Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-26 / 48. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2008. FEBRUÁR 26., KEDD TÜKÖR — HIRDETÉS Az állandó jo g fo lyto n o ssá g o t je le n te tte emlékezés Dr. Bozsó Péter volt megyei főjegyző ajtaja mindenki előtt nyitva állt a megyeházán Éveken keresztül dr. Bozsó Péter főjegyző köszöntötte azokat, akik megyei szintű elismerésben részesültek Ma helyezik végső nyuga­lomra dr. Bozsó Pétert, me­gyénk volt főjegyzőjét. Köz­vetlen munkatársait, hiva­tali barátait kérdeztük, ho­gyan emlékeznek rá. Szilvási Zsuzsa Fejér Andor, a megyei közgyű­lés jelenlegi elnöke dr. Bozsó Pé­ter együttműködési készségét méltatta: - Mindig arra töreke­dett, hogy a törvényesség maxi­mális betartásával segítse a köz­gyűlés döntéseit. Konstruktívan, jobbító szándékkal végezte mun­káját, segítőkészsége pedig köz­ismert volt. Halála igen nagy veszteség számunkra, s a hivatal összes dolgozója számára. Tokár István szintén a kompro­misszumkészséget emelte ki, mint a főjegyző egyik legna­gyobb erényét: — Különleges adottsággal bírt: mindenkivel ké­pes volt szót érteni - mondta a korábbi közgyűlési elnök. - Jó érzéke volt ahhoz, hogy bárkivel megtalálja a közös hangot, ráadá­sul kitűnő érdekképviselő volt. A munkatársai, a hivatalban dol­gozók mindenben számíthattak rá, mindent elkövetett azért, hogy a közalkalmazottak és köz­­tisztviselők a lehetőségekhez ké­pest minél több juttatásban ré­szesüljenek. Mindemellett fe­gyelmezett köztisztviselő volt, aki a közgyűlés döntéseit és a tör­vényeket maximálisan tisztelet­ben tartotta. Óriási erénye volt, hogy bármely oldal nyomását kordában tudta tartani, és mini­mális lehetőséget sem adott arra, hogy politikailag felülírja a köz­gyűlés a jogszabályok kereteit. Toperczer Jenőné több mint két évtizeden keresztül volt dr. Bozsó Péter legközvetlenebb munkatársa, titkárnője.- Közvetlen munkatársak vol­tunk már 1972 óta, 1985-től pe­dig egészen tavaly februári nyugdíjba vonulásomig mellette dolgoztam - mondta megren­dültén. — A több mint 22 év alatt természetesen nagyon sok olda­láról megismertem, de a legin­kább az önzetlen segítőkészség volt rá jellemző. Az ajtaja min­dig, mindenki előtt nyitva állt, bármilyen problémával lehetett hozzá fordulni. A hivatal min­den dolgozójának számon tartot­ta még a családi ünnepeit is. A névnapokról sosem feledkezett meg, rendszeresen érdeklődött a gyerekek, unokák hogyléte, ta­nulmányai felől, s ő maga is rendkívül családszerető volt. Be­csületes, lelkiismeretes munká­ját több alkalommal elismerték különböző kitüntetésekkel, eze­ket azonban rendkívül szeré­nyen fogadta. Természetesen örült nekik, ám sosem várta el az ilyen díjakat. — Az első önkormányzati vá­lasztások, 1990 óta ismertem Bo­zsó Pétert — emlékezett vissza Búsi Lajos, aki közgyűlési elnök­ként és alelnökként hosszú éve­kig napi kapcsolatban állt a fő­jegyzővel. - Számomra ő jelen­tette a „jogfolytonos munkakap­csolatot”, hiszen a vezetők vál­tozhattak ugyan, a szakmai munka irányítója azonban állan­dó volt. Személye garanciát je­lentett rá, hogy a megyei önkor­mányzat hivatala jól működjön. Bódog Máténé dr. az illetékhi­vatal vezetőjeként került kapcso­latba dr. Bozsó Péterrel.- Az illetékhivatal felügyelete 1996-ban került vissza a megyei önkormányzathoz, így közvetle­nül a főjegyzőhöz tartoztunk — mondta. - Dr. Bozsó Péter min­dig szerette, ha munkatársai önálló ötletekkel, javaslatokkal álltak elő, az emberi problémák­ból pedig elsősorban azokat a tennivalókat hallotta ki, ame­lyekben segíteni tudott. Még ná­lunk is mindenkit név szerint is­mert, tudott a családi körülmé­nyekről, sőt az általunk szerve­zett kirándulásokra is rendsze­resen eljött feleségével együtt. Pusztai Tamást, a megyei ter­málturizmus egyesület elnökét évtizedes baráti szálak fűzték a főjegyzőhöz.- Végtelenül emberséges és segítőkész barát volt. De nem­csak a barátaira figyelt, hanem a „legkisebb” ember problémái­ra is. Portástól a gépkocsivezető­ig mindenkinek személyesen in­tézte az ügyeit, a maga nemében igazi intézmény volt — emléke­zett vissza Pusztai Tamás. - Mindig vállalta a kockázatát a nagyvonalúságnak, és gyűlölte a kisstílűséget. Kitűnő érzéke volt ahhoz, hogy ellentétes állás­pontok között közvetítsen, és a megváltozott körülmények kö­zött is folyamatosan az együtt­működés lehetőségeit kereste. dr. bozsó Péter megyei fő­jegyző 1948. május 4-én szüle­tett Kunhegyesen. Általános iskolai tanulmányait Kunhe­gyesen végezte, 1966-ban érett­ségizett a Debreceni Dohány­ipari Technikumban. Még eb­ben az évben felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karára. Egyetemi tanulmányait tíz hó­napos katonai szolgálat telje­sítését követően kezdte meg. A Szolnok Megyei Tanács ösz­töndíjasaként már a nyári hó­napokban rendszeresen dolgo­zott a megyei tanács vb szerve­zési és jogi osztályán. 