Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-17 / 14. szám

2008. január 17. L , y V \ harmincéves a körösi iskola. Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli idén a Gál Gábor vezette Hl Körösi Csorna Sándor Általános Iskola. 1999-ben az intézménybe olvadt a Konstantin Általános Iskola, amely a művészeti oktatást vállalta fel. A jubileum alkalmából számos rendezvényt - tartanak. A sorozat az Aba-Novák Kulturális Központban gálával zárul. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 A Déli ipartelep sem marad ki Folytatjuk a múlt héten meg­kezdett és a közelmúltban, a www.szolnok.hu oldalon meg­jelent integrált városfejlesztési stratégia kibontását. Most - ol­vasói kérésre - a déli iparterü­let fejlesztési elképzeléseit vesz- szük nagyító alá. Ástratégia megállapítja, hogy a déli városrészben két ponton mutatható ki társadalmilag hát­rányos halmozódás. A Körösi út menti kertvárosias lakóterü­leten és azon belül a Törteli ro­matelepen, valamint a Zápor ut­ca és a Hullám utca környékén. A város legelhanyagoltabb lakó­tömbjei itt találhatók. A helyze­tet súlyosbítja, hogy a lakó- és az ipari gazdasági területek egy­mást zavaró módon kevered­nek. A beavatkozás jellege szo­ciális rehabilitáció lehet, ahol a környezetvédelmi fejlesztések­nek is jelentős szerepet kell kapniuk. Összességében az akcióterü­leten a fejlesztések alapvető cél­ja a társadalmilag hátrányos helyzet oldása, elsősorban a környezeti állapotok javításá­val. A déli városrész másik két le­hetséges fejlesztési akcióterüle­te a Piroskai út és környékén végrehajtandó ipari park bőví­tése és a meglévő ipari gazdasá­gi területek — Gyökér és Panel utca — rehabilitációja. Mindkét beavatkozás a város egészének gazdaságfejlesztését célozza. A Tiszai Vegyiművek lakóte­lepének lakói ugyan társadalmi­lag hátrányos helyzetben él­nek, de távlatban e területek — elsődleges gazdasági célú fel- használása, valamint a hosz- szabb távon is szennyezett kör­nyezet miatt — rehabilitációja nem javasolható. A fokozatos áttelepítés, az elköltözés ösz­tönzése lehet az egyedül haté­kony beavatkozás. Összességében mindkét ak­cióterületen a fejlesztések alap­vető célja a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munka­helyteremtés elősegítése. Áz önkormányzat ezen a te­rületen is beruházást kell, hogy végrehajtson. Telekren­dezéssel új közterületeket, közutakat kell kialakítani ab­ból a célból, hogy a Gyökér ut­ca és a 4. sz. főút közötti cu­korgyári telephely, a volt ter­melőszövetkezet állattartó te­lep, infrastruktúrával jól ellá­tott rendezett gazdasági terü­letté váljon; a 4. sz főút és a Pi­roskai út közötti telephelyek rendezettebbé váljanak, a Kö­rösi út és a Piroskai út csomó­ponti kialakítása megoldható­vá váljon, a belső közlekedési utak és csomópontok kapaci­tása növekedjen. Az iparterüle­ten cél a mélyebb területek fel­töltése, a tervezett közterületek területének önkormányzati tu­lajdonba vonása, gyűjtőutak, primer úthálózat kiépítése, közművek, elosztóhálózatok létesítése. A szükséges iparfej­lesztések érdekében az akció- területen található ingatlanok értékesítése tervezhető. Nézzük a konkrétumokat. Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület Az akcióterületen belüli fej­lesztések alapvető célja a Gyö­kér utcától északra eső, lakóte­rületeinek, valamint a cukor­gyári lakótelep funkcióbővítő szociális rehabilitációja. Cél, hogy 2013-ra a városrész társa­dalmi problémáit jelző mutató számok a jelenlegi városi érték­re csökkenjenek (például az alacsony komfortfokozatú laká­sok aránya 15 %-ról 10, 2 %-ra, a rendszeres munkajövedelem­mel nem rendelkezők aktív ko­rúakhoz viszonyított aránya 43,4 %-ról 39,5 %-ra csökken­jen). A fejlesztések konkrét céljai; — a Törteli utcai romatelep felszámolása; — a Hullám utcai lakóterület rehabilitációja; — a Zápor utcai lakóterület re­habilitációja; — a Körösi út melletti lakó­tömbökben környezet javító be­avatkozások — a lakó- és ipari telephelyek közelsége miatt a szennyező hatások mérséklése fásítással. Az akcióterület több részterü­letből áll. — Törteli utca és környéke: a Törteli és a Motor utca, vala­mint az utcák melletti telkek, — Hullám utca és környéke: Pálfy János utca, Csáklya utca, Vágóhíd utca, Tisza-part által határolt terület, — Zápor utca és környéke: Szivattyú utca, Zápor utca, Te­mető utca, Hoksári János utca által határolt terület, — Körösi út és környéke: Hant utca, Olajbányász utca, Fúró utca, vasút, Gyopár