Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-17 / 64. szám
2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ javaslat A szociológus szerint is szükséges a változtatás. Karcagon tíz éve már megpróbálkoztak hasonló rendszerrel, akkor azonban elmarasztalták a települést. DOLGOZNI A RENDSZERES SEGÉLYÉRT? A rendszeres szociális segély néhány nap munkához kötését javasolja több település polgármestere. Az elképzelést a kormányfő se vetné el. Néhány éve Karcagon már volt hasonló kezdeményezés, akkor azonban elmarasztalták a várost emiatt. Daróczi E. - Teleki J. — Örülök annak, hogy az önkormányzati vezetők, illetve láthatóan a miniszterelnök is a közelmúltban elfogadta azt a gondolatot, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek - fogalmazott dr. Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. — Mert abban a pillanatban, amikor a segélyért dolgozunk, az már a munkabérre hasonlít és nem ingyenes juttatás. Annak idején, 1995-96 környékén, a Bokroscsomag idején, Karcag megelőzte a korát azzal, hogy bevezette, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek. Több százan jelentkeztek erre az önkéntes lehetőségre és a város lakossága is pozitívan fogadta a döntést, bár sok támadás is ért miatta bennünket. Akkor egy heti munkáért adtunk 5 ezer forintot. Természetesen teljesen más értéke volt a pénznek. Többen ezt'a döntésünket sérelmezték, mivel megalázónak tartották azt, hogy dolgozni kell. A polgári kormány Munkához kötnék a segélyt. A javaslattevők azt szeretnék, hogy az érintettek vissza tudjanak találni a munka világába. Képünk illusztráció. A mostani szociális segélyezési rendszer nem szolgálja sem az önkormányzatok, sem a segélyezettek érdekeit, vélik néhányan. Képünk illusztráció. lehetővé tette, hogy a rendszeres szociális segélyért munkát vállaljanak az érintettek, és ez jól működött hosszabb időn keresztül. A szocialisták a lehetőséget megszüntették, tavaly pedig elismerték, hogy ez egy jó megoldás volt - fogalmazott dr. Fazekas Sándor. Annak idején nagy sajtóvisszhangot is kapott a Karcagon 1991 és 1996 között folytatott gyakorlat Eszerint a településen csak az kapott átmeneti segélyt, aki a rászorultság mellett meghatározott idejű közmunkát is elvégzett. A munkáról szóló igazolást csatolni kellett a segélykérelemhez, és csak ebben az esetben kerülhetett sor érdemi elbírálásra. A rászorultak így öt nap munka után kétezer, tíz nap után négyezer forintot érő élelmiszer-, illetve tüzelőutalványt kaptak. Az akkori helyi kisebbségi önkormányzat ezt törvénysértőnek vélte és az ombudsmanhoz fordult. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, amely 2001-ben jogerősen úgy döntött: a városnak munkabért kell fizetnie annak a 135 állástalannak, alök csak közmunkavégzés fejében kaphattak szociáüs segélyt. Most mégis a karcagiak gondolatához hasonlót fogalmazott meg a hajdúdorogi és a hajdúnánási polgármester. A településvezetők szerint „lapátot, seprűt, Ha a feltételek adottak, a felajánlott munkát kötelező elfogadni A segélyek valamilyen formában munkához kötése törvényi szinten sem új keletű. Az Or- bán-kormány nyolc évvel ezelőtt, 2000-ben szabta a szociális segély folyósításának feltételéül az önkormányzat által felajánlott, legalább harminc- napos közcélú foglalkoztatásban való részvételt. Bár a munkavégzésért cserébe munkabért kap a foglalkoztatott, ám abban az esetben, ha a munkát nem vállalta, akkor a rendszeres szociális segélyt nem lehetett megállapítani. A MEDGYESSY-KAB1NET később mindezt megszüntette. Néhány esztendeje aztán mégis felelevenítették a régi gyakorlatot. Jelenleg a rendszeres szociális segélyben részesülőknek együtt kell működniük az ön- kormányzattal. Az úgynevezett beilleszkedést segítő programban keretében pedig sok más mellett közmunka, közhasznú munka, vagy közcélú munka is szerepel. A felajánlott munkát pedig kötelező elfogadni, feltéve ha annak elvégzését egészségi állapota lehetővé teszi, és az a szakképzettségének, iskolai végzettségének megfelel, vagy annál csak egy szinttel alacsonyabb. gereblyét mindenki elbír”. Állítják, azt szeretnék, hogy az érintettek vissza tudjanak találni a munka világába. Véleményük szerint ugyanis a rendszeres szociális segélyben részesülők problémája, hogy hosszú távon kikerültek a munka világából, és gyakorlatilag megélhetési kérdés lett számukra a segély. Ezt a miniszterelnökhöz írt levelekben így fogalmazták meg: „Indokolt megnövelni és gyakoribbá tenni (...) a rendszeres szociális segélyezettek által teljesítendő munkavégzést, lehetőséget teremtve arra, hogy ezt kisebb napi munkaidőkeretben is teljesíteni tudják. Ez egyrészt segítséget nyújt a munkából kieső embeRendszeres szociális segélyben részesülők száma* 2001-es esztendő 4477 fő 2ÖÖ2-es esztendő 4963 fő 2003-as esztendő 5495 fő 2004-es esztendő 6706 fő 2005-ős esztendő 6732 fő 2006-os esztendő 5258 fő 'JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN FORRÁS: KSH reknek, hogy ne veszítsék el azokat a rutinokat, kézségeket, amelyek szükségesek a tartós foglalkoztatáshoz, másrészt megerősíti az önkormányzati közfeladatok ellátását, a szokásos kommunális feladatok mellett több munkaóra fordítható a magukat nehezen ellátók gondozására, a házi segítségnyújtásra. Aki nem végzi el az előírt munkát, ne legyen jogosult a rendszeres szociáüs segélyre.”-Ajelenlegi szociális segélyezési rendszer nem szerencsés. Nem szolgálja sem a önkor■ A mai rendszer nem ösztönzi eléggé az ellátottat, hogy mielőbb kikerüljön a segélyezetti létből. mányzatok, és bármilyen furcsa, a segélyezettek érdekeit sem - mondta el Szoboszlai Zsolt szociológus. A tanácsadó területfejlesztési és humán szakértő szerint a mai rendszer nem ösztönzi, hogy az ellátott minden eszközzel, mielőbb megpróbáljon kikerülni a segélyezetti létből. Szerencsésebb lenne, ha megfelelően képzett önkormányzati szakemberek eldönt- hetnék, kik azok, akiknek olyanok a körülményeik, egészségi állapotuk, hogy alanyi jogon jár az ellátás, és kik azok, akiknél pár napos munkához köthető a segélyezés. De akadna-e a településeken elég munka a rendszeresen segélyezetteknek. A 900 lelket számláló Tiszaigaron például 100-120 fő az, aki tartósan munkanélküli, illetve már mindenfajta eüátásból kiszorulva rendszeres szociális segélyre szorul.- Őket a közhasznú és közcélú foglalkoztatásnál eddig is igyekeztünk előnyben részesíteni — állította a település polgár- mestere. Szilágy László szerint munkát is mindig lehet találni számukra. így tavasszal már lehet kaszálni. De rendszeres elfoglaltságot adhat a csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása, vagy az arborétumban is tudnak segíteni. A közcélú és a közhasznú foglalkoztatottak száma csak télen csökken, akkor legfeljebb a hóeltakarítás ad munkát. Megkérdeztük olvasóinkat Szigorítana-e a szociális segélyek folyósításán? GÖNCZI ZOLTÁN, Túrkeve: - Vé leményem szerint bizonyos mértékű szigorítás nem ártana a szociális segély folyósítása terén. Úgy gondolom azonban, hogy alaposabb vizsgálatnak kellene megelőznie az odaíté lést is. Fejleszteni és rugalmasabbá kellene tenni az átképzési rendszert, piacképes szakmákra kellene átképezni az érintetteket. kóczián Dávid, Jászszentand- tás: - Igen, ha rajtam múlna mindenképpen szigorítanám az összes szociális támogatást. Mérsékelném a támogatásokat, hogy ne ez legyen egyeseknél a legfőbb megélhetési forrás. Vannak, akik különböző szociális támogatásból többet kapnak, mintha elmennének dolgozni és ez úgy gondolom, hogy nagy igazságtalanság. szűcs Erzsébet. Mezőtúr:- Csökkenteném a szociális segélyekre folyósított összeget, de mindenekelőtt újragondolnám a segélyekre vonatkozó törvényeket. Jelenleg több pénzhez jut az ember a segélyből, mintha részmunkaidőben dolgozna valahol néhány tízezer forintért, ráadásul a kevéske kereset miatt ő már szociális támogatást sem kaphat. bakó János pál. Karcag:- Nem szigorítanám jobban, jelenleg is akkor kapom a se gélyt, ha megvan az előírt órám. Szívesebben dolgoznék 60 ezerért, mint hogy 23 ezres segélyen legyek, mert négy kiskorúról kell gondoskodnom. Ha szigorítanak, adjanak hozzá munkát is. Már többször voltam közmunkásként a kertészetben, amit szerettem. PAPI LAJOS. Kisújszállás:- Nem szigorítanám a szociális segélyek folyósítását Ha valaki részesül benne az azért van, mert rászorul. Igaz, az is lényeges, hogy ki kapja a segélyt. Akinek munkából kifolyólag romlott meg az egészségi állapota, annak még növelném is az összeget. Aki azonban nem akar dolgozni, annak nem is utalnék pénzt EGRESFALVI LÁSZLŐNÉ, Szolnok: - Szerintem nem ártana egy kis szigorítás a szociális segélyek folyósításánál Nem utalnék mindenkinek pénzt. Csak annak fizetnék aki vállalja, hogy elmegy dolgozni. A közmunkásokat is szigorúbban ellenőriztetném. Hiszen nem az a cél, hogy névleg munkát kapjanak, hanem hogy azt el is végezzék.