1972- ben jogász végzettséget szerzett cum laude minősítéssel. Ezt követően a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályán kezdett dolgozni főelőadóként, majd két év múlva jogi cso­portvezető lett. 1976-tól 19854g az MSZMP megyei bizottságá­nak apparátusában töltött be különböző beosztásokat 1982- ben a jogi szakvizsgát is letet­te. 1985. július Kői a megyei tanács vb-titkára lett, a megyei közgyűlés 1991. március 8-tól megyei főjegyzővé nevezte ki Enekverseny. Általános és középiskolai kórusok, illetve szólisták mérték össze tudásukat a minap Szolnokon, a Tiszapartl Gimnázium és Humán Szakközépiskola Budai Péter Termében. Felvételünk az egyéni és társas énekverseny megyei fordulójának egyik műsorszámát örökítette meg. TISZA-PARTI TERMÁLFÜRDŐ CAMPING TISZAKECSKE SíiWiif GYÓGYVÍZ - FEDETT USZODA ■ JACUZZI ■ ÉLMÉNYMEDENCE - SZAUNA • INFRASZAUNA - ÉTTEREM Nyitva mindennap: 8-22 óráig __ Tel.: (76) 441-363 www.thermaltiszapart.hu tísx***° üdülési csekk elfogadóhely és egészségpénztárakkal szerzó'dött szolgáltató! ____________Tv-notesz_________________________ Melyiket a huszonnégy közül? jglll ||| VALKÓ MIHÁLY ROVATA Akiket, a legjobbakat már együtt is láthattuk az egymást követő két szombaton, az új formában, más tartalommal megjelenő Tár­sulattal. És mit mondjak: úgy jó az, ahogy van. Azazhogy majd­nem! (Erről később.) Jó, hogy nem nyúzzák tovább az István, a királyt, áriáit nem koptatják, s helyette sikeres magyar(l) nóták, slágerek, azokban bizonyítanak, s melyek új színt is kapnak itt és most azáltal, hogy őket színházi környezetbe ültetik - Novák Pé­ter ötletes koreográfiáival, me­lyek kedvesek, változatosak, még ravaszkás humoruk is van. Pompás a látvány, a kék háttér előtt parádézó élénk színek, a csodálatos ruhák. Olyan ez, mintha valóban zenés színház­ban lennénk - kellemes, szóra­koztató. Mert a dalosok is igen elragadóak. Élvezetes például Herczeg Flóra angyali hangja - Ha én rózsa volnék..., énekli és repít a magasba; lenyűgöző töb­bek között Tóth Attila énekesi bravúrja és igen bejön nekem is Derzsi György, aki vággyal teli, zengő hangon szólaltatja meg a Várj, míg fölkel majd a nap című dalt. Nem csoda, hogy a zsűri tagjai is odavannak gyönyörűsé­gükben, hódolatul még szakmai fejüket is meg-meghajtják a ver­senyzők előtt. Alföldi Róbert is, az örök ünneprontó, aki azért most sem tagadja meg „belekö­­tős” önmagát, bántó őszintesé­gében szinte tetszeleg. A zsűrin belüli villongások is igencsak hozzá kötődnek, hogy Nagy Szi­lárd lendületes előadásakor a nagyra nyüó száj, az művészileg jó-e avagy rossz-e. Ellentétesen ítélik meg. (Hogy legyen hát okos az a szegény néző, miként is döntsön?) Ami pedig azt a majdnemet il­leti, nos, csaknem elviselhetet­len a műsorvezető kettős hölgy­tagja, amit művel, üres, semmit­mondó kérdéseivel, butákkal is, és ahogy negédeskedik állandó­an. De nem valami üdítő az sem, ahogy a társulat tagjai áradoz­nak, amikor színházról, társu­latról vallanak - „Színház az éle­tem” -, közhelyes bölcsessége­ket sütögetvén el. Aztán az a iránya, éjszakába nyúló műsoridő, hogy a voksolás végeredményét alig lehet kivár­ni, vagy csak félálomban már, pedig lehetne rövidíteni rajta. Ezzel a szavazással különben is csak a baj van, én mellőzném is. Ugyanis ne gondolja már komo­lyan senki, hogy még majd mi, nézők mondjuk ki a végső szót abban, ki is legyen István, Kop­pány és a többiek abban a jubi­leumi díszelőadásban. Ugyan már. Hagyom hát a voksolást, s csak gyönyörködöm a dalosok­ban és a dalokban: bennük sem­mi áltatás. HALLGATÓ A Las Vegas-i négyes, a The Kil­lers új albumát a rajongóknak ajánlja — és ha őszinték aka­runk lenni, akkor valóban főleg a csapat hű elkö­telezettjei azok, akiknek igazán szól ez e lemez. Erre ugyanis 2003 és 2007 kö­zött megjelent B-oldalas szá­mokat, ritkaságokat, filmdalo­kat, remixeket és négy, eddig még kiadatlan felvételt pakol­tak fel a fiúk. A gitáralapú ze­nét, úgynevezett britrockot ját­szó együttes ezen albumán is persze a tizenhét darab között bőven találni sok érdekességet, csemegét. (Ilyen például az al­ternatív rock nagy öregjével, a gitáros-énekes Lou Reeddel kö­zös dal, a Tranquilize.) A CD-n szereplő dalok tovább erősítik a The Killersről már kialakult pozitív zenei képet. (The Killers: Sawdust. Kiadó: Universal) ■ B. Gy. VIVA VILLA! JOHN REED regénye alapján írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents