Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-18 / 41. szám

ÚJ NÉPLAP-2008. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 9 Nemesek is akadtak az őseink között? Papp Izabella, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársa éppen azt mutatja, mennyire szerteágazó tud lenni egy családfa Sokan szeretnék tudni, honnan származnak. Va­jon mivel foglalkoztak őseik, hol éltek? Lehet, hogy akadtak köztük ne­mes emberek is? Ma már egyszerűen ki lehet derí­teni a válaszokat. Négyesi Ildikó- Felmenőim az erdélyi Abrud­­bányáról származnak - mesélte a szolnoki Moser Margit. - Van egy családi krónikánk, amely az 1600-as évektől idézi fel a múl­tat. Sok mindent meg lehet tud­ni belőle, több generáció életét, sorsát. Az említett kis füzetecske kéz­zel írott, és nemzedékről nemze­dékre a legidősebb fiú örökölte a % családban. A két világháború § tragikus éveit is túlélte.- Nemrégiben legépeltük, ' hogy jobban el lehessen olvasni, § és ezáltal védjük is a családi ereklyének számító „regényt”. A húszas évei közepén járó Székely Nikoletett mindig is érde­kelte a családfakutatás. Már kicsi korában is arról álmodozott, fel­kutatja őseit, ha nagyobb lesz. — Sokat meséltek a szüleim, nagyszüleim az ő felmenőikről. Annyira megfogtak ezek a törté­netek, hogy elkezdtem a levél­tárban, templomokban papírok után kutatni - mesélte. Sok idejébe és munkájába ke­rült, de Nikolettnek végül sike­rült összeállítania az üknagy­szülőkig visszavezető családfát.- Ez azóta a szüleim nappalijá­nak falán lóg. Mindannyian büsz­kén pillantunk a nagy műre. Néhány embert persze kevés­bé érdekel a családfakutatás. Úgy gondolja, nem a múltban, hanem a jelenben kell élni.- Eddigi életem során ritkán hallottam arról, mivel foglalkoz­tak a déd- vagy az üknagyszüle­­im. Igazán nem is érdekelt - osz­totta meg nézeteit a kisújszállá­si Kardos Máté. Máté szerint elég ha azt tudja, mivel foglalkoztak a nagyszülei. Azonfelül jobban érdekli az, mi­re viszi az életben. A karcagi Szűcsné Varga Pet­ra családja elkészítette ugyan a családfáját, de nem végzett úgy­mond hivatalos felderítést.- Összeszedtük a családi bib­liákat, és a nagyszülőket kikér­deztük szüléikről és azok édes­anyjáról, édesapjáról. Levéltár­ba, könyvtárba nem mentünk el - mesélte. A középkorú hölgy emellett még azt is hozzátette, nem hi­szi, hogy a tizenkilencedik szá­zadban otthon született embe­reknek is volt születési anya­könyvi kivonata. A családfakutatóknak érde­mes ellátogatni a levéltárakba. Sok információhoz hozzá lehet jutni, ezen felül szakszerű segít­séget is kapnak.- Általában nagyon érdekli az embereket, hogy kik voltak az őseik. S nem csak akkor ha ne­mesi családból származnak — tudtuk meg a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár egyik munkatársától. az INTERNET elterjedésével mondhatni lehetőségek tárháza nyílt meg azok előtt, akik el sze­retnének mélyülni családjuk történetében. Számtalan család­fakutató cég kínálja ajánlatait, szolgáltatásait a világhálón. Legfeljebb az okozhat fejtörést, melyiket válassza az ember. Akik úgy gondolják, maguk sze­retnék felkutatni őseiket, azok­nak ott vannak a levéltárak, templomok, temetők, múzeu­mok és a könyvtárak. Valamint számukra is sok információt tud nyújtani az internet. A kutató korosztály változó. Idősebbeket, fiatalokat egyaránt érdekli, kik és mik voltak felme­nőik. A levéltárban 1827-től megvannak a megye minden te­lepülésének egyházi anyakönyvi kivonatai. —Hivatalos kutatók és magán­­személyek egyaránt megfordul­nak nálunk. Ahhoz, hogy bete­kinthessenek a dokumentumok­ba, helyben kutatási engedélyt kell kitölteni, melyet az igazgató­nő engedélyez - tájékoztatták la­punkat. Az adatvédelmi törvény előír­ja, hogy a születési adatok 90 év­re, a házassági adatok 60, a ha­­lottiak pedig 30 évre visszame­­nőleg,kutathatóak csak. ismeri a felmenőit A családfakutatás módszerei családfakutatás Van, aki az 1600-as évekig visszamenően i

Next

/
Thumbnails
Contents