Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-25 / 70. szám
ÚJ NÉPLAP —2008. MÁRCIUS 25., KEDD MEGYEI TÜKÖR 3 ■BPffygggM Kenderes PÁLYÁZNÁNAK Az ön- kormányzat szeretné elvégezni a tűzcsapok és tolózárak beszerelését az ivóvízhálózat korszerűsítésére. Ezt a többmilliós beruházást csak pályázatból tudnák megvalósítani. Erre tavaly nem nyertek pénzt, így a város továbbra is keresi a megvalósításhoz a pályázati forrást, de Kötelek SZÉPÍTENEK Idén is folytatják a rózsatövek, cserjék, fenyőfák telepítését. Ezzel szeretnék tovább szépíteni a község belterületét. A tervek szerint emellett tovább gyarapítják az utcanévtáblák számát is. rá Kunhegyes vetélkedtek a zsigmond Ferenc városi könyvtár a Holló jegyében névvel olvasópályázatot hirdetett 10-14 éves diákoknak. A magyar reneszánsz korát érintő műveltségi vetélkedőre összesen 13, háromfős csapat nevezett. Egyben korhű jelmezeket is kellett készíteniük. A versenysorozatot a kunhegyesi református iskola csapata (Szabó Bella, Dienes Tünde és Farkas Erika) nyerte. A három dobogós együttes részt vett a mezőtúri reneszánsz bálban, és nemrég reneszánsz táncház várta őket a kunhegyesi könyvár pincegalériájában, dszm Örményes bevétel a közelmúltban jótékonysági sportbált rendeztek a településen a helyi sportklub szervezésében. A rendezvény sikerét jelzi, hogy 300 ezer forintnyi bevétel gyűlt össze, amit egészében a sportöltözők és -létesítmények karbantartására fordítanak majd. ng Tiszaiitofca SZÁZÉVES Hogy a vidék népe korosodik, az is bizonyítja, hogy bővíteni kellett az alapszolgáltatási központot és idősek otthonát. Ugyanis korábban itt tizenöt bentlakót gondoztak, a bővítés után pedig már huszonheten vannak. Akad közöttük egy cibakházi asszony, Molnár Jánosné Marika néni, aki április 29-én belép a százévesek közé. DSZM TőrőksiiiÉiiklés skanzen a Törökszentmiklósi Szépmezők Szárnya Lovasíjász Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Surjány területén egy archaikus szkíta falu, illetve skanzen létrehozását tervezi. Ennek megvalósításához nyújtottak be pályázatot az önkormányzathoz. A testület döntése alapján egyelőre a szűkös anyagi források miatt erre a célra közpénzt nem fordítanak, ng Manapság már a vállfás használtruhaboltok a kedveltebbek. Itt a válogatás is egyszerűbb, mint a hagyományos turkálókban Szép a ruhád, túriból van? vásárlás Már nem csak a rászorulók vesznek használt holmit Olcsón, divatosan öltözhetünk fel a turkálókból. Nem véletlen, hogy a másodkézből való ruhák népszerűsége töretlen. Rimóczi Ágnes Egy jól szituált, kalapos, ötven körüli hölgy serényen válogat az egyik szolnoki haSználtruha-üz- letben. Amikor hozzálépek, és kérdem: rendszeresen jár-e, mesélni kezd. - Igen, minden héten jövök. Néha olyan darabokat találok, amiket a legmenőbb butikban sem láttam még. Ráadásul ezek biztosan egyediek, amit én nagyon fontosnak tartok. Mondaná még, de amikor megemlítem, hogy újságcikket készítek a turkálókról és az oda járó hölgyekről, urakról, elhallgat. Nevét természetesen nem árulja el, nehogy megtudja bárki is, hogy ő - aki láthatóan nem az olcsóságot keresi itt - használt ruhák között válogat. Azaz mégiscsak vannak még, akik nem szívesen árulják el, hogy olykorolykor betérnek a használtruhaboltokba. Pedig a többség szerint turkálni ma már nem szégyen.