Új Néplap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-20 / 270. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2007. NOVEMBER 20.. KEDD POSTÁNKBÓL A gyalogosokra is gondolni kell Olvastam a minap arról, hogy sokan panaszkodnak arra: egy-egy forgalmasabb keresz­teződésnél a gyalogosoknak nincs elég idő, hogy bizton­sággal átkelhessenek a zöld jelzéskor a zebrán. Ezt több­ször tapasztaltam. Sajnos egy idős ember nem tud sietni. Ha nem is sétálva, de azért min­den esetben igyekszem átha­ladni az úttesten ilyenkor, de mégsem érek át az alatt az idő alatt, amíg a lámpa zöldet je­lez. Ugyanezt látom a kisgyer­mekes fiatalasszonyok eseté­ben is. Az összehangolt rend­szerű lámpák, úgy érzem, csak az autóval közlekedők ér­dekeit szolgálják. Nem értem, miért nem lehet esetleg egy perccel tovább szabad utat en­gedni a gyalogosoknak, ami­kor a közlekedésnek ők is ak­tív résztvevői, nemcsak az au­tósok. LAJTA JÓZSEF, SZOLNOKI NYUGDÍJAS LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 5001 SZOLNOK, PE 105. Villámkérdés, villámválasz *■ Én és a húgom örökölhetiük- e özvegy nagymamánk ha­lála után a házát, ha már édesanyánk (aki egyedüli gyermeke volt) nem él, és csak mi vagyunk ketten az unokái? - érdeklődik egy ol­vasónk. Ha az örökhagyó nem ha­gyott hátra végrendeletet, vagy nem minden vagyoná­ra végrendelkezett, az örök­lés a törvény szerint alakul. Ilyenkor elsősorban az örök­hagyó gyermekei örökölnek egyenlő arányban. A kiesett gyermek helyett a rá eső részt az ő gyermekei örök- lik. Olvasónk tehát a húgá­val közösen örökölheti nagy­mamájuk ingatlanát. Van kérdése? írjon! Levélcí­münk: Új Néplap Szerkeszti sége, 5001 Szolnok, Pf. 105. Most a cukorgyárra kerül lakat bezárás Közel száznyolcvan dolgozó kereshet magának új munkahelyet Szolnokon utolsó kampá­nyát éli a közel százéves cukorgyár. A hétfői beje­lentést követően várhatóan két hét múlva végleg fel­mondanak a dolgozóknak. Mészáros Géza „Nem tervezi a szolnoki gyár be­zárását a Mátra Cukor Zrt.” - hangoztatta lapunkban épp egy hónappal ezelőtt Pokol Balázs vezérigazgató. E kijelentéssel szemben tegnap egy teljesen el­térő tartalmú sajtónyilatkozatot adott ki a társaság. Eszerint: „A Mátra Cukor Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága bejelen­tette, hogy a társasági kvóta mintegy harmadának visszaadá­sát és a szolnoki telephelyén a cukortermelés megszüntetését tervezi. A cég megmaradó 100 ezer tonna kvótája lehetővé te­szi, hogy a Szerencsi Cukorgyár eredményesen és hatékonyan termeljen tovább. Azon cukorré­pa-termesztők, akik folytatják a termesztést, ezt a gyárat fogják alapanyaggal ellátni. A szolnoki telephely alkalmazottainak to­vábbi sorsáról a szerkezetátala­kítási program keretében a mun­kavállalói képviselettel közösen megalkotandó szociális terv alapján gondoskodik a társaság. E lépéseket az európai cukorpi­ac és a cukorpiaci szabályozás változása indokolja...” Hétfőn Pokol Béla vezérigaz­gató és Szabó Rudolf, a Szolnoki Cukorgyár telephelyvezetője nem álltak lapunk rendelkezé­sére, csupán a sajtónyilatkoza­tot bocsátották ki. A dolgozók­nak - akiknek munkásgyűlésen jelentették be a hírt - megtiltot­ták, hogy bármilyen információt kiszolgáltassanak. Ám mégis megtudtuk, hogy a munkások nagyon letörtek a hír hallatán.