Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-07 / 5. szám
4 SEGÍT az uj néplap ÚJ NÉPLAP - 2008., JANUÁR 7., HÉTFŐ Nehezebben vállalhatnak munkát a nyugdíjasok AZ idén nyugdíjba vonulók már nem dolgozhatnak korlátlanul. Január 1. óta aki előrehozott nyugdíjba megy, annak meg kell szüntetnie munkaviszonyát. Aki pedig nyugdíjasként vállal munkát, annak a keresete nem haladhatja meg a minimálbér ősz- szegét, egyéb esetben a nyugdíjat fel kell függeszteni. Belmagasság: kedvünkre és pénztárcánkra is hat AZ épületek belmagassága nem csak hangulatunkat befolyásolja, de a fűtésszámlára is hatással van. A családi házak átlagos, ideális belmagassága 275 centiméter, de a tervezők néha lemennek 260 centiméter alá. Ám még azt sem érzékeljük, ha a belmagasság 240 centiméterre csökken, ugyanakkor ez a különbség már nyomasztóan hat. Ellenkező esetben, túl nagy belmagasságnál fölöslegesen kell fűteni 10-15 centiméternyi levegőoszlopot, ami jelentős költség. A leértékelt árura is jár a szavatosság akciós termékeknél is ugyanolyan jogok illetik meg a vásárlót, mintha teljes áron vette volna meg. Egy kivétel van: ha az áru azért olcsóbb, mert valamilyen hibája van. Fontos tudni, hogy a reklamáció lehetősége csak azzal a hibával kapcsolatban korlátozott, amelyről a fogyasztó tájékoztatást kapott. Ha erről nem tudott, vagy más jellegű hiba jelentkezik, akkor az általános szavatossági szabályok az irányadóak. Le kellett zárni egyes nyugtatömböket januártól már nem használhatóak azok a nyugta- és számlatömbök, melyeket 2007 előtt nyomdai úton gyártottak le. Az Uyen nyomtatványokat 2007. június 30- ig lehetett forgalomba hozni. Ezeket a nyugta- és számlatömböket december 31-ével le kellett zárni. A használatba nem vett tömböket pedig le kell selejtezni. Szigorúan ellenőrzött betegek egészségbiztosítás Immár a gyógyszertárakban is vizsgálják, fizetjük-e a tb-t Januártól szigorúbban lépnek fel az egészségügy „potyautasaival” szemben. Azoktól, akik nem szerepelnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyilvántartásában, nem az igénybe vett orvosi ellátás térítési díját, hanem az összes elmaradt járulékot hajtják be. Teleki lózsef Ki vizsgálja a betegbiztosítást? Tavaly április óta már a kórházakban és a járóbeteg-ellátó intézetekben a szakorvosok ellenőrizték a betegek biztosítását. December elsejétől minden egészségügyi szolgáltatónak, így az alapellátást nyújtó háziorvosoknak, fogorvosoknak is meg kell ezt tenniük. Január elsejétől pedig az ellenőrzési kötelezettséget a minisztérium kiterjesztette a gyógyszertárakra, gyógyászati segédeszközt forgalmazókra, illetve a gyógyászati ellátást nyújtókra is. Képünk illusztráció. vizsgálat előtt a háziorvosoknak is ellenőrizniük kell a betegbiztosítást, az ellátást azonban senkitől sem lehet megtagadni. Honnan tudják, hogy ki a biztosított? Az orvosok, egészségügyi ellátást nyújtó intézmények egy számítógépes hálózat segítségével győződhetnek meg arról, hogy a beteg szerepel-e az OEP nyilvántartásában, azaz jogosult-e az ellátásra. A beteg azonosítását a társadalombiztosítási azonosító jel, azaz taj-szám alapján, a taj- kártya hiányában pedig az egyéb személyazonosító adatok alapján kell elvégezni. Mikor ellenőrzik? A jogszabály szerint annak ellenőrzésére, hogy a beteg jogosult-e az egészségügyi szolgáltatásra, mindig az ellátás megkezdése előtt kell sort keríteni. Kivételt képeznek a sürgős esetek, amikor egyetlen percig sem lehet a vizsgálat vagy a kezelés megkezdésével késlekedni. A jogviszony-ellenőrzés ilyenkor a betegellátás után is elvégezhető. Kórházi kezelés esetén az ellenőrzést legkésőbb a felvételt követő első munkanapon le kell folytatni, kúraszerű ellátás esetén viszont elegendő a jogosultsági adatokat havonta egyszer lekérdezni. Mi lesz azzal, aki nem szerepel a nyilvántartásban? Az egészségügyi ellátást nem lehet megtagadni senkitől. így természetesen attól sem, aki nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában. Á beteget ebben az esetben tájékoztatni kell arról, ha az ellenőrzés folytán fény derül a jogviszony hiányáról. Decembertől mindezt már az OEP honlapjáról letölthető értesítés átadásával kell megtenni.