Új Néplap, 2007. december (18. évfolyam, 281-303. szám)

2007-12-31 / 303. szám

5 Tiszaburán is áremeléssel kezdődik az új esztendő ÚJ NÉPLAP - 2007. DECEMBER 31., HÉTFŐ Az óév végén a tíszabural kép­viselő-testület meghatározta a közszolgáltatások következő esz­tendőben fizetendő díjait. Január elsejétől azok a burai lakosok, akik 120 literes kukába gyűjtik a háztartási hulladékot, havonta 1800 forintot fizetnek majd a sze­métszállításért. Az 1100 literes gyűjtőtartályok esetében a díj ti­zenkétezer forint lesz. Ugyancsak emelkedik az ivó­víz-szolgáltatás díja. A tiszabu- rai önkormányzat a helyi víz­művel közösen az új évben mintegy 6 millió forintos beru­házást tervez, amelynek kereté­ben a beomlással fenyegető köz­kút mellett egy újabb víznyerő hely létesítését, valamint az el­használódott berendezések fel­újítását tervezik. Ez a fejlesz­tés, továbbá a megnövekedett energiaköltségek is megjelen­nek az új szolgáltatási díjak­ban. Január elsejétől a vízdíj köbméterenként, áfa nélkül 200, míg júliustól 220 forintba kerül majd Tiszaburán. ■ TISZ A-TO A nyolcvanas években még számos ipari üzem működött a térségben, ma már csak távolabb van munkalehetőség. Képünk illusztráció. Pluszpénz a felzárkózásra vidékfejlesztés A munkahelyteremtés a legfontosabb feladat Középpontban a pályázati lehetőségek Jövőre 160 millió forintból gaz­dálkodhat a régió. Ebből ter­mékfejlesztésre 70, rendezvé­nyek szervezésére 60, marke­tingcélokra pedig 30 millió fo­rint juthat A Tisza-tavi Regioná­lis Idegenforgalmi Bizottság ál­tal kidolgozott ajánlást már el­juttatták az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai államtitkárságához. A pályázatokat várhatóan feb­ruárban írják ki. Önkormány­zatok, civil szervezetek, idegen- forgalmi szolgáltatók, horgász­egyesületek egyaránt pályáz­hatnak. A tervek szerint parko­lók építésére, horgásztanyák ki­alakítására, a szálláshelyek mi­nőségi fejlesztésére, kerékpár­utak építésére nyílik majd lehe­tőség a pályázati forrásokból. ■ Az oldalt írta és szerkesztette: Pólyák Adrienn Hirdetési tanácsadó: Libárdi Géza Gazdaságélénkítés, inf­rastruktúra-fejlesztés, a foglalkoztatottság növelé­se. Ezek azok a célok, amelyek megvalósításá­hoz 135 milliárd forintos külön pályázati keret áll az ország 33 leghátrányo­sabb helyzetű kistérsége, köztük a tiszafüredi ren­delkezésére. Pólyák Adrienn A tiszafüredi Fazekas Péterné nagyon sötéten látja Tiszafüred és környékének helyzetét: - Szinte semmi munkalehetőség nincs a környéken, sokan van­nak, akiknek arra sincs pénzük, hogy a gáz- vagy a villanyszám­lát kifizessék. Tudja, itt volt a ka­rácsony, és alig volt vásárló a pi­acon. A legfontosabb az lenne, hogy legyenek új munkahelyek. Van itt egy helyiség, amiben ti- zenvalahány évvel ezelőtt egy gyógyszercsomagoló működött. Szerintem ott lehetne valami­lyen összeszerelő üzemet csinál­ni, és akkor legalább öt-hatszáz embert lehetne foglalkoztatni. A kistérség hátrányos helyze­tének sok oka van. A legelső he­lyen a munkahelyek hiánya, az infrastruktúra fejletlensége áll. A közutak állapota miatt az itte­ni falvak szinte megközelíthetet- lenek. Addig, amíg ez nem válto­zik, csak álom a tőkeerős vállal­kozásoknak a térségbe csábítá­sa, nem érdemes a turizmus fel­lendítéséről beszélni — véleked­nek az itt lakók. A tiszaszentimrei Fejes István­ná is úgy látja, hogy vidéken na­gyon nehéz a fiataloknak elhe­lyezkedniük: — Én már nyugdí­jas vagyok, de a gyerekeimen ke­resztül látom, hogy milyen rossz a helyzet. Főleg a kisgyermekes anyukák találnak nehezen mun­kahelyet. Most van ugyan lehe­tőség Hatvanba meg Jászberény­be eljárni dolgozni, de az utazás meg a három műszak nem iga­A LEGHÁTRÁNYOSABB helyze­tű kistérségek számára elkü­lönített pályázati keretből Ti­szafüredre és környékére négymilliárd forint jut. Ezt a pénzt nem lesz nehéz elköl­teni, hiszen rengeteg terv született a térség fejlesztésé­re. A Tiszafüred hivatalos honlapján közzétett gazda­zán kedvező. Mondják, hogy vál­lalkozni kell, de kérdem én, hogy miből és mire vállalkozzon az ember? Koczúrné Tóth Ibolya, Tisza- szentimre polgármestere szerint a kistérség másik komoly gond­ja, hogy nincsenek diplomások a falvakban. Ma már mezőgazda- sági értelmiségiek is csak muta­tóban akadnak, de a vidék fejlő­déséhez erős civü szervezetekre is szükség lenne. A minap megtartott kistérségi fórumon a leghátrányosabb helyzetben lévők számára meg­nyíló célzott pályázati források­ról hallhattak az érdeklődő tele­pülésvezetők, a civil szervezetek képviselői. Abban mindannyian egyetértettek, hogy örvendetes, ságfejlesztési programból tudható, hogy