utca, Lomb utca által határolt terü­let. A területen találhatók a város legelhanyagoltabb lakótömbjei. Artézi kút van a városrészen, de sok minden másra is szükség lenne. Vállalkozókat keresnek a fejlesztésekhez a Tíz évre szótő integrált városfejlesztési stratégiáról Szalay Ferenc polgármester hangsúlyozta, e középtávú program határozza meg a város fejlődésének irányvonalát A régión belül Szolnok 4 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz juthat hozzá ebben az időszakban pályázat révén, e mellé 2,6 milliárd forint önerőt kell biztosítania, illetve a beruházásokhoz 15 százaléknyi vállalkozói tőkét bevonnia. így a városnak szüksége van a helyi és környékbeli befektetői körök aktivitására is. E körökkel a közeljövőben a harmadik egyeztetést is lefolytatja. Az uniós alap február végén nyílik meg, arra csak megyei jogú városok (23 ilyen van az országban) pályázhatnak. M. G. Ugyancsak a déli városrész­ben, de már az iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterületen is változásokat terveznek Az akcióterületen belüli fej­lesztések alapvető célja a város egészét érintő gazdaságfejlesz­tés és munkahelyteremtés elő­segítése, a városrész korábbi nagy állami vállaltok által kiépí­tett ipari telephelyeinek mainál gazdaságosabb hasznosítása, és ennek következtében az ön- kormányzat iparűzésből szár­mazó bevételeinek növelése. Cél, hogy a gazdasági célú be­avatkozások együttes eredmé­nyeként a munkaképes népes­ségre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá csök­kenjen; hogy a szolnoki kistér­ségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csök­kenjen. A fejlesztések konkrét céljai: — a Gyökér utca és a 4. sz. fő­út közötti cukorgyári telephely, a volt tsz-állattartó telep, inf­rastruktúrával jól ellátott rende­zett gazdasági területté váljon; — a 4. sz. főút és a Piroskai út közötti telephelyek rendezet­tebbé váljanak, a Körösi út és a Piroskai út csomóponti kialakí­tása megoldhatóvá váljon. — a belső közlekedési utak és csomópontok kapacitása növe­kedjen. A beavatkozás hatására a vá­rosrészben lakók életminősége ugyan némiképp javulni fog, de a terület gazdasági felhasználá­sának elsődlegessége folytán a lakosság száma 2013-ra a mai­nak felére csökken. A lakóterü­letek felértékelődése nem kö­vetkezik be. A barnamezős re­habilitáció eredményeként vi­szont a gazdasági területeken a termelési érték növekedni fog, és egyre szélesebb kooperáció alakul ki a szomszédos iparte­rületekkel. Az akcióterület lehatárolása: a Gyökér utca és a Piroskai út közé eső gazdasági területek és lakóterület. Szintén a déli városrész, de már a konkrét ipari park bőví­tése akcióterületen ezek vár­hatók Az akcióterületen belüli fej­lesztések alapvető célja Szolnok gazdaságának fejlesztése, és ezen keresztül a munkahelyek számának növelése, a munka- nélküliség csökkentése. Az olvasó máris kérdez a korábban megjelent írá­sunkhoz máris érkezett egy olvasói levél íme: Vegyes érzelmekkel olvas­tam a 2008. január 10-i Grátisz mellékletben megje­lenő ismertetőt a szolnoki je­lentős fejlesztési elképzelé­sekről. Kérdésem az, hogy a grandiózus tervekbe mikor fér bele a Bihari Sándor ut­ca szilárd burkolatúvá téte­le? Ebben az utcában még egy nyomorult felszíni vízel­vezető vályú sincs, az embe­rek néhol bokáig járnak a vízben, a házak alá folyik az olvadék, stb. Üdvözlettel: Szarvas Imre (név és cím a szerkesztősségben) A fejlesztések konkrét céljai: — az ipari, ezen belül első­sorban a környezetet zavaró te­lephelyek területének növelése, annak érdekében, hogy a város, a betelepülni szándékozó or­szágos, vagy nemzetközi jelen­tőségű gazdasági szervezetek számára megfelelő telephelykí­nálattal rendelkezzen. — az ipari telephelyek, ill. a lo­gisztikai központ és ipari telep­helyek közötti kooperáció haté­konyságának növelése érdeké­ben, közlekedési kapcsolatok fejlesztése a városrészen belül, a nyugati városrésszel, és az or­szágos közlekedési hálózattal. Az akcióterületen belüli ^fej­lesztések hatására: a városban és a kistérségben a munkanél­küliek száma csökkenni, az ön- kormányzat iparűzési adóból származó bevétele növekedni, az ipari telephelyek közötti ter­melési kooperáció hatékonysá­ga javulni, ennek következté­ben a városban megtermelt GDP értéke emelkedni fog. Az akcióterület lehatárolása: a Piroskai út folytatásában a kecskémét—kiskunfélegyházi vasútvonaltól északra eső külte­rületek, valamint a vasúthálózat a jelenlegi ipari park délnyugati határa és a Tószegi út közötti terület. Ezen belül tervezik a Körösi út meghosszabbítását, a 4. sz. főúttal csomópont kiépítését. Vállalkozók és 18 büntetőpontot elérők figyelmébe ajánljuk! Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigaz­gatási Igazgatóság Okmányiro­dája tájékoztatja tisztelt ügyfe­leit, hogy az Európai Unió Par­lament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (to­vábbiakban: Rendelet) 2008. ja­nuár 1-jétől az EU-tagországok számára kötelezően elrendelte a gazdasági tevékenységek sta­tisztikai osztályozását (magyar nyelvű megfelelője, a TEÁOR’08). Az egyes adótörvények mó­dosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 479. § (2) be­kezdésében foglaltak szerint az egyéni vállalkozói igazolvány­nyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv nyilvántartásába 2007. decem­ber 31. napjáig bejegyzett TEÁOR-számokat módosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a kör­zetközponti jegyző nyüvántar- tásába 2007. december 31-ig be­jegyzett tevékenységi kör válto­zását az egyéni vállalkozó a 2007. december 31. napját köve­tően előterjesztett első változás­bejegyzési kérelmében, de leg­később 2008. július 1-jéig köte­les bejelenteni a körzetközponti jegyzőhöz. Az egyéni vállalkozó illeték- mentesen kérheti a változás át­vezetését, illetve a vállalkozói igazolvány cseréjét, ha arra ki­zárólag a Rendeletben meghatá­rozott osztályozási rendszerre való áttérés érdekében van szükség. A szolnoki körzetközponti jegyző illetékességi területéhez tartozó egyéni vállalkozó a vál­lalkozói igazolványok cseréjét Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigaz­gatási Igazgatóság Okmányiro­dájában (Szolnok, Széchenyi krt. 22.) ügyfélfogadási idő­ben, az alábbi időpontokban kérheti: Hétfő: 13-18 Kedd: 12-16 Szerda: 8-16 Csütörtök: 8-14 Péntek: 8-11 óra. Az ügyintézés időpontfogla­lással történik, mely az alábbi telefonszámokon kérhető: 56/503-548, 56/503-876, 56/503-428. Időpont az alábbi e-mail cí­men: okmanyiroda@ph.szol- nok.hu vagy a www.magyaror- szag.hu honlapon is foglalható. Az ügyintézéshez az egyéni vállalkozónak személyazonosí­tásra alkalmas érvényes okmá­nyát (személyi igazolványát, kártyás vezetői engedélyét, út­levelét), lakcímkártyáját (ha rendelkezik vele) és a vállalko­zói igazolványát kell magával hoznia. Az új ágazati osztályozási rendszerről bővebb tájékozta­tás (magyarázat, fordítókulcs) található a KSH (www.ksh.hu) honlapján a hírek, közlemé­nyek rovatban. Az Okmányiroda tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy 2008. január 1-től az egyes adótörvé­nyek módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény X. fejezete módosította az illetékekről szó­ló 1990. évi XCIII. törvényt, melynek egyik lényeges eleme a 165. §. A hivatkozott paragrafus sze­rint a vagyoni értékű jogok kö­zé tartozik az üzembentartói jog is, mely jog megszerzése­kor a törvény 24. §-ában meg­határozott illetéket kell fizetni. A 2007. évi CLXXIII. törvény módosította a közúti közlekedé­si előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvényt. A módosító rendelkezések alap­ján 2008. január 1-től emelke­dett a közúti közlekedés bizton­ságára veszélyt jelentő jogsza­bályban meghatározott sza­bályszegésekhez rendelt pon­tok száma. A jogalkotó definiálta az eljá­rásban érintett hatóságokra vo­natkozó határidőket, mely ed­dig a jogszabályból hiányzott ennek megfelelően, ha a jár­művezető nyilvántartott pont­jainak száma elérte vagy meg­haladta a tizennyolcat, a nyil­vántartó három napon belül értesíti a körzetközponti fel­adatokat ellátó települési ön- kormányzat jegyzőjét, amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozat­tal nyolc napon belül vissza­vonja. Takarították a megújult Kossuth teret Az elmúlt napok enyhébb idő­járása elolvasztotta a havat a fel­újított szolnoki Kossuth téren is. A téravató-újévköszöntő ren­dezvényt követően ugyan azonnal feltakarították az ago- rát, azonban a pezsgősdugók, konfettik, papírszerpentinek belefagytak a jéghideg csapa­dékba. Az olvadást követően — most kedden — az önkormány­zat által fenntartott Munkalehe­tőség a Jövőért Kht. dolgozói ezeket az apró szemeteket is felseperték. Az enyhébb időjá­rás ezen kívül arra is alkalmat adott, hogy a még befejezetle­nül hagyott emelvényen is munkálkodjanak a kivitelező cég szakmunkásai. A hiányosságokat, az időköz­ben kijött hibákat most kezdték pótolni, javítani. A munkákat folyamatosan végzik. M. G.

Next

/
Thumbnails
Contents