- Már régóta benne volt ez a levegőben, de én nem tulajdoní­tottam jelentőséget a zuhanyhír­adónak - mondja egy „régi mo­toros”. - Több mint három évti­zedet lehúztam itt, most meg azt mondja nekem egy német, hogy fel is út, le is út. Ötvenen felül ho­vá menjek most dolgozni? - kér­di, választ sem várva. - Ebbe is beleszólt a politika - fejti ki ál­láspontját egy fiatalabb szaki. — Odafent a „nagyfiúk” saját zse­bükre ügyelve játszadoznak a Hamarosan már csak múltja lesz a Szolnoki Cukorgyárnak. Hetek múlva közel kétszáz embert bocsátanak el a nagy múltú létesítményből. milliárdokkal, figyelmen kívül hagyva azokat a kisembereket, akik eddig nekik keresték a va­gyonokat. Tavaly hárommilliárd forint volt a tiszta nyereség, ám mi ebből egy fillért sem láttunk, de évek óta bérrendezés sem tör­tént a gyárban - szögezi le. - Nem vártam mást! - dühöng a munkásgyűlést követően egy dolgozó. - A cégvezetőink épp olyanok, mint a jelenlegi kor­mány tagjai: szociálisan érzéket­lenek. Szégyen az is, hogy az Európában semmit sem ér az uniós képviselőink szava! - emelte fel a hangját fájdalmasan. A Szolnoki Cukorgyárban négy éve egy jelentős beruhá­zásként, mintegy másfél milli­árd forintból felépítették az or­szág egyik legnagyobb silóját. Az 50 ezer tonna terményt befo­gadó tárházat valószínűleg bér­tárolónak hasznosítják majd a jövőben. A gyár állandó állomá­nya mintegy száztíz fős, míg kampányban a létszám hozzáve­tőlegesen száznyolcvanra duz­zadt. A hétfői bejelentést követő hetekben ennyi ember kereshet magának új munkát. Mivel a megyeszékhely a gyárbezárással jelentős iparűzé­si adótól esik el, illetve a „felsza­badult” munkaerő az álláskere­sők számát gyarapítja, megkér­deztük a városháza álláspontját is. Pókász Endre, a polgármeste­ri hivatal sajtóreferense elmond­ta, a város hivatalosan még sem­milyen információt nem kapott. A Mátra Cukor Zrt. vezetői ked­den délben tárgyalnak a kiala­kult helyzetről Szalay Ferenc polgármesterrel. Hozzátette, annyi bizonyos, a városvezetés nem hagyja cserben a cukorgyá­ri dolgozókat, és a munkaügyi központtal együttműködve min­dent megtesznek azért, hogy a munkájukat elveszítő emberek számára állást találjanak. Erre megfelelő lehetőséget kínálnak az ipari parkban már működő, il­letve a letelepedő cé­gek is. Többször is gazdát cserélt a közel százéves üzem a cukorgyárat 1912-ben alapították, az első kampány két esztendő elteltével zajlott a párban. Ezután hosszú évtizedekig kisebb fejlesz­tésektől eltekintve zavartalanul folyt a munka. Az első jelentősebb beruházást 1970-ben hajtották végre. A feldolgozható répamennyi­ség bővítése után újabb húsz év telt el a következő korszerűsítésig. E munkálatok befejeztével a céget 1991-ben privatizálták. Ekkor került a gyár a francia Eridania Béghin-Say tulajdonába, mely az ezredfordulón átszervezéseket és nem sokkal később egy újabb kapacitásbővítést is végrehajtott a szolnoki létesítményben. Négy éve aztán német kézbe, a Nordzucker AG érdekeltségi körébe került a cukorgyár, amelynek területén még szintén 2003-ban, vadonatúj cu­korsiló épült, közel másfél milliárd forintból. Épp a cukrot csomagolják Még mindig tart a leépítéshullám? A rendszerváltás óta ko­moly veszteségeket szenvedett el Szolnok ipara. Az elmúlt években jó néhány nagy múl­tú cég zárta