Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-29 / 51. szám
2 2008. FEBRUÁR 29., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR vita A két nagy párt politikusainak továbbra is eltérő a véleménye az egészségügy átalakításáról. Csak abban egyeznek az álláspontok, hogy változtatásra szükség van. KELL-E NEKÜNK VIZITDÍJ? Átláthatóbb és hatékonyabban működő egészségügyi rendszert, az ellátás színvonalának javulását szeretné elérni a kormány a vizitdíj bevezetésével — nyilatkozta Botka Lajosné szocialista országgyűlési képviselő. Pólyák Adrienn — Az Önök álláspontja szerint miért volt szükség a vizitdíj bevezetésére? — Egyrészt rendkívül nagy felelősség szembenézni azzal a ténnyel, hogy a magyar lakosság átlagéletkora 6-8, egyesek szerint 10 évvel alatta marad az EU-s átlagnak, tehát nagyon rosszak az életesélyeink. A másik, hogy a betegek gyakorta panaszkodtak arra, ha felkeresték a háziorvosukat egy problémával, a pontos diagnózishoz sokszor kellett külön utat tenni, a szakrendelőben elvégzett vizsgálatok eredménye nem állt a háziorvos rendelkezésére, vagyis nagyon rossz hatékonysággal működött a rendszer. Úgy látjuk, hogy az egészségmegőrzés mellett a másik kulcsszereplő a háziorvos, ezért azt szerettük volna elérni, hogy javuljon a háziorvosi ellátás színvonala. Ennek két pillére van. Az egyik az infrastruktúra, vagyis hogy a rendelő rendelkezik-e olyan eszközparkkal, amely segítségével már helyben diagnosztizálható a probléma. A másik oldala a dolognak, hogy ismerjük, milyen méltatlanul alulfizetettek a háziorvosok. A fejlesztéshez forrást kell találni, ezért döntöttünk az alkalmanként fizetendő vizitdíj, illetve a kórházak esetében a kórházi napidíj bevezetése mellett. — Sokaknak azonban gondot okoz az alkalmankénti háromszáz forint kifizetése.- Tudjuk, hogy vannak, akiknek ez megterhelő, ezért például azoknak a nyugdíjasok- J nak, akiknek 54 ezer forintnál kevesebb a juttatása, az Botka Lajosné: egyre többen mondják azt, hogy a 300 forint kifizetése nem okoz olyan nagyságrendű egzisztenciális gondot, amit ne ellensúlyozna az érte kapott jobb szolgáltatás Botka Lajosné országgyűlési képviselő (MSZP) 1949. április 12-én született Tiszaföldváron 1972; kémia-fizika szakos középiskolai tanár-JATE 1985-2002. Varga Katalin Gimnázium igazgatója 2002-2006. Szolnok polgármestere, országgyűlési képviselő 2006- Jász-Nagykun-Szolnok megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője állam havi egyszeri vizitdíj öszszegével megemelte a nyugdíját, vagyis évi 12 alkalommal az állam fizeti a vizitdíjukat. Emellett számos esetben mentesül a beteg a vizitdíjfizetés alól. Öszszességében mind a vizitdíj, mind a kórházi napidíj, mind pedig a betegnek adott, az el végzett vizsgálatokról szóló számla bevezetésével átláthatóbbá szeretnénk tenni az egészségügyet. Egy mindenki számára egyenlő esélyt teremtő, egyre jobb egészségügyi szolgáltatás biztosítása a cél. Az egészségügy eddig sem volt ingyenes, hiszen ha valaki magasabb színvonalú ellátást szeretett volna, az magánorvoshoz ment, az állami ellátórendszerben pedig bevett gyakorlat volt a hálapénz fizetése.- A vizitdíj bevezetése óta eltelt egy év. Mi valósult meg ezekből célokból?- Míg korábban az orvosok gyakran panaszkodtak az indokolatlan orvos-beteg találkozásokra, addig ezek száma mostanra érezhetően csökkent. A vizitdíjból egy háziorvosi praxis átlagosan havi 150-200 ezer forint legális többletbevételhez jut. Az orvosok elmondása szerint van, aki ebből a pénzből a rendelőjét fejlesztette, van, aki az alkalmazottainak körét bővítette, s mindezzel szolgáltatásának színvonala javult. Tisztában vagyok azzal, hogy az emberek nem szeretnek fizetni olyasmiért, amiért korábban nem kellett. De azt is látni kell, hogy ha ez a fejlesztési forrás kiesik, az állami költségvetés képtelen lesz pótolni. Ez azt jelenti, hogy az elkezdett fejlesztések leállnak, a háziorvosok bevételtől esnek el.- Országgyűlési képviselőként rendszeresen tart lakossági fórumokat. Hogyan fogadták, fogadják az emberek az előbb felsorolt változtatásokat?