számos, az ipartelepítést elősegítő el­képzelés vár megvalósításra. A kistérség sok településén szeretnének vállalkozói terü­leteket kialakítani, de sok helyen tervezik a már meglé­vőfürdők, kempingek fej­lesztését is. hogy a rendszerváltás után 17 évvel végre e települések gond­jaira is figyelem irányul. A fej­lesztések azonban elsősorban azon múlnak, hogy megmarad-e a települések működőképessé­ge. Addig ugyanis, amíg az ön- kormányzatok napi nehézségek­kel küzdenek, alaposan meg kell gondolni, hogy milyen beruhá­zásba kezdjenek. Pintér Erika, Tiszafüred polgármestere egyéb kockázatokra is felhívta a jelen­lévők figyelmét: — A térségfej­lesztés kérdését össze kell kap­csolni egy másikkal is. Az ön- kormányzatokat vagyon- és adósságkonszolidációban kell részesíteni, enélkül nincs esély a felzárkózásra. A külön keretből emellett a vállalkozásokat kell helyzetbe hozni, mert az erős kis- és középvállalkozások azok, amelyek munkahelyeket terem­tenek. Ugyancsak kulcskérdés a térségben a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoztatása. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu HS»32ÓfjCK SZ0LJ0N.hu ASZŰUtöK-JÁSZKUKOfiiM Négymilliárd forint jut a gazdaság fejlesztésére Jövőre is folytatják a ruhagyűjtést A tiszaszentimrei család- segítő szolgálat 2005 óta szervez ruhagyűjtést a tele­pülés rászoruló családjai számára. A falu lakói által összeadott ruhaneműből mintegy harminc családot támogatnak. Legközelebb márciusban lesz ruhaosz­tás Tiszaszentimrén, ahol addig is minden hónap utolsó szerdáján várják az adományokat. Társadalmi munkával az értékek megőrzéséért TISZAIGARON az év elején a település lakóinak összefo­gásával szeretnék felújítani a falu régi temetőjét, rend­be tenni a sírokat és felújí­tani a tiszaigari arborétu­mot alapító Széky család kriptáját. A botanikus ker­tet létrehozó Székyek emlé­kére a jövő esztendőben kis ünnepséget is tervez­nek a tiszaigariak. Tűzifával támogatják a rászoruló családokat kunhegyesen a múlt télhez hasonlóan idén is segítet­ték tüzelővel a rászoruló­kat. Karácsony előtt a strand fejlesztésekor kivá­gott fákat, illetve a belvizes házak bontásából szárma­zó hulladék faanyagot osz­tották szét a nehéz sorsú hegyesi családok között. Valamennyi pályázó megkapja az ösztöndíjat TtszASZöLősöN minden fel­sőfokú oktatási intézmény­ben tanuló fiatalt támogat­nak a Bursa Hungarica fel­sőoktatási ösztöndíjjal. A következő tanévben kilenc főiskolai, egyetemi hallgató kiadásaihoz járul hozzá a település, egységesen havi 5000 forinttal. TELEPÜLÉSI OLDALAK Január 2. Karcag Január 3. Felső-Jász. Január 4. Kisújszállás Január 5. Martfű Január . 7. Mezőtúr Sokféle színes szakkör közül válogathatnak Az értékekre alapoznak Kunhegyesen turizmus Az életminőség javítása az elsődleges cél a fejlesztéseknél A nagyiváni iskolában 122 ta­nuló koptatja a padokat. A diá­kok sokféle színes szakkör, el­foglaltság között válogathatnak, így van bábszakkör, zenés tor­na, tömegsport, valamint sport­szakkör, énekkar, néptánc, ma­tematika, illetve magyar közép­iskolai előkészítő. Az alsó tago­zat első négy osztályban is vá­lasztható az angol nyelv, illetve harmadiktól az informatika. ■ A város történetében első alka­lommal készült az idegenforga­lom fejlesztésére irányuló terve­zet Kunhegyesen. A dokumen­tum a szűkös anyagi lehetősége­ket figyelembe véve jelöli ki azo­kat az irányokat, amelyek men­tén a fejlesztések elképzelhető­ek. A koncepció készítői számba vették Kunhegyes természeti és kulturális értékeit, épített örök­ségét, s erre alapozva határoz­ták meg a jövő feladatait. Ezek között egyebek mellett a kerék­páros turizmus, a város neveze­tességeihez vezető önkormány­zati utak felújítása, útbaigazító táblák kihelyezése, a műemlé­kek és környezetük rendben tar­tása szerepel. A Suzuki Füred márkakereskedés dolgozói Tiszafüred, Aradi vértanúk útja 2/b Tel: 59/350-939 suzuki@snzukiiured.hu Műemlékből pedig bőven akad Kunhegyesen. Talán a leg­ismertebb az 1827 és 1848 kö­zött, neoklasszicista stílusban épített, kéttornyú, háromhajós református templom. De itt ta­lálható az 1859-ben épült Kom- lósi-féle szélmalom, valamint a Kunkapitány-ház, amelyben Ilosvai Varga Imre emlékére ren­deztek be egy szobát. Az épített örökség mellett számos lehető­ség adódik a városban a kézmű­ves hagyományok ápolására is, amely szintén turistacsalogató látványosság. A most elfogadott turisztikai feladattervben is nagy hangsúlyt helyeztek a már meglévő hagyományos rendez­vények továbbvitelére. ■ A 2005-ben felújított hegyesi szélmalom körül nyaranta nagy a nyüzsgés

Next

/
Thumbnails
Contents