Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE A piacból találkahely lett vásározás Alig vannak már mezőtúri termékek a standokon A legtöbb embert a ruhásstandok és az élelmiszereket áruló csarnok vonzza. Sokan kiárusítások vagy egy-egy kollekció leértékelésekor vásárolnak. 1 V ßV7S’ T ti üt ir x c<Ci 1 Fizetni más adósságát? mezőtúron is konfliktusfor­rás a lakótömbökben élők számára a hónap végén ki­küldött vízdíjhátralék kifize­tése, amit a főóra és a mel­lékóra közötti mérőállás-kü­lönbség eredményez. A szö­vetkezeti tulajdonban lévő lakások esetében ezt az ösz- szeget havonta beépítik a közös költségbe. Társashá­zak esetében pedig kiküldik a csekket, és a lakótömbben élő családok közösen, egyenlő részre osztva fizetik be a hátralékot. az adósságot viszont nem az egész lakótömb okozta. Csupán egy-két, vagy ki tudja pontosan, mennyi hi­básan bediktált óraállás eredménye az így létrejött különbség, amit nem a „vét­kes” fél fizet meg, hanem az egész háztömb együtt viseli a terheket. Becsületesebb megoldás lenne, ha a vízdíj­beszedők maguk olvashat­nák le minden lakásban a mellékóra állását, csakhogy erre jelenlegi törvényeink nem adnak felhatalmazást. márpedig amíg mindenki szíve joga szerint diktálhat­ja be saját mellékóraállását, anélkül, hogy bárki ellen­őrizné annak valódiságát, addig a tisztességes embe­rek fizetik meg mások el­maradásait. Ez pedig na­gyon is zsebbe vágó tény... Megemelték a szemétszállítási kedvezményt 3600 forintról 4200 forintra emelték a szemétszállítási díjkedvezményt Mezőtúron. Ezt azok az egyedül élők ve­hetik igénybe, akiknek jöve­delme nem haladja meg a mi- nimálnyugdíj kétszeresét, va­gyis az 57 ezer forintot. A ked­vezményt az önkormányzat­nál igényelhetik. ■ Mára egyetlen piac műkö­dik az ősi vásárvárosban. Az is inkább a beszélgeté­sek, találkozások helyszí­ne lett, és egyre kevésbé a vásárlásé. Karsai Zita A vasárnapi piaci forgatag még mindig a közösségi érintke­zés egyik jelentős színtere Mező­túron. Az évszázados vásári ha­gyományokból a nagy beszélge­tések, komázások szokása gene­rációkról generációkra öröklő­dik. Sokan vannak, akik nem ki­mondottan a vásárlás kedvéért indulnak útnak a piacra vasár­nap reggel, sokkal inkább a ta­lálkozások lehetősége miatt né­zelődnek az árusok között.- Minden hétvégén felmegyek a piacra - mondja Tímár Orso­lya. - Főleg zöldséget és gyümöl­csöt szoktam vásárolni, de sok­szor úgy indulok el, hogy csak szétnézek. A piacon mindig ösz- szefutok valamelyik ismerősöm­mel, és ilyenkor jókat beszélge­tünk. Engem mindig feltöltenek ezek a találkozások - meséli a fi­atal lány. Mára a hét végi piac mondha­tó a legzsúfoltabb, legnagyobb kínálatot nyújtó vásárnak Mező­túron. A többség ugyanis hétköz­naponként, kedden és pénteken a munka miatt nem jár piacra. Ilyenkor javarészt kisnyugdíja­sokat látni az árusok között.