- Megoszlanak a vélemények, de egyre többen mondják azt, hogy a 300 forint kifizetése nem okoz olyan nagyságrendű egzisztenciális gondot, amit ne ellensúlyozna az érte kapott jobb szolgáltatás. Egyébként a kórházi napidíj fizetését nagyobb arányban fogadják el az emberek, mert azt tapasztalják, hogy ennek fejében jtíbb ellátást kapnak, ráadásul mint mondják, úgy érzik, hogy napidíj kifizetése után nem kell hálapénzt adniuk. Ezek a hozzájárulások fontos kiegészítői a rendszer működtetésének, amihez természetesen az állam továbbra is hozzáteszi a maga részét. Botka Lajosné és dr. Kovács László a népszavazás kérdéseiről ma este 19.30-kor a Szolnok Televízióban is ütköztetik álláspontjukat. m .... Dr. Kovács László szerint is „A jövő igennel kezdődik”. A szolnoki képviselő-testület fideszes frakcióvezetője testközelből érzékeli a hazai egészségügy betegségeit. Mészáros Géza- Sebészorvosként milyen tüneteket tapasztal a magyar egészségügyet megvizsgálva? —Beteg. Nagyon beteg, de kezelhető. Ám nem ily módon, ahogyan a kormányzatunk nekilátott.- Eszerint az leszögezhető, hogy gyógyításra szorul, változást igényel az ágazat? — Ez nem kétséges! Azonban azonnal hozzáteszem, hogy a világon működő összes egészségügyi rendszer rossz. Mindnek van hibája. Egészségügyi reformra szükség van idehaza, ám nem lenne muszáj olyan utakat követnünk, amelyek szakadékhoz vezetnek. Amerikában milliók nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, mert anyagi forrásaik hiányában nem tudják fizetni a biztosítást, így a legszerényebb ellátástól is elesnek. Az Egyesült Államokon kívül manapság több európai ország is azon munkálkodik, hogyan szervezze vissza az egybiztosítós rendszert. A mi kormányunk meg ezt akarja megszüntetni.- A koalíció szerint a hálapénz intézménye is leépülne. — Európa egyik legtöbb adót és járulékot fizető országa vagyunk, ezért aki ingyenes egészségügyről be szél, ezt a fontos tényt elhallgatja. Joggal várja el az ember cserében, hogy ezért megfelelő alapellátást kapjon. Mára oda jutottunk, hogy a hálapénz elleni szélmalomharcban nem csak hálapénzt, de listapénzt is fizetnek az emberek azért, hogy előrébb jussanak a várólistákon. — Ön szerint kiket sújtanak leginkább a változások?- Mindenkit! Legfőképpen azonban az időseket tartja viszsza az orvostól, ám nemcsak a vizitdíj, hanem az egészségügyi intézmények bezárása is az idős korosztály életesélyeit rontotta. Hiszen, mivel messze van egy-egy intézmény, az öregek nem utaznak, csak ha „már nagy a baj”. Ekkor pedig gyakran már késő.- Említette, hogy változásra szükség van. A Fidesznek is volt lehetősége az egészségügy megreformálásárá. Az Dr. Kovács László: A változás leginkább az időseket tartja vissza az orvostót és az intézmények bezárása is az idős korosztály életesélyeit rontotta 1998 és 2002 közötti ciklusban milyen intézkedéseket hoztak?- A jobboldal el is kezdte a változtatásokat, hiszen ebben az időben ment végbe a különböző biztosítók beállamosítása, fokozott felügyeletet gyakorolva az intézményre, illetve a kifizetésekre. Lehetett volna további módosításokat végrehajtani, de az egészségügy átalakítása akkora tétel, amekkorát négy év alatt aligha lehet felgöngyölíteni.- Ön fizetett már vizitdíjat?- Nem vagyok beteges alkat, de egyéb okokból legalább ötször tisztességesen leróttam már a tarifát.- És szedte is már a vizitdíjat?- lómagam nem, mert magánorvosként praktizálok, de a feleségem, mint háziorvos, természetesen szedi.- Ám, gondolom, így is tisztában van azzal, hogy általában mi a véleményük a háziorvosoknak illetve a betegeknek a vizitdíj bevezetéséről?- A háziorvosok felháborítónak tartják az intézkedést. Olyan pluszmunkákat sóztak a nyakukba, ami csak hátráltatja őket a hivatásuk elvégzésében. A gyógyításra fordítandó idő adminisztrációra megy el. Az orvos ma már TAJ-kártyákat ellenőriz, pénzbeszedő lett, s olyan dokumentációkat kell, hogy vezessen, ami feleslegesnek tűnik. Mindez nem a feladata.- És a betegek Ön szerint mit gondolnak a vizitdíjról?- Megrendült a bizalmuk az orvosukban. A vizitdíj megmérgezte az orvos-beteg kapcsolatot. Az átlagember tudja, hogy a társadalombiztosításon keresztül egyszer már lerótta a pénzt, mégis, ha elmegy a rendelőbe, újra a zsebébe kell nyúlnia. Mi ez, ha nem dupla finanszírozás, vagy ha úgy tetszik, akkor a társadalombiztosításnak a megemelése? Dr. Kovács László SZÜLETETT: Püspökladány; 1960. 12. 19. foglalkozása: Sebész, mellkassebész, lézersebész, egészségügyi menedzser PÁRTJA: Fidesz MPSZ (1993-); a szolnoki szerve zet frakcióvezetője (2006-) Á vizitdíj megmérgezteaz ónm-beteg kapcsolatot A vizitdíj jelentős fejlesztési forrás a háziorvosok számára
