Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-16 / 13. szám

6 2008. JANUÁR 16., SZERDA GAZDASAG HÍRSÁV Kínában is lehet majd Túró Rudit majszolni HAMAROSAN ELINDÍTJA a Túri Rudihoz hasonló tejszelet gyártását Kínában a ma­gyar magánszemélyek tulaj­donában lévő' EU-Milk Technologies Kft. - írja a Vi­lággazdaság. A cég kínai üzeme már a kezdetekkor napi százezer darab csoko­ládéval bevont túrórudat gyárt majd egy műszakban. Versenyhivatali bírság a Magyar Telekomnak Megtévesztő tájékoztatást adott egyes internetes szol­gáltatásairól a Magyar Telekom Nyrt. több reklám­jában 2006 végén, illetve 2007 elején - állapította meg a Gazdasági Versenyhi­vatal. A távközlési szolgálta­tónak 75 millió forint bírsá­got kell fizetnie. Románia 2014-ben vezetheti be az eurót legkorábban 2010-ben be­lép Románia az euróbeveze- tés előtt két évig kötelező át­váltási rendszerbe, és 2014- ben belép az eurózónába - jelentette ki tegnap az or­szág gazdasági minisztere. Hátráltató tényező, hogy a szomszéd államban is ma­gas az infláció, december­ben 6,5 százalékos volt. ÁHÍrsávota .................... A B UX-index 2008. január 15-én Nyitóérték: 25015 Záróérték: 24526 24400 24200 24 000, pont/ /óra NYERTESEK Előző napi ............................1.......... záróérték: 1 5.30. a He* York i f........ 24 884 tőzsde nyitásán 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 Részvény WotóáffftJ marnm Mitórt AAA 345 +2,68 30 Genesis 2520 +2,23 36 Freesoft 3917 +0,72 44 TvNetWork 346 +0,29 6 Synergon 1768 +0,06 83 VESZTESEK FORRÁS: Bt r Részvény tónké ár itt) Váteásí%) »6 ft Egis 19100-3,54 189 MTelekom 890-2,20 1359 OTP 8128-1,72 8334 Mol 22000-0,95 4103 Richter 40595-0,75 3162 A BUX-index az elmúlt napokban 26400 26111 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. január 15-én. du $/ Ft €/$ i ajgk i 253,62 170,79 1,48-0,01 Ft +0,51 Ft-lcent Egekben az élelmiszerárak infláció Átlagosan nyolc százalékkal lett drágább az élet tavaly Elsősorban az élelmisze­rek és a háztartási ener­gia átlag feletti drágulá­sának eredménye, hogy 2007-ben nyolc százalék volt az infláció. Az idén várhatóan éves átlagban öt százalékkal emelked­nek a fogyasztói árak. Tóth Marcella Tavaly átlagosan nyolc százalék­kal voltak magasabbak a fo­gyasztói árak, mint a megelőző évben - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentéséből. Egy árnyalat­tal kedvezőbb a kép, ha a decem­beri adatokat hasonlítjuk össze az egy évvel korábbival. Tizen­két hónap alatt átlagosan 7,4 százalékkal emelkedtek az árak. Mindez elsősorban az élelmi­szer- és az energiaárak jelentős emelkedésére vezethető vissza. Előbbiek 12 százalékkal drágul­tak 2006 decemberéhez viszo­nyítva. Drasztikusan, 56 száza­lékkal emelkedett a liszt ára. Az étolajért 40, a kenyérért 22 százalékkal kellett többet fizetni. A száraztészta, a tojás és a pék­sütemények ötödével drágultak. A húsfélék közül a baromfi a re­korder: 17 százalékkal drágult egy év alatt. A sertés viszont ol­csóbb lett. A másik tétel a háztartási energia, amely igencsak meg­dobta az inflációt: tavaly év vé­gén átlagosan 12,5 százalékos volt a drágulás a megelőző év azonos időszakához képest. A legrosszabbul a távfűtéses la­kásban élők jártak, akiknek a számlája egy év alatt a harmadá­val emelkedett. Nem sokkal szerencsésebbek azok sem, akik földgázzal fűié­nek, ennek az energiahordozó­nak az ára