- A nagy vasárnapi piac nem volt mindig ilyen természetes Mezőtúron, mint manapság - mondja Rácz István egykori kor­sósmester. — Az 1930-as, ’40-es években még a keddi és pénteki vásár volt a legnagyobb, legláto­gatottabb a városban. Akkoriban a vasárnap volt az egyetlen pihe­nőnap a héten, melyet igyekezett mindenki a családjával tölteni. A piac egy fél évszázaddal ez­előtt nemcsak az adásvételről szólt, de egyben ünnepnap is volt, „kosaras ünnepnek” nevez­ték. Az árusok akkor még a ha­zai termékeket értékesítették, jó­NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt a je­lenlegi nagy piactéren kívül pénteken és kedden működ­tek egészen kicsi piacok a vá­ros különböző részein. Kiske­reskedők pakolták ki áruikat az Alsórészen, az Újvároson és az oncsai városrészen is. magam is árultam korsókat, ház­tartási edényeket, vaj fingokat, amiket én készítettem. A hely­pénz, amit le kellett róniuk az árusoknak, nem volt jelentős összeg, könnyedén ki tudták fi­zetni a helybeli iparos- és kéz­művesmesterek, mezőgazdá­szok - tette hozzá Rácz István. Ma már azonban a helypénz fizetése is nehézséget okoz a pi­acosoknak. A mezőtúri termelő vagy kézműves pedig alig hozza ki portékáit, mert a járulékos költségek elviszik a kiárult ke­véske hasznot. A kis virágáru­sok vagy a túrót, tojást és tejfölt árulók, akik háztáji gazdaságuk­ban termelték meg javaikat, szinte teljesen eltűntek mára a piacról. A távol-keleti, kínai áru­sok viszont nemcsak a mezőtú­ri üzletekben, de a piaci stando­Mára ezek a körzetenkénti kispiacok teljesen megszűn­tek. Pedig sok idős ember vet­te meg a lakókörzetében lévő árusoktól a szükséges termé­keket, így nem kellett kerék­pároznia vagy buszoznia a központi piactérre. kon is egyre nagyobb teret vív­nak ki maguknak. Aranyi Józsefné a férjével együtt a rendszerváltás után kezdett el piacozni, mert mind­ketten elvesztették a munkahe­lyüket. - Egyfajta kényszervál­lalkozásként kezdődött az egész. A ’90-es évek elején még megér­te árulni, mert volt fizetőképes kereslet, s az idegenből jött áru­sok, például a lengyelek, az ak­kori hiánycikkekkel kereskedtek a túri piacon, tehát nem jelen­tettek konkurenciát a helybeli­eknek. Felháborító, hogy ma­napság engedjük, hogy a kínai árusok halálra ítéljék a magyar kereskedőket - hangsúlyozta a nyugdíjas asszony. Emellett az emberek elszegé­nyedése is megnehezíti a piaco­sok sorsát. Túron is nagyon so­kan csak a háztartási termékek­re költenek, ruházkodásra vagy szórakoztató cikkekre csak rit­kán marad pénz. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu SZ0U0N.hu A SZÖLNOK-JÁSZKUN OÜINt Elfogadták Kuncsorba idei költségvetését kuncsorbán az idei évet 88 millió forintos árbevétellel és 30 millió forint hiánnyal tervezték. Négymillió forin­tot fejlesztésekre különítet­tek el. — Az előző évben si­kertelenül megpályázott út­építést az idén meg szeret­nénk valósítani - mondta Rédai János polgármester. A Felszabadulás útja aszfalt­burkolására nyújtanak be önerős útépítési pályázatot. Vidám délutánt rendeznek Mesteren MESTERSZÁLLÁSON március 8-án vidám délutánt rendez­nek az általános iskolai tag- intézményben az alsósok számára. A diákok jelmezes felvonulással, kis színdarab­okkal, zenés-táncos mulat­sággal készülnek. A rendez­vényen részt vesznek a me­zőtúri Kossuth Úti Általános Iskola tanulói, valamint a túrkevei Egres Kis Lajos Néptánccsoport tagjai is. Mezőtúr is csatlakozott a megyei társuláshoz mezőtúr belépett a megyei szakképzés-szervezési társu­lásba, melynek célja a mun­kaerőpiac igényeihez igazodó szakképzés kialakítása, a szakképzés nélküliek számá­nak csökkentése. A szervezet meghatározza a társulás tag­jai által fenntartott iskolák­ban az egyes szakképzési év­folyamokon indítható osztá­lyok számát is. Nem támogatják az