyi Ist\>án Egye­nyos tárgyból nem kötelező érettségizni. A tanulók ezért nin­csenek rákényszerítve arra, hogy felkészüljenek a vizsgára, így nem is veszik annyira komo­lyan. „Jelenleg pedig úgy állunk: nemcsak a fizikatanári, hanem a mérnök szakok is veszélyben vannak” - mondta. „Nem marad az országban öt­hat éven belül fizikatanár” - hangzott el a vészjelzés Buda­pesten, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat napokban megrende­zett oktatási fórumán. A szak­fém, a Pécsi Tudományegye­tem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főisko­la, a Dunaújvárosi Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesül. Ennek kere­tében többek között új épüle­tek lesznek, új oktatási, kuta­tói és hallgatói terek, labora­tóriumok jönnek létre és mo­dern eszközöket szereznek be. emberek radikális reformokat sürgetnek. Jól felszerelt fizikai, kémiai laborokra is szükség len­ne. Uniós példákhoz hasonlóan a természettudományos tárgya­kat oktató tanárok béremelése is elengedhetetlen. „Számos ok vezet oda, hogy néhány éven be­lül nem lesznek fizikatanárok Magyarországon. A pedagógus­­pálya presztízsét megtépázzák az iskola-összevonások. Az elbo­csátások sokakat elriasztanak a pályától” - mondta Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Pedig a szakma jó anyagi lehe­tőségekkel kecsegteü a diákokat: a kutatás-fejlesztéssel foglalko­zó vállalatok szívesen alkalmaz­nak fizikatanárokat, mert tudo­mányos felkészültségüket kivá­lóan tudják hasznosítani. Euró­pából is kapkodnak a magyar természettudományos szakem­berek után. Aki fizikatanárként kikerül az egyetemről, és elfo­gadható az angolnyelv-tudása, könnyen kap állást Nyugat-Eu­­rópában, ahol szintén tanár­hiánnyal küzdenek. 77 milliárd forint EU-pénz a felsőoktatásnak A rektorok új javaslatát máris ellenzik a hallgatók A gyöngyösi Károly Róbert Főis­kolán tartott ülésén a Magyar Rektori Konferencia elfogadta az államilag finanszírozott és a költségtérítéses felsőoktatás át­alakítását célzó javaslatot. Eb­ben a rektorok teljes átjárhatósá­got szorgalmaznak a két forma között, és a teljesítmény, valamint a tanulmányi eredmény alapján differenciálnák (legalább hat csoportba sorolva) a hallgatók ál­tal fizetendő összeget. Százki­­lenc igen, 25 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Hiller István miniszter: „Tan­díj nem lesz, de gondolkodási ti­lalmat nem írt elő a népszavazás. Ezért minden jobbító javaslatra nyitottak vagyunk.” A konferen­cia állásfoglalásáról az április 30-i Felsőoktatási Kerekasztal rendez vitát. Miskolczi Norbert, a hallgatói képviselet elnöke: „Ha a rektorok elképzelése megvalósulna, keve­sebb diákot képeznének sokkal drágábban. Nem kizárt, hogy ismét tüntetések lesznek.”« S. P. Szili Katalin egyszerűsítené az örökbefogadást Ötpárti tárgyalásokat kezdemé­nyez Szili Katalin, az Országgyű­lés elnöke és Török Zsolt szocia­lista országgyűlési képviselő az örökbefogadás egyszerűbbé és gyorsabbá tétele érdekében. A ter­vek szerint egyebek mellett mó­dosítanák a polgári perrendtar­tásról szóló és a családjogi tör­vényt. A munkajogi szabályokon úgy változtatnának, hogy azok­nak a pároknak, akik örökbefo­gadáson mennek keresztül, ha­sonló védettséget nyújtsanak, mint a kismamáknak. Konszenzust szeretnének ki­alakítani abban is, hogy azok, akik fogyatékossággal élő vagy idő­sebb gyermeket fogadnak örök­be, valamüyen magasabb szintű támogatásban részesüljenek. ■ Nem kötelező együttműködni megfigyelés Alkotmánybírósághoz fordulhat a Fidesz Gyurcsány előtt a finn példa bátorság Öt-hét év alatt lehet eredménye a reformoknak „Az önkormányzatok nemzet­­biztonsági védelme miatt vagy az Alkotmánybírósághoz fordu­lunk, vagy a nemzetbiztonsági bizottságnál, a titokminiszternél élnek panasszal az érintett ön­­kormányzati vezetőink” - szö­gezte le tegnap Kosa Lajos a Fi­desz elnökségi ülése után. A párt alelnöke egyértelművé tette: sem önként, sem kötelezően nem ad lehetőséget az önkor­mányzatok megfigyelésére a nemzetbiztonsági törvény. A Fidesznek egyelőre nincs tudomása arról, hogy a titkos­­szolgálatok emberei megkeres­tek volna önkormányzatokat a védelemről szóló együttműkö­dés ügyében. Kosa emlékezte­tett: már Labore Sándor, a Nem­zetbiztonsági Hivatal főigazgató­ja kinevezésekor is alapos volt a gyanújuk, hogy a kormány poli­tikai célokra kívánja felhasznál­ni a titkosszolgálatokat. „A miniszterel­nök a kormánykabi­net ülésén aláírta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat módosítását. Ennek alapján egyértelműbb lesz, hogy az önkormányzati szférában ez az együttműködés nem kötelező” - jelentette.be teg­nap a titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli miniszter. Szilvásy György hangsúlyozta: nem történt tartalmi módosítás, de szerették volna, ha a napi jo­gi kérdésekkel nem foglalko­zóknak is egyértelművé válik ez a kérdés. Nyitottak a nemzetbiz­tonsági törvény módosítására. „A nemzetbiztonsági védelem alatt álló intézmé­nyeket nem ellen­őrizzük, nem hall­gatjuk le. Csak segít­ségnyújtásról van szó” - hangoztatta Szilvásy. Ki­emelte: nem történt nyílt vagy titkos információgyűjtés politi­kusok ellen. Közben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége be­jelentette: a polgármesterek le­hallgatásának ügyében egyetér­tési jogot szeretne kapni a kor­mánytól. ■ Vég M. ■ Csak aki kéri, azt védi meg a nem­zetbiztonság. „Bátorítóak számunkra a finn re­formok, mert azt mutatják, az át­alakításoknak már öt-hét év alatt megvan az eredménye” - fogal­mazott Gyurcsány Ferenc, miu­tán a parlamentben találkozott finn partnerével, Matti. Van­­hanennel. A kormányfő szerint őrizni keü a szociális biztonságot és a társadalmi nyugalmat. Am meg kell érteni, az ország nem tud kitérni a változások elől, és minél tovább halogatja a szembe­nézést, annál nagyobb árat fize­tünk. „Nálunk sem volt fájdalom­­mentes a reform, de az elmúlt év­tizedben már széles konszenzus alakult ki az átalakításokról. Az­óta folyamatos a fejlődés” - mondta a finn kormányfő. ■ Matti Vanhanen: a szaktudás állt a finn reformok középpontjában

Next

/
Thumbnails
Contents