be kapuit vagy hajtott végre drasztikus lét­számleépítést. Több mint hat éve például, hogy végleg laka­tot tettek a Hajdútej Rt. szol­noki üzemére, alig egy év múlva pedig a Verseghy Nyomda dolgozói ugyancsak kézhez kapták felmondóleve­lüket. Ekkoriban kezdődött el a bútorgyár „haláltusája" is. Majd némi szünet követke­zett, ám mielőtt a település munkaerőpiaci helyzete meg­erősödhetett volna, tavaly újabb súlyos veszteségeket könyvelt el a város gazdasá­ga a Hőnkéi mosóporüzemé nek bezárásával és a kőolaj- kutató felszámolásával. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEGI velemeny@szoljon.hu Hadd «úton! SZOUON.hu A SZ01N0K-JÁSZKUN ONLINE Já$zágÓÍ gyűjtemény. Macsi Sándor nyugdíjas tanárember (képünkön) vezetésével rendezték be a település egyik legrégebbi házában az ágóiak adományaiból összeállított helytörténeti gyűjteményt. A telep és a romák szemlélete is változott A szolnoki Motor úti cigányte­lepről javarészt eltűntek a patká­nyok, a csótányok és 860 köb­méter szemét. Kozák Ferenc, a cigány kisebbségi önkormány­zat elnöke szerint a másfél hó­napja indított akció legnagyobb eredménye mégis az, hogy meg­értették a telepen élők, nekik is tenniük kell a környezetükért. Jánosiné dr. Bene Ildikó, a szolnoki önkormányzat egész­ségügyi bizottságának vezetője elmondta: még idén rendbe hoz­zák az illemhelyeket is. lövő ta­vasszal pedig tovább folytatódik majd a telep rendbetétele. De csak akkor, ha a cigányok to­vábbra is együttműködnek, és megőrzik a telep rendjét, m T. J. Helyreáll vajon az időjárás? vasárnapi új néplap A klímaváltozást csak lassítani lehet Megállítani már nem, csak lassí­tani lehet a globális felmelege­dést - olvashatták a Vasárnapi Új Néplap legutóbbi számában. A következmények még a ku­tatók aggodalmait is felülmúl­hatják: 'szárazság, éhínség, ára­dások, népvándorlás. „A Föld újabb gyorsuló ütemben tart egy melegebb időszak felé, ami egy­értelműen az emberi tevékeny­ség következménye" - szögezi le legújabb jelentésében az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bi­zottsága. Magyarországra az elsődleges veszélyt a csapadékmennyiség csökkenése és hirtelen kialaku­ló árhullámok jelentik. A Kár­pát-medence fekvése miatt az át­laghőmérsékletek gyorsabban emelkednek majd a globális át­lagnál. A már most is félsivata­gosnak tekinthető alföldi terüle­tek még kevesebb csapadékra számíthatnak. Elsősorban a Ti­sza menti települések számít­hatnak a folyón gyorsan levonu­ló árhullámokra. ”sW,Új Néplap- Véleményem szerint nincs akkora probléma, mint amekko­rának mondják - tudtuk meg Hubai Imrétől, a Nagykun Gaz­dakör elnökétől. - Az tény, hogy van némi módosulás az éghaj­latban, de ilyenek régebben is voltak. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ez egyfajta cikli­kusság, és bizonyos évente is­métlődik. Az is igaz, hogy ebben az évben kellemetlenek voltak az időjárási viszonyok, de egyes előrejelzések szerint a következő két-három évben várhatóan a normálishoz közelítenek majd az értékek. Hiszen a természet igyekszik javítani azokat a dolgokat, me­lyek tönkrementek. Minden héten izgalmas té­mákról olvashatnak a Vasárnapi Új Néplapban! Az újságra előfi­zethet a hétköznapokon ingye­nesen hívható 06-80/200-690-es telefonszámon. ■ Hutter Zsófi

Next

/
Thumbnails
Contents