ugyanis 18 százalék­kal emelkedett egy év alatt. Az autósoknak sem volt túl örömteli a 2007-es év, legalább­is ami a benzinárakat illeti. Az üzemanyag ugyanis egy év alatt 13 százalékkal drágult. Örülhettek viszont a káros szen­vedélyek hódolói: az alkohol és a cigaretta az átlagosnál kisebb mértékben, alig több mint öt szá­zalékkal emelkedett. Szinte hihetetlen, de volt olyan termék, amely kevesebbe került tavaly decemberben, mint egy Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói árának változása egy év alatt A* MÜBBk 2006. december: 193 Ft 2007. december: 238 Ft 2006. december: 1100 Ft 2007. december: 1280 Ft 2006. december: 252 Ft 2007. december: 305 Ft évvel korábban. Idetartoznak a tartós fogyasztási cikkek, például a televízió és a mosógép. A tavalyi inflációs adat jócs­kán meghaladja a kormány által a 2006. augusztusi konvergen­ciaprogramban tervezett 6,2 szá­zalékot. A helyzet várhatóan az idén sem lesz sokkal rózsásabb. A már említett program szerint a kormány abban reménykedett, hogy már 2008-ban három szá­zalékra csökken az infláció. Ve­res János pénzügyminiszter el­lenben hétfőn már azt mondta, hogy a kormány ötszázalékos át­lagos áremelkedést vár idén. Kockázat bőven van. Január elsejével az áram ára 9,8, a föld­gázé pedig átlagosan öt száza­lékkal nőtt. A későbbiekben vi­szont újabb áremelés lehetséges, mivel az olaj hordónkénti világ­piaci ára tartósan kilencven dol­lár fellett van. Több tömegközle­kedési vállalat későbbre halasz­totta a tarifaemelést. Várhatóan az élelmiszerárak emelkedésé­nek sincs még vége, tovább drá­Nem lepte meg az elemzőket a nyolc százalék A VÁRTNÁL MAGASABB LETT ugyan a decemberi infláció, mégsem okozott meglepetést a piacon az MTI által meg­kérdezett elemzők szerint Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője és Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is azt mondta, hogy magasabb lett ugyan a decemberi adat, az oka azonban nem megle­pő: az élelmiszer- és az üzem­anyagárak emelkedése hajtot­ta a fogyasztói árakat. Nyeste Orsolya szerint továbbra is magas az élelmiszerek és az üzemanyag havi áremelkedési üteme, míg a többi tételé külö­nösebben nem változott. Tö­rők Zoltán szerint az idei évet tekintve pesszimisták az elem­zők. A hatósági árak emelke­désére, az üzemanyag további drágulására lehet számítani. gulhat például a tej és a kenyér. Árváltozások (2007 DECEMBERÉBEN AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST, SZÁZALÉKBAN) Területek Árváltozás Egészségügy 21,7 Élelmiszerek és alkoholmentes Italok 13,1 Lakásszolgáltatás, víz, áram, gáz és egyéb tüzelőanyagok 9,2 Közlekedés és szállítás 7.9 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 6,4 Oktatás 5,5 Szeszes italok, dohányáruk 5,4 Szabadidő és kultúra 3,4 Távközlés-1,9 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Csökkentenék a szeméthegyeket és a pazarlást az irodákban Jövő hétfőig adhatják be jelent­kezésüket a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) versenyére azok a zöl­dülni vágyó intézmények, ahol irodai munkát végeznek. A Zöld Iroda Verseny szervezőit még évekkel ezelőtt ihlette meg egy felmérés, amely szerint a világ összes károsanyag-kibocsátásá- nak negyven százalékát irodák állítják elő. A környezettudatos megmérettetés arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy apró változtatásokkal is lehet környezet- és