Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-25 / 47. szám

MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2008. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ Orbán: megbomlott a közmegegyezés interjú A Fidesz elnöke szerint az adók megölik a gazdaságot, elnehezítik a családok életét Szolnokon járt szombaton Orbán Viktor, a Fidesz- Magyar Polgári Párt elnö­ke. Egész napos program­ja során többek között meglátogatta az Űj Nép­lap által is támogatott hármasikreket, találko­zott Balázs Péterrel, a Szigligeti Színház igazga­tójával, fórumot tartott a Hetényi kórházban, illet­ve járt szerkesztőségünk­ben is. Ekkor készült az alábbi beszélgetés. Bán János Orbán Viktor (jobbra) meglátogatta a szolnoki hármasikreket is. Az apróságok a pártelnöktől egy-egy etetőszéket kaptak ajándékba.- Milyen résziételi arányra számít a népszavazáson?- Azt tudom, hogy mivel vol­nék elégedett. Egy demokrata nem lehet addig elégedett, amíg nem száz százalékos egy válasz­táson a részvétel. A demokráciá­nak, amit húsz évvel ezelőtt el­kezdtünk felépíteni, mégiscsak az volna a lényege, hogy a Ma­gyarország számára fontos dönté­seket mi hozzuk meg, közösen. Kifejezetten a múlthoz tartozó- | nak érzem azt a logikát, amely le- I beszélni akarja az embereket a | részvételről. Ez a logika azt üze- | ni, hogy maradjatok otthon, hogy I minél kevesebb igen legyen. Sze­rintem nem ez a jövő. Ellenkező­leg, úgy gondolom, a részvételre való buzdítás a mi közös világunk megerősítését szolgálja. Úgyhogy magas részvételt szeretnék,.éjjel­nappal ezen dolgozom. Erre egy­re több biztató jelet látok. * '- Milyen következményekkel járhat ön szerint egy, a Fidesz számára sikeres népszavazási eredmény?- Ennek a kampánynak szá­mos tanulsága van. Az első, hogy bizony egészségesen rövid - há­rom hétig tart. Ez éppen elég. Sőt, szerintem a parlamenti választá­si kampányokra sem kellene több időt hagyni három hétnél. Hogy milyen eredménnyel járhat a si­keres népszavazás? Jelenleg olyan országban élünk, ahol az emberek úgy érzik, ehhez a de­mokráciához nem sok közük van. Úgy vélik, négyévente egyszer ki­kérik a véleményüket, de azután négy esztendőn át hallgatniuk kell. Akármi történik is ez alatt a négy év alatt, kizsigerelhetik, ki­foszthatják őket, az ország tönk­remehet, nekik két választás kö­zött nem osztanak lapot. Ezt sze­retném megváltoztatni, és arról szeretném meggyőzni a magyar választópolgárokat, hogy van kö­zük a saját életükhöz két válasz­tás között is. A demokrácia maga ad üyen eszközt a kezünkbe: sé­relmes, igazságtalan, erkölcste­len, a korábbi megállapodásokat felrúgó kormányzati döntéseket az emberek hatályon kívül tudják helyezni. Ilyen a vizitdíj, kórházi napidíj és a tandíj bevezetésének az esete is. Az egészségünk és a tudásunk van olyan fontos, hogy mi döntsünk róla, ne a kormány, különösen akkor, ha úgy érez­zük, a kormány rosszul, az embe­rek akaratával szemben döntött. Magyarországon kormánydönté­sek hatályon kívül helyezésére indított népszavazás még nem volt. Ezért szerintem itt arról is szó van, hogy az emberek vissza­szerezhetik maguknak a demok­ráciát. Egy olyan jövőt építhetünk fel, ahol az embereket nem lehet szavazógépnek tekinteni, mert jo­got formálnak arra, hogy bele­szóljanak a saját sorsukba. — Azon túl, hogy