Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-22 / 69. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT POSTÁNKBÓL Jó volt inni a házi tejet Összevissza mozog a hazai tejpi­ac, csökkenhet a termelői ár - erről olvastam a minap. Az év elején jóval 100 forint feletti fel- vásárlási árban és hosszú távon is kedvező pozícióban remény­kedtek a hazai tejtermelők, a legújabb hírek viszont már a pi­ac beszűküléséről szólnak. Az áruházakban pedig egyre több külföldi tej- és tejtermék talál­ható. Az itthoni gazdák azonban nem tudják olcsóbban adni az árut. Gyerekkoromban falun a szomszédból naponta hordtuk a tejet a tejeskannában, vagy es­tefelé fejéskor a szomszédba át­mentünk egy bögre tejet inni — milyen más volt az íze! Most egyre több tehenesgazda gon­dolkodik a magas takarmány­árak és az értékesítési nehézsé­gek miatt azon, hogy érdemes- e állatokat tartama. N. IMRÉNÉ JÁSZÁROKSZÁLLÁS LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz- Munkahelyemen sokszor kell túlórában munkát végezni, de túlóradíjat nem fizetnek. Jogos ez? — kérdezi egy dolgozó. A törvényes munkaidő napi 8 óra, heti 40 óra. Túlóra a napi munkaidőn felül, illet­ve a munkaidő kereten felül végzett munka. *■ A túlóra ellentételezéseként vagy szabadidő vagy túlóra­díj (50 százalék) jár. A pihe­nő-és a munkaszüneti napon végzett túlmunka esetén at­tól függően, hogy kap e az érintett szabadidőt, a kifize­tendő díjazás magasabb. A ki nem fizetett túlóradíj az el­évülési időn belül, azaz 3 éven belül érvényesíthető a Munkaügyi Bíróságon kere­set benyújtásával. A túlóradíj bérnek minősül, a közterhe­ket le kell vonni belőle. A túl­óradíj a munkaviszony meg­szűnését követően is érvénye­síthető, a lényeg, hogy ne elé­vült követelés legyen. ■ Egy kisebb várossal kevesebben statisztika Az elmúlt esztendőkben felgyorsult az elvándorlás a megyénkből A megyében az év elején csaknem ötezerrel éltek kevesebben, mint egy esztendővel korábban. A népesség erőteljes fogyá­sát nagyobbrészt az el­vándorlás okozta. Az or­szágosnál nagyobb a ha­lálozási arány is. Teleki József Négyszázezer alá csökkent a me­gye lakónépessége az esztendő elejére. A KSH előzetes adatai sze­rint ugyanis az egy évvel korábbi­nál majd ötezerrel kevesebben, mintegy 399 ezren mondhatták magukról, hogy Jász-Nagykun- Szolnok megyei lakosok. A népesség csökkenésének legfőbb oka a belföldi elvándor­lás. Hiszen míg a természetes fo­gyás, azaz élve születések és a halálozások számának különbö- zete alig változott az elmúlt évek­ben, addig a szőkébb hazánkból elköltözők száma megsokszoro­zódott. Öt éve, 2002-ben még ezer fővel sem haladta meg az elköltö­zők száma az idetelepülőkét. Ta­valy azonban már 2850 fővel töb­ben intettek búcsút szőkébb ha­zánknak, mint ahányan érkeztek az ország más részeiről. — Ez nem csak megyei jelen­ség. Hasonló folyamat figyelhető meg a hátrányos helyzetű, felzár­kóztatásra szoruló régiókban, így az alföldi megyékben és a Dél-Dunántúlon — dr. Szarvák Ti­bor, szociológus. A főiskolai do­cens szerint az említett térségek közül még szűkebb hazánkban valamivel jobb a helyzet. Hiszen egy 13 év adatait alapul vevő ösz- szesítésben a borsodi és szabol­csi kistérségek vannak a első tíz helyen. Megyénkből az elvándor­lással leginkább sújtott kistér­ség, a mezőtúri csak a 14. Az ada­tokból ugyanakkor az is kiderül, hogy az elköltözők közül a legtöb­ben a fővárost és a Budapest kör­nyéki településeket veszik célba. Miért mennek el az emberek? Erre a szociológus szerint egy a közelmúltban a szolnoki fiatalok körében végzett felmérés világít rá a legjobban. A megkérdezettek többsége a korlátozott művelődési és foglalkoztatási lehetőségeket említette az elvándorlás okaként A kutatás során ugyanakkor az is világossá vált, hogy azok a fiata­lok, akik kötődnek valamilyen kis­Ha kellő számú munkahely van, akkor a népesség is helyben marad. De a több művelődési lehetőség is megtartó erő. Képünk illusztráció. Lakónépesség változása a megyében 2003 2004 2005 2006 2007 Születés 3887 3944 3792 3938 3850 Halálozás 5965 5661 5864 5628 5800 Természetes fogyás-2078-1717-2072-1690-1950 Vándorlási különbözet-1068-905-1399-2259-2850 Lakónépesség 413174 410 823 407232 403622 398822 FORRÁS: KSH közösséghez, civil szervezethez, egyesülethez sokkal inkább visz- szatémek a tanulmányaik befejez­tével. Éppen ezért dr. Szarvák Ti­bor úgy látja, a népességmegtartó erő növelése érdekében a kiskö­zösségeket kell megerősíteni. Olyan tereket kell kialakítani, ahol van mód a beszélgetésekre, a sze­mélyes kapcsolatok építésére. A szakembereknek azonban nem csak az elvándorlással kell számolniuk. Tavaly ugyanis a ter­mészetes fogyás is növekedett. Az előző esztendőnél valamivel ke­vesebb, 3850 újszülött jött vüág- ra, az elhunytak száma pedig 