Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-13 / 62. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK POSTÁMÉBÓL A sok jó példa segítene Nemrég a diákok erőszakos­ságáról, verekedéseiről, bal­héiról olvastam. Egyre több a neveletlen gyerek, akik azt hiszik, minden csínyt, balhét, netán bűnözést megúszhat­nak. Az elszegényedés, vagy a túlzott elfoglaltság nem mentheti fel a családokat, hogy nem foglalkoznak meg­felelően a gyerekekkel. A te­levízióban, filmekben napon­ta látják a bűnözést, az erő­szakot, sajnos jó néhányan utánozzák is. A helyzeten az változtatna, ha az otthoni, családi légkörben megfelelő példák lennének a gyerekek előtt, és koruknak megfelelő, minél több, hasznos elfoglalt­ság kötné le szabadidejüket, energiájukat. GERMÁN BÉLÁNÉ, SZOLNOK LEVELQMÍJNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE^ 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz *■ Férjemnek és nekem is van­nak felnőtt gyermekeink. Mi történik, ha valamelyi­künk előbb hal meg? Van megtakarított pénzünk és a nyugdíjunk is, abból fedez­zük megélhetésünket. Vet­tünk egy autót, ami a férjem nevén van. Ilyenkor ki örö­köl majd? - kérdi olvasónk. Ha közös tulajdonú lakás­ban laknak és valamelyik­ük meghal, akkor az örökö­sök a felnőtt gyerekek lesz­nek. A holtig tartó haszonél­vezeti jog azonban a házas­társat illeti meg, özvegyi jog jogcímén. A házastársi kö­zös vagyonba tartozó, ám nem az Ön/férje nevén lévő vagyontárgyakat szintén a felnőtt gyerekek öröklik, az Ön/férje haszonélvezeti jo­gával terhelten—bár az örö­kösök ezt megtámadhatják. Ennek akkor van jelentősé­ge, ha a gyerekek külön há­zasságból származnak, mert ilyenkor a másik fél gyerekei is örökölnek. ■ Valóban olcsóbb a saját retek? kertészkedés Az adók, járulékok miatt kerül többe a zöldség a boltban, a piacon Sokan kertészkednek a hobbitelkeken, de vajon megéri a sok vesződség és a fáradtság? A kiskert­ben termelt vagy a piacon vásárolt zöldség, gyü­mölcs kerül többe? Békési Brigitta- Nem éri meg a saját kertem­ben termelni, mégis elvetek majd néhány zöldségmagot ta­vasszal - mondta a jászberényi Bárkányi Istvánná. - Nem szok­tam permetezni, inkább legyen kisebb az a paprika vagy paradi­csom. A piacon vásárolt árut vi­szont nem tudhatom, hogy mivel kezelték. Semmilyen zöldséget nem permetezek, csak elvetni, locsolni és kapálni szoktam azo­kat. Számomra ez jelenti a ki- kapcsolódást, teljesen megnyug­szom a kertészkedéstől.- Úgy gondolom, hogy érde­mes kiskertben termelni, mert kevesebb kiadással jár, mintha a piacon vennénk a termékeket - mondta a szolnoki Mizsei Erzsé­bet, akiknek férjével a beseny- szögi út közelében van hobbi­kertjük. - Vetőmagból a közép­árasat szoktuk megvásárolni, egy csomag úgy kétszáz-kétszáz- harminc forintba kerül. Lemosó permetet tavasszal és ősszel lombhullatás után szokott a fér­jem használni, de csak a gyü­mölcsfákra. Egy litert nem egé­szen kétezer forintért adnak és körülbelül húsz fára elég, de az erősebb fajtából ennyi sem kell. Egy évben nagyjából két litert szoktunk ebből felhasználni, de volt már olyan is, hogy egyet sem. A zöldségnövényeket nem kezeljük vegyszerrel, mert az el­vetésüktől számított egy hóna­pon belül azok már szedhetőek. Inkább párosítani szoktunk bi­zonyos növényeket, így elkerü­lik azokat a kártevők. Zöldborsó és sárgarépa mellé például hagy­mát ültetünk, mert utóbbi szagát nem bírják a répalegyek. így sokkal egészségesebb is a zöld­ség, mint amit itt-ott venni lehet. A bioboltok termékeit pedig azt hiszem meg sem tudnánk fizet­ni, olyan drágák. A hölgy azt is elmesélte, hogy a jó idő beköszöntével minden hétvégén kimennek a telkükre. Tíz kilométer az út, autóval fél li­ter benzint fogyasztanak, amely A kertben mindig sok a munka. Bállá József az édesanyjánál gépi kapával lazítja a földet Szelevény-Haleszban Nem a gazdaságosság a fő szempont NEM GONDOLOM, hogy ü klS- kerti termelés lényege a gaz­daságosság vagy a jövedelem­termelő képesség növelése len­ne, mondta Szatmári Géza megyei főfalugazdász. Aki kertes házban él, biztosan azért költözik oda, mert szere­ti a jó levegőt, a kertet. akkor tartalmas az ilyen életforma, ha hasznossá is te­szi azt a tulajdonosa, környe­zetbarát területeket alakít ki azon vagy termel. Az sem egy utolsó szempont, hogy a föl­dek kultúrállapotától függően adnak támogatást a termelő nek. A piaci és a saját kert­ben termelt zöldségek között egyébként azért le­hetnek elég nagy árbeli különbsé­gek, mert az ős­termelőknek kü­lönböző adókat, járulékokat, hely­pénzt is fizetniük kell, melyek költségei utóbb jelentkeznek a ter­mények árában is. Mi mennyibe kerül? (Forint) Tennék Piacon Kiskertben (munkadQ nélkül) Paradicsom (1 kg) 498-800 67 Zöldhagyma (1 cs.) 118-160 15 Uborka (1 kg) 480-600 35 FORRÁS: ül NÉPI AP GYŰJTÉS körülbelül százötven forintba ke­rül. A locsolásra szánt vizet szi­vattyúzzák, mert a csapvíz na­gyon drága lenne. Egy óra alatt húsz köbmétert tudnak kinyo­matni, miközben egy kilowatt­óra villanyt fogyasztanak, amely átszámítva körülbelül negyven forint. Kétszáz négyszögöl a kertjük, a húsz köbméter vízből az egész veteményeskertnek jut. Ám volt olyan is, amikor akkora volt a sár, hogy vetni sem tudtak. ■ Csak úgy éri meg gazdálkodni, ha egyszerre többféle dolgot is termelünk.