egy önök szá­mára sikeres népszavazási eredmény jelzésértékű, önma­gában semmire sem kényszeríti a kormányt. Létezik-e a Fidesz­nek bármilyen jogi stratégiája, amivel mégis megkísérli érvé­nyesíteni a jelzésértékű népi döntést? — A Fidesznek általában nincs jogi stratégiája, a Fidesznek em­beri stratégiái vannak. Az alkot­mány világosan kijelöli a demok­rácia határait, így nekünk elsősor­ban az alkotmányos rend kerete­in belül zajló mindennapi élet va­lós kérdéseivel kell foglalkoznunk. Meg tudnak-e az emberek gyógy­ulni, ha betegek, el tudnak-e men­ni orvoshoz, kapnak-e ellátást, ké­pesek lesznek-e taníttatni a gyere­ket, ha a gyermekük tehetséges és tanulni akar? Ezek a kérdések fog­lalkoztatnak bennünket, ezért a legfontosabb, hogy a három igaz­ságtalan, elfogadhatatlan és értel­metlen sarcot, azaz a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat há­rom igennel töröljük el. Ettől a közmegegyezés helyreállítását is remélem, mert 2006-ban ezekben a kérdésekben közmegegyezés volt Magyarországon. A szocialis­ta párt programjában, és a Fidesz programjában, valamint a nyilat­kozatokban is az szerepelt — és a választók erre szavaztak -, hogy akármelyikünk alakít is kor­mányt, úgy oldjuk meg az egész­ségügy, az oktatásügy működteté­sét és finanszírozását, hogy nem kérünk az Európában egyébként kivételesen magas adókon és já­rulékokon túl újabb hozzájárulást a polgároktól. Csakhogy megbom­lott ez a közmegegyezés, mert a kormány egyoldalúan felrúgta a társadalmi szerződést. Ennek a helyreállítását követelik most az emberek, és szerintem Igazuk van. Közjogilag ennyi a népsza­vazás következménye, de hát a po­litika nem csak a közjogról szól, hanem az emberi szándékokról és akaratokról is. A népszavazást követően nem lehet úgy folytatni a kormányzást, ahogy a kormány tette azt eddig. Hogy a szocialisták milyen következtetéseket vonnak le magukra nézve a népszavazás után? Szerintem ez összefügg majd a részvétel arányával. Minél többen és egységesebben monda­nak véleményt, annál messzeha­­tóbbak a politikai következmé­nyek. Elsöprő részvétel, elsöprő következmények.- Az világos, hogy a Fidesz mi­re mond nemet, mit szeretne megváltoztatni a kormány re­formelképzeléseiből. De mit szeretne helyette?- Folyamatosan konzultálunk a legkülönbözőbb szakmai cso­portokkal, a vállalkozóktól kezd­ve az egészségügyi dolgozókon át a pedagógusokig. Ma az egész­ségügy kaotikus állapota miatt emberek halnak meg, emberéle­tekbe kerül a kormányzati alkal­matlanság. A helyzet rosszabb, mint volt, de ez nem jelenti azt, hogy ami volt, az jó lett volna. Te­hát nem egyszerűen csak a ká­oszra kell nemet mondanunk, hanem a jövőről is gondolkod­nunk kell. Nem kétséges: Ma­gyarországnak új irányra van szüksége. Ehhez pedig minden­képpen kell egy népegészség­ügyi program, de az egészség­ügyet nem Budapesten, íróasztal mögött kigondolt, egységes mu­tatószámok szerint kell irányíta­ni és finanszírozni. Figyelembe kell venni a helyi viszonyokat. Vannak olyan népbetegségek, amelyek az ország egyes terüle­teit jobban sújtják, míg máshol jószerivel ismeretlenek. Semmi­képpen sem egészségügyi finan­szírozási nézőpontból kell kiin­dulnunk, hanem az emberek va­lóságos egészségügyi helyzeté­ből, és testre szabott, területileg bontott programokat kell felépí­teni. Ez a munka folyik, Mikola István irányítja, és mire eljön a választás, népegészségügyi prog­ramunk modernizált változata rendelkezésre áll majd.