- Nagyon csinos a rucid, dicsértem meg a minap kolléganőm igazán trendi, szolidan csíkos selyemblúzát - mondta egy szolnoki fiatal lány. - Most pont ez a divat, nem lehetett olcsó, gondoltam magamban, miközben titkon sejtettem, hol szerezte be a szemrevaló darabot. Ismerem, tudom, hogy ő olyan nő, aki szívesen betér egy-egy turkálóba, hátha talál egy újabb, divatos ruhát. Mint ahogy a hölgyek többsége sem megy el a használtruhaüzletek ajtaja előtt anélkül, hogy nem nyomják le a bejárat kilincsét - tette hozzá. Lehet, hogy sokan nem vallják be, egyre többen vannak TERMÉSZETESEN vannak olyanok is, akik bizony be nem tennék a lábukat a használtruha-boltokba. Hogy miért? Talán rossz érzéssel tölti el őket a tudat, hogy azt a btonyos ruhát valaki már hordta, levetette és „kidobta”. A legtöbb üzlet minőségi, frissen mosott és vasalt ruhát árul, ezért egymégis, akik turkálókba (is) járnak ruhaneműt vásárolni. Mások szerint nincs ebben semmi szégyellnivaló, hogy felkeresnek ilyen boltokat. Rendszeresen betérnek használtruhaüzletekbe, ahol amellett, hogy esetenként divatos és egyedi holmikat találni, különböző emberekkel lehet találkozni. Olyanokkal, akik úgyanott vásárolnak, mégis teljesen mások. Vannak, akik azért térnek be a turkálóba, mert számukra ez a megfizethető ár (az igényes turkálóban sem lehet már ötven-száz forintért venni egy-egy ruhadarabot, de mégiscsak olcsóbb, mint bármelyik buükban). Mások csak a kívánáltalán nem kell azzal a tudattal válogatnunk, hogy te jó ég, hiszen ezt a ruhát egy idegen ember viselte a testén! Ha jobban belegondolunk, a vadiúj ruhákat is számtalan kézfog dóssá össze, arról nem is beszélve, ki tudja, hány ember próbálja fel, mire a saját ruhásszekrényünkbe vándorol. csiság kedvéért néznek szét a használt holmik között. Vannak, akik a válogatással kicsit kikapcsolódnak. Egyeseknek pedig már-már szenvedélyükké vált a „turkálás”. S hogy honnan származnak ezek a holmik? A legelterjedtebbek az angol, holland, esetleg német turkálók. Ezekben megtalálhatók a női és férfiholmik, gyerekruhák, cipők, dzsekik, semmiből nincs hiány. És az is biztos: ezek egyedi darabok, nincs belőlük másik, legalábbis kicsi rá az esély. Különösen a vállfás turikban. Ma már ezek az elterjedtebbek és kedveltebbek. Persze még van néhány hely, ahol kilóra mérik a ruhákat. Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a „kimért" szoknyákon, nadrágokon, blúzokon jobban látszik, hogy használtak, mint a vállfás boltokban kínált ruhák. Az is igaz, hogy kilós üzletekben szinte tényleg fillérekért lehet bevásárolni. Különösen, hogy napról napra olcsóbb lesz. Pénteken sokszor már csak száz forintot kell a ruha kilójáért a pénztárban hagyni. Épp ezért ezekben főleg olyanok vásárolnak, akiknek nem futja drágább ruhára. Az újat hányán próbálják fel vásárlásig? Nem jön szembe az öltözékem A hölgyek a megmondhatói, hogy a ruhatárát szerető nőnek nincs kiábrándítóbb látvány, mint amikor a kalapja, blúza, szoknyája szembejön vele az utcán. Magyarul: egy vadidegennek ugyanaz az öltözéke, mint neki. mindez azért jut eszembe, mert a szocializmus fénykorában, ha egy széria bevált, ugyanazt a típust tízezerszámra ontotta az ipar. A férfiaknál ilyen volt a fürdőnadrág, azaz a fecske, később a lódén-, illetve orkánkabát. szerencsére néhány éve megjelentek a turkálók. Ezek kezdetben pincében, garázsokban, később már komoly üzletekben nyíltak, ahol szinte vadiúj külföldi ruhaféléket kínáltak hol kilóra, hol darabra. Mégpedig egyedieket, olyanokat, hogy a nők szeme fennakadt. A tanárnők éppúgy betértek ide, mint a főorvosfeleségek. Kezdetben sötét szemüvegben, arcba húzott kendőkben közelítették meg a túrit. Mára már eltűntek a feltűrt sálak, sötét okulárék, és van olyan hölgy, aki a ruhatára 90 százalékát túriból válogatta össze egyedi blúzokból, ruhákból. így egy biztos: szembe vele aligha jön még egy ugyanilyen darab. Színben, fazonban, mintában. