Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-23 / 46. szám

Elhunyt Bozsó Péter, megyénk főjegyzője DR. BOZSÓ PÉTER (1948-2008) Dr. Bozsó Péter megyei főjegyző 1948. május 4-én született Kun­hegyesen. Általános iskolai ta­nulmányait Kunhegyesen végez­te, 1966-ban érettségizett a Deb­receni Dohányipari Technikum­ban. Még ebben az évben felvé­telt nyert a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Ka­rára. Egyetemi tanulmányait 10 hónapos katonai szolgálat teljesí­tését követően kezdte meg. A Szolnok Megyei Tanács ösz­töndíjasaként már a nyári hóna­pokban rendszeresen dolgozott a Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályán. 1972-ben jogász végzettséget szerzett cum laude minősítéssel. Ezt követően a Me­gyei Tanács VB Szervezési és Jo­gi Osztályán kezdett dolgozni fő­előadóként, majd két év múlva jo­gi csoportvezető lett. 1976-tól 1985-ig az MSZMP Megyei Bizott­ságának apparátusában töltött be különböző beosztásokat. 1982- ben a jogi szakvizsgát is letette. 1985. július 1-től a Megyei Ta­nács vb-títkára lett, a Megyei Köz­gyűlés 1991. március 8. napjától megyei főjegyzővé nevezte ki. Több mint huszonkét évig vezette a me­gyei hivatali apparátust Munkáját kötelességtudóan, pontosan, fele­lősségteljesen, humánusan végez­te. Munkatársaival szemben min­dig türelmes, segítőkész volt biza­lommal fordulhattak hozzá problé­máikkal. Szakmai tudása és mun­kája elismeréseként számos kitün­tetésben részesült Feleségével több mint 33 évig éltek boldog házasságban, egy leány és egy fiú gyermeket ne­veltek. Halála őszinte együttérzést váltott ki munkatársaiban, mindazokban, akik ismerték, tisztelték és becsülték. EMLÉKÉT MEGŐRIZVE, NYUGODJÉK BÉKÉBEN! Megújul a belgyógyászat egészségügy Végéhez közeledik a Hetényi újabb beruházása A megyei kórház belgyógyászati pavilonjának felújítása hamarosan befejeződik és visszaköltözhetnek helyükre az osztályok Befejezéséhez közeledik a megyei Hetényi Géza kór­ház négyemeletes, belgyó­gyászati pavilonjának re­konstrukciója Szolnokon. Szilvási Zsuzsa Közel egymilliárd forintos beru­házás eredményeként, címzett állami támogatásból újul meg a belgyógyászati osztályoknak he­lyet adó épület. Igaz ugyan, hogy a tervekben eredetileg csak 2008. év végi átadás szerepel, várhatóan már nyár előtt birto­kukba vehetik gyógyítók és gyógyulni vágyók a rendkívül korszerű, minden igényt kielé­gítő részleget.- Bár a négyemeletes épületről beszélünk, gyakorlatilag hat szin­tet érint az építkezés a kazánház­tól egészen a legfelső emeletig — mondta el Búsi Lajos, a fenntartó megyei önkormányzat alelnöke. —Bizony ráfért már a felújítás, hi­szen ez a tömb a 70-es években épült, s azóta legfeljebb csak ki­sebb munkákat végeztek „tűzol­tásként". Most tehát gyakorlatilag csontvázig szét kellett szedni az Búsi Lajos alelnök épületet, szinte minden cserére szorult. Korszerű, hőszigetelt nyí­lászárókat építettek be, megtör­tént a külső szigetelés és új belső tereket alakítottunk ki úgy, hogy a mai kor igényeinek megfelelően 2-3 ágyas, vizesblokkokkal felsze­relt szobákban tudjuk elhelyezni a betegeket. Rendkívül fontosnak tartottuk, hogy ne rideg kórházi környezetet alakítsunk ki, inkább arra törekedtünk, hogy színes, kellemes burkolatokkal jó benyo­mást keltsünk mindazokban, akik kénytelenek hosszabb-rövi­­debb időt a kórházban tölteni. Jelenleg már közel kilencven százaléka befejeződött a munká­latoknak, sőt, a gép-műszer, il­letve bútorbeszerzési tender is sikeresen lezárult. Egyetlen köz­­beszerzési eljárást kell még ez­zel kapcsolatban lebonyolítani, az új ágyak beszerzését. Minden adott tehát ahhoz, hogy április közepére üzemképes állapotba kerüljön az épület, amelyet is­mét a belgyógyászati osztályok foglalnak majd el. A terek éssze­rű kialakításának köszönhetően a szakma régi álma is megvaló­sulhat, azaz az épület földszint­jén kap helyet a járóbeteg-ellá­tás, s az osztályokra már tényleg csak azok kerülnek fel, akiknek az állapota azt megkívánja. Mindezzel párhuzamosan újabb pályázatokat készítenek elő a kór­ház és a megyei önkormányzat szakemberei. Nemrégiben megje­lentek a TIOP 2.2.2 új pályázati ki­írásai, melyeknek köszönhetően lehetőség nyílik a sürgősségi ellá­tás fejlesztésére, az úgynevezett egykapus rendszer kialakítására. Mintegy 820 millió forintra le­het pályázni, melynek önerejé­hez a megyei önkormányzat által kibocsátandó kötvény nyújt majd fedezetet. Ez azonban csak egy lépés a közeljövőre tervezett fej­lesztések sorában. A megyei He­tényi Géza kórház és a fenntartó önkormányzat ugyanis szeretne élni az onkológiai ellátás fejlesz­tésének lehetőségével is, illetve továbbra is keresik a módját a tü­dőkórházból való beköltözésnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy je­lentős költséget takaríthat meg az intézmény, ha sikerül a Tósze­gi úti, I. számú telephelyre át­csoportosítani minden fekvőbe­teg-ellátó részleget. Egymilliárdos fejlesztés a Tószegi úton A három évtizeddel ezelőtt épült négyemeletes belgyógyászati pavilon felújítására 960 millió forint címzett támogatást nyert el a kórház. A 2007 tavaszán kezdődött rekonstrukció idejére a négy belgyógyászati osztályt és szakambulanciáit, a sürgősségi osztályt, és a belgyógyászati sürgősségi szakrendelést el kellett költöztetni 'Az felújítás és minimális bővítés a tervek szerint né­hány héten belül befejeződik és még 2008 első felében visszaköl­tözhetnek megújult helyükre a belgyógyászati tömb osztályai. Gyűjtés indul a beregszászi magyar főiskola javára A megyei önkormányzat 2007- 2010. évi szakmai, gazdasági prog­ramjában meghatározott feladatok között leszögezi, hogy megkülön­böztetett figyelmet fordít a hatá­ron túli magyarok közösségeivel ápolt kapcsolatok elmélyítésére. A megye lehetőségeihez mér­ten eddig is támogatta a határon túli magyarságot. A támogatás el­sősorban a testvérmegyei kapcso­latok keretében valósult meg, kedvezményezettjei elsősorban Hargita és Máramaros megye magyarlakta vidékei voltak. A kárpátaljai magyarság támogatá­sára mindeddig kisebb mérték­ben került sor. Tekintettel erre, most a beregszászi n. Rákóczi Fe­renc Kárpátaljai Magyar Főisko­la támogatását kezdeményezik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítványi fenntartású felsőoktatási intéz­mény. Az intézmény hallgatói lét­száma fokozatosan bővül. A főis­kola nemcsak oktatási intéz­ményként, hanem kulturális és szellemi központként is szolgálja a Kárpátalján élő magyarságot. Sokoldalú tevékenysége elle­nére az intézmény ukrán állami támogatásban eddig nem része­sült. Alapítója és fenntartója a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány. Az intézmény veze­tőinek tájékoztatása szerint a fő­iskola épületeinek