emberbarát mun­kakörülményeket teremteni. ■ A világ károsanyag­kibocsátásának kétötö­dét adják az irodák. Műanyag, eldobható tollak he­lyett cserélhető betétű íróeszkö­zökkel, újrahasznosított papír­ból készült borítékokkal, ener­giatakarékos irodatechnikai be­rendezésekkel és egy kis odafi­gyeléssel sokat meg lehet spó­rolni. „Ha az irodák télen csu­pán egy fokkal visszaállítják a helyiségben lévő radiátorokat, akkor éves szinten máris hat százalékot spórolhatnak a fűtés­számlájukon” - hívja fel a figyel­met Vályi Zsuzsa, a pályázati program vezetője. A versengő cégeknek két hó­nap alatt kell bizonyítaniuk, hogy megérdemlik a 2008 Zöld Irodája címet. A környezetbarát vállon veregetésért nemhogy nem jár pénzjutalom, de még ál­dozniuk is kell rá a cégeknek. Az iroda méretétől és a foglal­koztatottak számától függően akár száznegyvenezer forintba is kerülhet a versengés. Ebből az összegből a Követ a verseny ideje alatt műhelymunkákat szervez, valamint telefonon és e-mailben nyújt segítséget a kör­nyezetbarát ötleteléshez. A négy évvel ezelőtt kiírt első pályázatot a Magyar Posta Köz­ponti Beruházási és Ingatlaniro­dája nyerte meg. Czabafi Judit, a Magyar Posta környezetvédelmi csoportjának vezetője szerint ha pénzt nem is, de egyfajta lökést adott a környezetbarát dobogó első foka. Az elmúlt években ugyanis több helyen vezették be a szelektív hulladékgyűjtést, és a dolgozók környezettudatossá­ga is folyamatosan fejlődik. ■ Hampl M. Lassan lebomlanak a munkavállalás korlátái szabadság A régi uniós államok közül már tízben dolgozhatnak engedély nélkül a magyarok Tíz régi uniós tagállamban dol­gozhatnak jelenleg munkaválla­lási engedély nélkül a magyar munkavállalók, míg további öt kisebb-nagyobb korlátozásokat tart életben - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hon­lapján közölt tájékoztatóból. Há­rom tagország, az Egyesült Ki­rályság, Írország és Svédország már hazánk 2004-es uniós csat­lakozása óta biztosítja ezt a jogot. Portugália, Spanyolország, Gö­rögország és Finnország 2006 májusában, Olaszország pedig júliusban adott zöld utat a ma­gyar munkaerőnek. Hollandia tavaly, Luxemburg pedig ez év január elsejétől nyitotta meg tel­jesen a kapuit. A franciák és az osztrákok is tárt karokkal várják a szakácsokat Mára csak öt ország maradt a régi európai tagállamok közül, amely nem engedi a munkaerő teljesen szabad áramlását. A franciák 61 ágazatban - pél­dául az építőiparban, a vendéglá­tás vagy a mezőgazdaság terüle­tén - gyorsított eljárással adják ki az engedélyt - mondta la­punknak Kovács Géza, a Foglal­koztatási és Szociális Hivatal fő­osztályvezetője. Ausztriában is szükséges engedély, de idén ja­nuár elsejétől ötven szakmában (például villanyszerelő, lakatos, szakács) megkönnyítették a munkavállalást. A németek múlt év novemberében a mérnökök előtt nyitották meg a kapukat. A belgák és a dánok is csak rész­ben nyitottak. A magyar munka- vállalók a hazánkkal együtt csat­lakozott másik kilenc uniós tag­államban korlátozás nélkül vál­lalhatnak munkát. Jövőre pedig minden bizonnyal teljesen sza­baddá válik az európai munka­erőpiac, így a magyarok bárhol dolgozhatnak majd engedély nél­kül - véli Kovács Géza. ■ N. M. A magyar dolgozók által legkedveltebb országok Ország Magvar dolgozók* Egyesült Királyság 18-20 ezer Ausztria 20 ezer Németország 25 ezer

Next

/
Thumbnails
Contents