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu A tegnapi öt legolvasottabb hír a SZOUON.HU-N: Százezerért bérelték fel A romák nem kapnak helyet i*’Ismét nyert a Szolnok «•“ Lassan ért a helikopter Cibakra Ötször törtek be hozzá Halálos végű baleset történt Cibakházánál Szombat este Cibakháza külterületén halálos kimenetelű közlekedési baleset történt. Egy Lada és egy Ford ütközött össze, négyen súlyos sérüléseket szenvedtek. A tűzoltók feszítő-vágóval szabadították ki a sérülteket az autókból. A négy súlyos sérültet, köztük egy hétéves gyereket, a szolnoki Hetényi Kórházba szállították. A balesetet okozó Ford vezetője, egy 23 éves, tiszakürti férfi, akit mentőhelikopterrel vittek kórházba, az érkezést követően belehalt sérüléseibe. Információnk szerint a mentőhelikopter a rossz időjárás miatt meglehetősen lassan érkezett Debrecenből a helyszínre. ■ N. G. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szokott-e turkálóban vásárolni? juhász Ágnes, Karcag. - Szerintem nem ciki turkálóba menni, én is rendszeresen szoktam ott vásárolni. Ugyanabba a túriba járok, mert ott minőségi angol áru van. A divatos, márkás ruhákon sokszor még a kinti árcímke és rajta van. Több holmit vettem már itt, a bolti ár feléért. Egyik ismerősöm pedig gyerekruhát vásárol itt rendszeresen. ménkű János, Jászfelsőszent- györgy: - Voltam már turkálóban, és jó cuccokat fogtam ki, de úgy nem kimondottan keresem a turkálókat, mert amúgy sem szeretek túlságosan vásárolni. Az a tapasztalatom, hogy a hölgyeknek a férfiaknál nagyobb a türelmük a ruhák böngészéséhez, és jobban értenek ahhoz, hogy melyiket érdemes és mennyiért megvásárolni. TÖRÖK ILDIKÓ, Túrkeve:- Régebben többször is vásároltam különböző turkálókban, mostanában már nem igazán. Ahhoz, hogy jó ruhákat válasz- szón az ember, sok idő és sok szerencse is kell. Ezenkívül az utóbbi időben a turis üzletekben is megjelentek a minőségi, főleg Angliából származó ruhák, amelyek árai már nem annyira kedvezőek. gál Bettina. Szolnok: - Nem szoktam turkálókban vásárolni, de azt nem tudnám konkrétan megfogalmazni, hogy miért nem. Talán azért, mert az ott árult ruhákról nem tudom, hogy honnan származnak, kik viselték már. Azaz nem probléma, hogy nem újak, hiszen a nővéreim ruháit is szívesen felveszem. Igaz, jobban szeretem az új holmikat. Jóval kisebb a hiány a roffi költségvetésben Az elmúlt esztendőkben sikerült jelentősen lefaragni a hiányt a tiszaroffi költségvetésből. Míg 2006-ban még negyvenkétmillió forint hiányzott, addig idén már csak tizenegymillió forint híja van a 295 millió forintos főösz- szegű büdzsének. A pótláshoz az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számára elérhető támogatásra pályázik a tiszaroffi önkormányzat. Ebben az évben 16 millió forint körüli fejlesztési kerettel számol a település. Ennek segítségével szeretnének uniós és hazai forrásokhoz jutni, elsősorban a falu képének javítását célzó programokra. ■ P. A. i