önerős útépítést Túron ä képviselő-testület nem támogatja a VI. utca önerős útépítését. Az útszakasz szi­lárd burkolattal történő ellá­tása már 2004 óta húzódik. Az eddig befizetett összeget visszafizetik a lakosoknak. Pályázati kiírás jelenleg nincs, de ha lesz, az aszfalt- burkolatú út megvalósítása a cél állami támogatással — tudtuk meg Mlinárcsek Já­nos alpolgármestertől. Me­zőtúr az önerős útépítéssel szemben az önkormányzati útépítést szorgalmazza, ahol az útfejlesztés végén min­den érintett lakóra kivetik a fizetési kötelezettséget. Mára megszűntek a városban a „kispiacok” Megkérdeztük olvasóinkat Ön mennyi pénzt hagy ott a piacon? Létrejöttek a szerződések az egészségház ügyében kun Annamária: - Maximum háromezer forintot költők el a piacon. Kéthetente megyek, mindig vasárnaponként járok ki Általában anyukámmal in­dulok el vásárolni. Főleg friss zöldségeket és akciós, leérté­kelt ruhákat veszek. A legjob­ban a hónap végén szeretek pi­acozni, mert ilyenkor már nincs az embereknek pénzük, így viszonylag kevesen vannak. oláh JÁNOS: - Átlagosan há­rom-négyezer forintot, nagyobb besárlás esetén akár hat-hét­ezer forintot is elköltők a pia­con. Hetente kétszer megyek fel a piactérre, pénteken és vasár­nap. Legnagyobb mennyiség ben élelmiszer-ipari terméke­ket, friss zöldséget és pékárut veszek Olykor azonban mű­szaki cikkeket és konyhai esz­közöket is vásárolok szűcs Erzsébet: -Két-három- ezer forintnál nem költők töb­bet egy-egy piac alkalmával. A vasárnapi piacra megyek ki, mert ekkor a legnagyobb a vá­laszték Savanyúságot és a fő­zéshez szükséges élelmiszere­ket szoktam ilyenkor megven­ni. A hét végi nagyobb bevásár­lást azonban a legtöbbször a szolnoki áruházláncokban bo­nyolítjuk le. Tóth ATTILA: - Nagyon keveset hagyok ott a piacon, általában ötszáz és ezer forint közötti ér­tékben vásárolok apróságokat Főleg péksüteményeket és lán- gost szoktam venni A nagybe­vásárlást mindig a bevásárló- központokban intézem, ruhá­kat pedig butikokban, márka­boltokban veszek Előfordul, hogy csak nézelődök és köz­ben ismerősökkel beszélgetek Amennyiben sikerül megegyez­ni a feltételekről, Mezőtúron olyan egészségközpontot hoz­nak létre, ahol az orvosi rende­lők és a gyógyszertár is egy helyszínen lesz elérhető. A Baj- csy-Zsilinszki út 43. szám alat­ti, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítésére pá­lyázatot írt ki a város. A pályá­zatot két társaság nyerte: a Mi- nipláza Fejlesztő Kft. és a Szírt Invest Befektető és Vagyonkeze­lő Kft. A vételár 39,8 millió fo­rint. A beruházó egy egészség­centrumot szeretne építtetni or­vosi rendelőkkel, védőnői szol­gáltatással és gyógyszertárral. Az egészségügyi alapellátást szolgáló részt térítésmentesen biztosítaná az önkormányzat a kijelölt orvosoknak.- A folyamatok elindításához szükséges adásvételi, együttmű­ködési és üzemeltetési szerződé­seket az elmúlt héten megkötöt­tük a beruházóval - tájékozta­tott Mlinárcsek János alpolgár­mester. Az egészségház a tervek szerint 2009-ben nyitja meg ka­puit. Hat háziorvosnak, az ösz- szes védőnőnek, valamint az is­kola- és sportorvosoknak nyúj­tana modern, jól felszerelt ren­delőintézetet. A beruházás megvalósulásá­val három önkormányzati ingat­lan (korábbi orvosi rendelők) fel­szabadulna, és azonnal értéke­síthető lehetne. ■

Next

/
Thumbnails
Contents