Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-19 / 42. szám
ÚJ NÉPLAP - 2008. FEBRUÁR 19., KEDD JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Nem kerülhetnek parlagra ragadozók A madarak természetes élőhelyéről eltűnt a zsákmányállat Európa mentsvára vagyunk az európai parlagisas-állomány legnagyobb része Magyarországon és Szlovákiában fészkel — mutatott rá Zalai Tamás, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre. Tehát ha mi nem gondoskodunk a fajról, az végveszélybe kerül. Az egész országban jelenleg nyolcvan párról tudnak a madárvédők, amelyből ötöt mérgeztek meg az év elején a térségünkben. jellemző adat, hogy az egész országban december óta összesen 14 esetben történt parlagisas-mérgezés. Ez óriási arány az összes ismert egyed számához viszonyítva is. A természetvédelmi őr szerint a magántulajdonról - amelybe beletartozik az udvaron kapirgáló tyúk és csirke is — való gondoskodás mindenkinek feladata. Olyan helyen kell tartani a baromfit, ahol nem tud rá lecsapni a ragadozó madár. Azt a vélekedést pedig nem osztotta a szakember, hogy a fokozottan védett madarak olyan kárt okoznának a mezőgazdaságnak, hogy az jelentősen befolyásolná a gazdálkodást. A dúvadak pusztítása, vagy épp maga a mező gazdasági termelés sokkal nagyobb problémákat okozhat a vadállományban a ragadozó madaraknál. amelyet később levadásznak, így előfordulhat, hogy az utóbbi években elszaporodott ragadozó madarak nem találnak elegendő táplálékot. Mindenképpen szakmai szinten kellene azt kimondani - ami rendkívül nehéz feladat hogy egy-egy területen mekkora az a ragadozó egyedszám, amelyet még elbír az a térség. Banka Csaba — Szinte teljesen eltűnt már a határból a fácán, a nyúl, a fogoly, így az sem meglepő, hogy a ragadozó madarak ráfanyalodnak a tanyák körül nevelkedő tyúkokra, kacsákra — mondja a Jászberény környékén élő Füleki József. Országos visszhangot keltett az év elején, amikor több parlagi sas, illetve számos ölyv is áldozatául esett a határba kihelyezett méregnek. — Teljes egészében elítélem azt, aki megmérgezte a ragadozó madarakat — mondja Füleki József-, ezt nem lehet csinálni. Azt azonban át tudom érezni, hogy mennyire elege lehetett már abból - bárki is legyen az - hogy nevelt állatait rendre megtizedelik a ragadozók.- Magának is volt már hasonló problémája?- Közel harminc tyúkot, csirkét neveltem a tanya körül, s mostanra már csak nyolc maradt. A legtöbbet pedig a ragadozó madarak vitték el. A legfőbb probléma szerintem az, hogy természetes élőhelyükről szinte teljesen eltűntek a zsákmányállatok. Úgy gondolom, túl sokat fog. nak be vagy vadásznak le az apróvadakból. Az számomra is elfogadhatatlan megoldás, hogy a ragadozókon álljunk bosszút. Ugyanis ha már a tanyák közelébe is bejönnek az embert alapvetően kerülő madarak, akkor már tényleg nem találtak máshol zsákmányt. Gyakran járom a határt, s állítom, nagyon kevés a fácán, nyulat pedig meg már csak elvétve látni. A vadásztársaságoknak arra ügyelni kellene, hogy a határból ne tűnjenek el teljesen az apróvadak.- Valóban ilyen nagy lehet a probléma?-kérdeztük dr. Mosonyi Sándortól, az Első Magyar Vadászati, Vadgazdálkodási, Beszerzési és Értékesítési Szövetkezet alattyáni elnökétől.- Az, hogy teljesen eltűntek volna az apróvadak, mindenképp túlzásnak érzem. Viszont van igazság abban, amit a gazda felvetett. Szakmai berkeken belül is óriási viták zajlanak arról, hogy kell-e, lehet-e szabályozni egy-egy területen a szükséges ragadozók számát úgy, ahogy ezt a vadállomány egyéb fajaival már megtették. Nem gondolom, hogy a parlagi sasokkal volna probléma, viszont a héják, ölyvek különböző fajtái nagymértékben elszaporodtak, s talán ez a gazdáknak is okoz gondot.