karbantartá­sához, felújításához nagy szük­ség lenne anyaországi támoga­tásra. Jelenleg egy 5200 négy­zetméteres épület felújítása zaj­lik. Egy terem rekonstrukciója a számítások szerint mintegy fél­millió forint. A megyei önkormányzat tá­mogatni kívánja a II. Rákóczi Fe­renc Kárpátaljai Magyar Főisko­la épületének felújítását, és fel­hívja az önkormányzatokat, vál­lalkozókat, civil szervezeteket és lakosságot, hogy csatlakozzanak a megyei önkormányzat kezde­ményezéséhez. A megye egymil­lió forintot különít el erre a cél­ra és várja a jelentkezőket. A tá­mogatásként beérkező pénzösz­­szeget a „Beregszász” elkülöní­tett számlán tartja nyilván. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Két kulturális alapítványt segítenek az idei bevételből megyebál Arra törekednek, hogy a térségben élők közül minél többen részesüljenek az adományokból A tánc, a szórakozás mellett a bálok kitűnő alkalmat nyújta­nak a baráti és társadalmi kap­­csolatok ápolására is, sőt jóté­kony célok segítésére is. Bőven adódik erre lehetőség a báli sze­zon egyik legnagyobb esemé­nyén, a megyebálon. Az elsőt még 1886-ban rendez­ték az akkor megyeszékháznak nevezett megyeháza dísztermé­ben. A megyebálok sorának az el­ső világháború vetett véget, majd az 1920-as években határozott úgy a Vitézi Szék, hogy a Tisza Szállóban a Vitézek Bálját megye­bálként rendezik meg. A máso­dik világháborúval azonban ez a hagyomány is megszakadt. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés végül 1992-ben hatá­rozott úgy, hogy feleleveníti a me­gyebálok tradícióját, s 1993 feb­ruárjában meg is rendezték a rendszerváltás utáni első táncos összejövetelt. Ebben az esztendőben már a tizenhatodik alkalommal rendez­ték meg, amelyre a szokásoknak megfelelően meghívást kaptak a megye országgyűlési képviselői, a közgyűlés tisztségviselői, a me­gye gazdasági életének szereplői. A bál programja ezúttal is a ha­gyományos forgatókönyv szerint zajlott, a nyitótáncot idén a Jász­sági Népi Együttes adta. A bál tiszta bevételét hagyományosan jótékony célokra fordítják. Ebben az esztendőben a Verseghy Fe­renc Könyvtárért Alapítványnak, valamint a Traditio Humana Ala­pítványnak ajánlja fel az össze­gyűlt pénzt a szervező megyei ön­­kormányzat, amely az előző évek tapasztalatai alapján több száz­ezer forintos nagyságrendű lehet. A kedvezményezettek igen nagy örömmel fogadták a nagy­lelkű segítséget. — Igazán nagyszerű dolognak tartom, hogy a sok-sok támoga­tásra érdemes terület közül idén a kultúrát választották a döntés­hozók - mondta el Horváth László megyei múzeumigazga­tó. - A Traditio Humana alapít­ványunknak minden adomány óriási segítséget jelent. Bár még nem tudjuk, hogy pontosan mi­lyen összeget kapunk, minden­képpen arra törekszünk, hogy olyan célra használjuk majd fel, ami a megye területén fekvő mind a nyolc intézményünk szá­mára hasznos lehet. A megye könyvtárnak szintén nagy segítséget jelent a támoga­tás.- Természetesen az alapítvá­nyunk fogja felhasználni ezt az összeget—tudtuk meg Bertalan­ná Kovács Piroska igazgatótól. - Úgy tervezzük, hogy különböző pályázatok önrészeként haszno­sítjuk, így könyvtári dolgozók és olvasók számára egyaránt kéz­zel fogható eredménye lehet majd a megyebál résztvevőinek önzetlen adományainak. ■ A kedvezményezettek már a bálon megköszönték a segítséget

Next

/
Thumbnails
Contents