- a táppénzen, terhességi-gyermekágyi segélyen, gyeden, gyesen lévők- a nyugdíjasok- a rendszeres szociális segélyben, idős korúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülők,- középiskolában, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulók,- a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyek, Mi történik a nem fizetőkkel? A jogviszony-ellenőrzéskor kiszűrt betegek adatait az OEP január elsejétől köteles átadni az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Az APEH ezt követően vizsgálatot kezdeményezhet az érintettel szemben, és az elévülési időn belül behajthatja az összes elmaradt járulékot. Honnan tudhatom, hogy jogosult vagyok-e az ellátásra? Saját adatait bárki lekérdezakiknek a munkaképességváltozásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészség- károsodásának mértéke a 40 százalékot eléri,- a kiskorúak,- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek,- a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőttek,- a hajléktalanok. heti egy számítógép segítségével. Ehhez viszont előbb még regisztráltatnia kell magát az okmányirodában. Az ott kapott azonosító és jelszó segítségével a kormányzati ügyfélkapun keresztül mindenki meggyőződhet arról, hogy szerepel-e a nyilvántartásban. Mi történik, ha fizetem a tb-t, mégsem szerepelek a rendszerben? Januártól egyszerűbbé vált a jogosultság rendezése. A megyei egészségbiztosítási pénztárnál okirattal közvetlenül igazolni lehet majd a ténylegesen fennálló — de a nyilvántartásban nem szereplő — biztosítotti jogviszonyt. Az orvos az igazolást követően rendezettnek fogja látni a beteg jogviszonyát. Az elmaradt bejelentést pedig az OEP utólag bekéri az érintett szervezettől. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEGI velemeny@szoljon.hu H«H ««ja* SZQyQN.hu ft SZOLNOK—JÁSZKUN OStIXE Napi 145 forint az alkalmi munkásoktól A NAGYKORÚ eltartottak, illetve az alkalmi munkavállalók a gyógykezelésük, orvosi ellátásuk érdekében úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni. A jogszabályok szerint az elmúlt esztendőben ennek havi összege a minimálbér kilenc százaléka, azaz 5895 forint volt. akiknek azonban a családjában az egy főre jutó jövedelem a minimálbért nem érte el, azok erről a tényről hatósági bizonyítvány kiállítását kérhették az adott terület illetékes polgármesterétől. Ilyenkor a hatósági bizonyítványban szereplő összeg, de legalább a 27130 forintos nyugdíjminimum után kellett a járulékkötelezettséget teljesíteni. Január elsejétől ez megváltozott. Az egészségügyi szolgáltatási járulékként azonban már minden érintett havi 4350 forintot (napi 145 forintot) köteles fizetni. Járulékfizetés nélkül jogosultak orvosi ellátásra Őstermelőnek is kötelező az adószám változás Az alkalomszerű, piaci értékesítéskor nem kell az áfával számolni Ki fizeti meg az átázott fal helyreállítását? A következő napokban azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kell magukat az APEH- nél, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal. Az új áfatörvény szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkezők folytathatnak. Az őstermelő számára akkor is szükséges az adószám, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító értékesítést végez. Ezért a termelőnek legkésőbb az első felvásárlás időpontjáig be kell jelentkeznie az APEH-hez, és adószámot kell kérnie. Ha mindemellett piacon is árul, akkor ezekre az értékesítésekre alanyi áfa-mentességet választhat. Ezt azonban az adóhatóságnál be a Már az őstermelőnek sem elég csak a szakértelem, adószám Is kell kell jelenteni a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül. Az ezt elmulasztóknak, a nem felvásárló felé történő értékesítés után 20 százalékos áfát kell fizetni. Nem válik viszont áfaadóalannyá az a termelő, aki a saját szükségletei fedezésére termel, és alkalomszerűen értékesíti a saját szükségleten felül termett termékeit. De az olyan mezőgazdasági termelő sem, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki a terméknek vagy a szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére. ■ Egy társasházban élő olvasónk lakásának fala nagy területen átázott. A szomszédjában ugyanis rosszul szerelték meg a cirkófűtést. Hogy ki fizeti a helyreállítást, az attól függ, hogy kié a fal. Amennyiben az osztatlan közös tulajdon, a társasháznak, annak képviselőjének kell intézkednie. A szomszéddal is természetesen együtt kell működni, hiszen neki ugyancsak be kell engednie majd a munkásokat, hogy a falat a másik oldalon szintén rendbe hozzák. A jelek arra utalnak, hogy a vállalkozó végezte annak idején rosszul a dolgát. Neki ez esetben jótállást, illetve szavatosságot kell vállalnia. Ameny- nyiben azonban a fal az olvasóé, illetve szomszédjáé, akkor a károkozó szomszéd felelősségbiztosítása a rendbehozás költségeinek kifizetésére a fedezet. Vagy ha nincs neki ilyen, más módon kell kompenzálnia a mellette lakót. Az azonban nem lehet megoldás, ami ilyen esetben gyakran felmerül a kárt szenvedettekben. Hogy saját pénzén megcsináltatja a falat, és addig nem fizeti a társasházi közös költséget, amíg az összeget „le nem lakja”. Ez azért nem járható út, mert a fal hibája más lapra tartozik, mint a közös költség fizetési kötelezettsége. ■