- Túl sok fácánt lőnek ki, vagy túl sok nyulat fognak be a vadászok?- Nagyságrendekkel kevesebbet, mint néhány évvel ezelőtt. A nagy probléma viszont, hogy például a fácánok kihelyezését már nagyon kevés társaság végzi, s a kihelyezett egyedek száma is meghatározott. S ha történik is kihelyezés, az olyan területen, Füleki József tanyájáról sorra vitték el a ragadozó madarak a baromfiakat. Szerinte a probléma, hogy a vadászat miatt túl kevés a természetes táplálékuk. Egyelőre még hitel nélkül gazdálkodnak JÁSZBOLDOGHÁZÁN a képviselő-testület a napokban fogadta el a település idei költségvetését. Az önkormányzat és intézményeinek működéséhez nem kell hitelt felvenni a községnek. Mint azt Szűcs Lajos, polgármester elmondta, a jövőben több fejlesztést terveznek, és ezekhez jelentős önerővel kell rendelkezniük. Ezt viszont már várhatóan csak hitelből tudják majd biztosítani. Természetesen azt előre nem lehet tudni, hogy melyik pályázaton fognak sikerrel szerepelni. A polgármester kedvezőnek értékelte az idei költségvetést, mert az oktatási társulás létrehozásával a működési költségek jelentősen csökkentek, és az átalakítás tízmillió forint pluszbevételt jelent az önkormányzatnak. Pályázati forrásból újítanának fel AlATTYÁNON a művelődési házban és a könyvtárban már tervezgetne az idei fejlesztéseket. Az intézmények pályázati forrásból szeretnék bővíteni, megújítani eszközeiket. A képviselőtestület elfogadta az ehhez szükséges önerő biztosítását. Sikeres pályázat esetén az elnyert támogatásból az intézmények berendezéseit újítanák meg. A történész mérlegeli a magyar 20. századot Jászberényben február 26- án délután öt órakor a Városi Könyvtár és Információs Központ vendége lesz Romsics Ignác történész. A professzor évtizedek óta kutatja a 20. századi magyar történelmet. www.toyota.hu Toyota Corolla. Dual WT-i motorral. A Corolla név a legtöbb nyelven egyet jelent: „sosem hagy cserben''. Legendás megbízhatósága és osztályon felüli minősége mellett az elegáns vonalvezetésű, új generációs Corolla páratlan vezetési élményre csábít • 1.6 Dual WT-i benzinmotor (124 LE /15? Nm) • Kombinált üzemanyag-fogyasztás: 6,7 - 6,9 1/100 km » S csillagos felnőtt utasvédelem (EuroNCAP) TODAY TOMORROW TOYOTA HERING AUTÓHÁZ KFT. 5100 Jászberény, Nagykátai út 19. Telefon: 57/415-038, 5000 Szolnok, Alcsisziget Telefon: 56/513-775 A Cwoila rrwvfAVkfombfoíif:i-íogysv/Uss íi/lCíj km): éfi O*-kibocsát.»^ (g/kmj: :27 - <iS7. A iXat Wíá ttcbftíífógia »; f .<1 wrv.'inmvWr A képen birhitó a Idősek és fiatalok mulattak bál Megválasztották a bál szépét és az udvarhölgyeket A Fényszaruiak Baráti Egyesülete a hagyományoknak megfelelően idén is megszervezte jótékonysági műsoros estjét és az azt követő bált. A műsorban a népszerű Barátok közt sorozat több szereplője is megmutatta magát, így ott volt Csifó Dorina, Csömör Csilla, illetve Dósa Mátyás is, akit megyénk színházszerető közönsége már inkább a Szigligeti Színházban nyújtott alakításai okán kedvel. Molnár Dóra és Szabó Roland show-táncbemutatója, illetve Szabó Krisztina énekművész előadása is nagy tetszést aratott. A nyitótáncot a Borostyán Táncklub mutatta be, amelyhez a talpalávalót az Apostol együt-A bál szépe koronája Tóth Franciska fejére kerülhetett ebben az évben tes biztosította. Idén is megválasztották a bál szépét és udvarhölgyeit. A korona Tóth Francis• hirdetések • közérdekű információk, • rejtvények • hírek a térség életéről További információ: 57/501-711 ka fejére kerülhetett, udvarhölgyeivé pedig Tóth Angelikát és Lovász Nórát választották. ■