- Ha egy csomó retket né­zünk, (hét-nyolc darabot számol­va), tíz forintnál nem kerül töb­be annak a megtermelése - szá­molta ki K. András, a hölgy fér­je. - A vetőmag csomagja (a leg­olcsóbb) száz forint, körülbelül háromszáz darab retek lesz be­lőle. A víz villannyal együtt egy csomó retekre átszámolva körül­belül három forint, az útiköltség négy, ha tíz kilométert nézünk. Piacra csak akkor megyünk, ha elfogy a mi termékünk vagy nem terem elég. A tömegárut, mint például a krumplit viszont mindig a piacon vásároljuk, kár lenne vesződni vele. A paradi­csomot hideg fóliasátorban éri csak meg nagy tömegben ter­melni, egy palántáért ötven-hat- van forintot fizetünk. Egy két­szer két méteres fólia kétezer fo­rintba kerül, körülbelül három­négyezer. Jorint hozzá .a mű­anyag váz. Csak úgy éri meg itt­hon gazdálkodni, ha többfélét termelünk. Csak retek vagy pa­radicsom miatt nem mennénk ki a hobbitelkünkre, valószínű­leg mi is a piacra járnánk. Az unokáinknak — és bevallom ne­künk is - egy idő után azonban biztosan hiányozna a magunk termelte zöldség az ebédlőasz­talról, amely lehet, hogy kisebb és csúnyább lenne, mint a pia­con árult, de mégiscsak a mi ker­tünkben termett. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu szoyoN.hu Miniszteri szalag, Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter zászlószalagot adományozott a Magyar Honvédség 86. Szolnok Hellkopterbázisának, melyet Báli József, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai szakál­lamtitkára (képünkön) tegnap kötött fel a zászlórúdra. Börtönt kaptak az emberkereskedők ítélet Prostitúcióra kényszerítették az intézetis gyermeklányokat Emberkereskedelem, megron­tás, kitartottság, kerítés, szemé­lyi szabadság megsértése, kisko­rú elhelyezésének megváltozta­tása, illetve kiskorú veszélyezte­tése. Ezek mellett zsarolás, lopás és okirattal való visszaélés. Mé­retes a mezőtúri L. Kálmán és tíz társának bűnlajstroma az 1999 és 2002 közötti időszakból. A vádlottak eleinte tagadtak, a későbbiekben többször is ellent­mondásba keveredtek, majd szö­késben voltak, így nem véletlen, hogy a hosszúra nyúlt eljárást követően csak a napokban tudott nem jogerős ítéletet hozni az el­ső fokon eljáró megyei bíróság. A tizenegy elítélt - akik között a bűncselekmény-sorozat idején fiatalkorú lányok és fiúk is voltak - többségében gyermek- és fia­talkorú intézetis lánygyermeke­ket kényszerítettek éveken ke­resztül prostitúcióra. Egymás kö­zött úgy adták-vették a 4-es szá­mú főút mellé „munkába állított” személyeket, mint a piaci árukat. az ÜGYBEN érintett tizenegy vádlottat - akik közül az egyik szökésben van — össze­sen mintegy 30 év börtönre ítélte a megyei bíróság. Egy ré­szüknél felßggesztett szabad­ságvesztést alkalmazott. Ha­A nap végén egy szolnoki Szé- chenyi-lakótelepi lakásban tar­tották fogva a lányokat - az ügy­ben 22 sértett fiatalt kutattak fel -, akik mindvégig félelemben él­tek. Dr. Jenővári Éva bírónő ítélet- hozatalt követő indoklásában ki­tért arra, hogy a prostitúcióra sonló, a megyénket is érintő bűncselekmény-sorozatban ta­valy a Szegedi ítélőtábla ho­zott jogerős határozatot, ak­kor a „Csikóm” becenévre hallgató K. György kapott öt év fegyházat. kényszerített, meggyalázott és megalázott fiataloknak nem csu­pán a személyi szabadságuk és önrendelkezési joguk sérült sú­lyosan, hanem a velük történő bánásmód testi és lelki nyomort is okozott számukra. Sőt, egyi- kük-másikuknál a normális ne­mi fejlődésük is csorbát szenve­dett - volt aki nemi identitásza­varba került. Az első rendű vád­lottat, L. Kálmánt 9 év börtönnel sújtották, a másodrendűt 5 év 6 hónappal - ő azonban szökésben van - és a többieket is évekre ítélték. A megyei bíróság első fo­kon meghozott határozatát a kö­zeljövőben a Debreceni ítélőtáb­la jogerős döntése fogja követni. ■ Mészáros Géza Hasonló ügyben tavaly már született döntés L Kiss Bálint J Mf is a megye- / wj székhely f * piacán árul

Next

/
Thumbnails
Contents