- Egyre gyakrabban felmerül mind az MSZP-vel, mind a Fi­­desz-szel kapcsolatban, hogy a mostani helyett kompromisszu­mokra jobban hajló vezetésre volna szükség. El tudja-e kép­zelni, hogy 2010-ben nem ön lenne a Fidesz miniszterelnök­jelöltje? —A Fideszben legalább három kormányra való kiváló szakem­ber áll készenlétben. Ez termé­szetesen igaz a kormányfői posztra is.- A Fidesz gazdasági elképze­léseinek kulcsa az adócsökken­tés, legalábbis az volt az előző választási kampányban. Most is az?- Ma már mindenki egyetért abban, hogy az európai összeve­tésben is rendkívül magas adók megölik az országot. Megölik a gazdaságot, ellehetetlenítik a családok életét is. Magyarorszá­gon igazságtalan, családellenes adórendszer működik, mert nem veszi figyelembe, hogy ki meny­nyi embert tart el a jövedelméből. Ráadásul munkaellenes is, hi­szen ahelyett, hogy segítené azo­kat, akik többet dolgoznak, való­jában a magasabb adóval bünte­ti őket. Tehát az adórendszerre ráfér az átalakítás. De mégsem ez áll politikánk középpontjában, hanem a növekedés. Magyaror­szágnak most komoly, a gazdasá­gi válságot kezelni képes progra­mot kell összeállítania. Ez a mi el­képzeléseink szerint három elemből áll. Az első az adó és já­rulékok csökkentése, a második a költségvetési kiadások reálérté­ken, tehát inflációval megnövelt értéken történő befagyasztása, a harmadik pedig a bürokratikus akadályok és a korrupció gyors, jelentős visszaszorítása. Ha ez a három dolog egyszerre valósul meg, akkor megindul a gazdasá­gi növekedés. Ráadásul oly mó­don, hogy közben a pénzügyi egyensúly is javul.- Nap, mint nap közéleti botrá­nyok követik egymást: korrup­ciógyanús ügyek, csalások... De mintha már immunisak volnánk ezekre... — Szerintem ezek a botrányos és korrupciós ügyek nem marad­nak következmények nélkül. A korrupció ellepte a hétköznapjain­kat, a kormányzati működést is, és onnan lefelé, a gazdasági életet is megfertőzte. Az emberek pon­tosan tudják, hogy a korrupcióért mindig a hivatalban lévő kor­mányt terheli a felelősség, hiszen neki állnak rendelkezésére azok az eszközök, amelyekkel gátat le­hetne vetni a jelenségnek. Ma­gyarországon a jogrendszer mű­ködtetésének megvannak a felelő­sei. Az, hogy most éppen nem mű­ködik, vagy időnként bántóan csi­korgó hangokat hallat, nos ez nem marad így az örökkévalóságig. Ha lesz felelős kormány, amely a jog­államot komolyan veszi, a korrup­ciót vissza akarja szorítani, tisz­tességes, átlátható viszonyokat akar teremteni, akkor ezek a gé­pezetek működésbe fognak len­dülni, és egyetlen ügy sem marad földerítetlenül reményeim sze­rint. Az olyan korrupciós ügyeket, mint amilyeneket naponta hall­hatunk, szépen, higgadtan, nyu­godtan fel kell deríteni, ki kell vizsgálni. A következő polgári kor­mánynak, ha közbizalomra akar­ja építeni a jövőt, ezt a munkát el kell majd végeznie. Az interjú teljes terjedelemben elol­vasható a www.szouon.hu inter­netesoldalunkon. Ott megtudhat­ják azt is, hogy kiket nevezett meg Orbán Viktor pártja alternatív kor­mányfőjelöltjeiként, illetve hogy mi a véleménye Gyurcsány Ferenc részvényprogramjáról

Next

/
Thumbnails
Contents