5800-ra emelkedett. így a termé­szetes fogyás 1950 főt tett ki. Ez ezer lakosra vetítve valamivel magasabb az átlagnál. Hiszen míg országosan 3,5 ezrelék volt a természetes fogyás, addig a me­gyében 4,9 ezrelék. Mindez első­sorban az országosnál nagyobb halálozásnak köszönhető. Hiszen megyénkben ezer lakosra 9,6 szülés jut, ami az átlagnak meg­felelő. A halálozás azonban jóval magasabb (ezer lakosra 14,5) az országosnál. Mi ennek az oka, ar­ra az ANTSZ szakemberei szerint csak alapos elemzés után lehetne pontos választ adni. Az ehhez szükséges részletes adatok azon­ban még nem ismertek. Tiszabőn évek óta látványosan nő a népesség TELEPÜLÉSENKÉNTI adatokat még nem tett közzé 2007-ről a KSH. Ám a 2006-hoz ké­pest gyökeres változásra alig­ha lehet számítani. Két éve ugyanis csak nyolc települé­sen haladta meg a születé­sek száma halálozásokét. A legnagyobb mértékben 47 fő­vel a mindössze kétezer lel­ket számláló Tiszabőn. A kis­települések közül évek óta itt az egyik legmagasabb a vi­lágra jövő gyerekek száma. Tiszabő mellett Alattyánon (13), Jászalsószentgyörgyön (3), Jászjákóhalmán (6), Két- pón (6), Nagykörűben (1), Szászberken (4) és Tiszabu- rán (15) volt természetes gya­rapodás. A halálozások szá­ma a születésekét 2006-ban a legnagyobb mértékben Jászberényben haladta meg. Itt a természetes fogyás 162 fő volt. Alig tízmillió fölött vagyunk KÉT Év múlva akár tízmillió alá csökkenhet a hazánk la­kónépessége. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint tavaly 2.3 szá­zalékkal kevesebb, összesen 97 600 gyermek született az országban. ugyanakkor közel egy száza­lékkal több, 132 800 lakos hunyt el A születésszám csökkenése és a halálozások emelkedése következtében a természetes fogyás tovább nö­vekedett, így tavaly már 35 200fő volt. A nemzetközi be­vándorlás ezt némileg ellen­súlyozta, így az országban élők száma 21 ezer fővel csökkent. Az év elején az or­szág lélekszáma 10 millió 45 ezer fő volt. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu H&ád SZ0LJ0N.hU Százéves farönk idézi az árvizeket víz világnapja Díjjal jutalmazták a Gutenberg téri támfal helyreállítását Széttolják az útlezárást biztosító virágosládákat Szolnokon tegnap óta egy több mint százéves nyárfából kivá­gott rönk, illetve az évgyűrűkre elhelyezett kis táblák idézik a tiszai és körösi árvizek emlé­két. A különleges emlékpont avatóján Varga László, a Közép- Tisza Vidéki Vízügyi Igazgató­ság igazgatója elmondta: a fát, melyből a rönk származik, még az 1890-es évek a tiszazugi töl­tés építésekor ültették a gát vé­delmére. Az ártéren álló fa így átélte egy évszázad összes árvi­zét. így a legutóbbi, 2006-osat g; is, mely minden korábbi rekor- | dot megdöntött. Az ezután vég- § zett töltéserősítések miatt kel- | lett kivágni az akkor már 28 £ méter magasra nőtt fát. A rönk- A látványos árvízvédelmi emlékpontot örömmel fogadta a lakosság jéből kimetszett szeletek közül egy Tiszaugon, egy Szolnokon, egy pedig majd Kiskörén emlé­keztet a hazai vízügy sorsfordí­tó eseményeire. A víz világ napjához kapcsoló­dóan tegnap átadták a Lampl Hugó-díjat. A hidrológiai társa­ság elismerését ezúttal a szolno­ki Gutenberg téri támfal helyre- állítása nyerte el. A kitüntetést a beruházás irányítói vehették át: Ivaskó Lajos, a vízügyi igazgató­ság nyugalmazott osztályvezető­je, Kertai István, a terveket ké­szítő Víziterv Consult Kft. nyu­galmazott műszaki igazgatója és Vezse József, a kivitelezést vég­ző Metroépszolg Zrt. projektve­zetője. ■ T. J. „Amit este raktak, leomlott reg­gelre" — áll e jól ismert mondat Kőmíves Kelemen balladájában. Az idézet ellenkezőjével talál­kozhatunk manapság Szolno­kon. Harmadnapja, hogy éjsza­kánként szétbontják a Verseghy Gimnázium előtti útszakasznál a keresztbefordított virágosládá­kat, amelyeket a város munka­társai csak reggelre állítanak vissza rendeltetési helyükre. Ez időszak alatt e lezártnak tekin­tett útszakaszon is zajlik a jár­műforgalom. Fodor György a polgármesteri hivatal műszaki osztályának ve­zetője érdeklődésünkre elmond­ta, nem tudni, ki vagy kik húz­zák el éjszakánként a virágoslá­dákat: — Lehet ez polgári enge­detlenségi mozgalom vagy csu­pán gyermekes csíny. Annyi bi­zonyos, hogy végső megoldás­ként a ládákat rövid időn belül lecseréljük forgalomkorlátozó oszlopokra, úgynevezett polle- rekre - szögezte le a műszaki osztályvezető.- A Verseghy gimnázium előt­ti útszakaszon található virágos ládák eltologatásával rendőri ol­dalról sajnos nem tudunk mit kezdeni - tudtuk meg Szabó Zi­tától, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtóreferensétől. - Mi­vel ez az útszakasz a város fenn­hatósága alatt áll, az önkormány­zat feladata, hogy rögzítsék eze­ket a tárgyakat. ■ M. G., N. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents