Új Néplap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-19 / 269. szám
2007. NOVEMBER 19., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Megnyerte a pert az EU bíróságán az intervenciós magyar kukorica A magyar kukoricát nem lehet olyan módon kiszorítani az intervenciós felvásárlásból, mint ahogyan az Európai Bizottság próbálta. A magyar kormány ugyanis pert nyert az az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságán a bizottság ellen. Az intervenciós rendszer keretében az EU előre meghatározott áron és feltételekkel felvásárolja az adott időszakon belül felajánlott kukoricát, ha az megfelel bizonyos minőségi követelményeknek. Ezzel biztonsági hálót működtet a gabonapiaci szereplők számára. ■ Összefogással sikereket lehet elérni az uniós érdekérvényesítésben. A felajánlott magyar kukorica mennyisége azonban 2005-ben terhet jelentett az EU-nak, ezért az Európai Bizottság 2006 októberében, 18 nappal az intervenciós időszak kezdete előtt, a minőségi követelmények szigorítását vezette be egy rendeletben. A változtatás súlyosan érintette volna azokat a magyar termelőket, akik azt tervezték, hogy november 1- jétől intervencióra ajánlják fel a kukoricát. A termelők szerencséjére azonban a 2006-os piacon már óriási kereslet mutatkozott a kukoricára az intervención kívül is. Elvi kérdés azonban, hogy a bizottság nem hozhatja ilyen helyzetbe a termelőket, szigorító intézkedést csak időben, felkészülésre is módot adva hozhat. A magyar kormány ezért 2006. november 17-én megindította a pert, amit megnyert, a rendeletet meg kell semmisíteni. A bíróság kimondta, hogy a bizottság megsértette a mezőgazdasági termelők bizalmát. Ugyan a piaci helyzet az idén sem ösztönöz az intervenciós felajánlásra, az eset az FVM szerint példa arra, hogy ösz- szefogással sikereket lehet elérni az uniós érdekérvényesítésben. ■ Kevesebb a hal a hálókban lehalászás A nyári meleg nem kedvezett a pontytenyésztésnek November a betakarítás hónapja a haltenyésztésben, a pontyok karácsonyig telelőbe kerülnek. Képünk illusztráció. Karácsonyra 10-15 százalékkal kevesebb magyar hal kerül a boltokba, mint tavaly. Bálái F. István A nemzetközi átlaghoz mérten rendkívül alacsony magyar halfogyasztás a karácsonyi ünnepek idején élénkül meg. A haltenyésztők is erre időzítik a kínálatot, ami természetes is, hiszen a keresett pontyokat addig könnyű kifogni, amíg a hideg beállta előtt el nem vermelik magukat a vizek mélyén. Az idei lehalászás eredményeiről már mérleget lehet vonni, a halak a kisebb tározótavakban és telelőkazettákban várják sorsuk beteljesedését. Czikk László Tolna megyei, varsádi vállalkozó tapasztalt haltenyésztőnek számít, saját halgazdaságának eredményei általában az országos helyzetet is jól tükrözik. „Súlyban számítva tíz-tizenöt százalékkal kevesebb az idén a ponty, mint egy átlagos évben. Ennek oka a tavalyi enyhe tél és a nagy nyári meleg. Az enyhe tél miatt a pontyok nem vermeltek, hanem január-februárban is sokat mozogtak, ami súlycsökke■ A hal fogyasztói árát üzletpolitikai megfontolások befolyásolják. nést, végső soron kisebb mértékű súlygyarapodást vont maga után” - mondta. Azt is hozzátette, hogy a nyári melegben és a sekélyebb vízben „el is kallódott” néhány hal. Ezzel a fogalmazással a halászok nemcsak a lopások miatt bekövetkezett veszteségre, hanem az elhullásra is utalnak. Nemcsak „soványabb” tehát a hal, hanem darabszámra is kevesebb. Rossz a vagyonbiztonság a halastavaknál a RABSiCNAK (haltolvajnak) jobb a terepjárója, mint a hal- tenyésztőnek. így méltatlankodott Czikk László, miközben elmondta azt is, hogy szinte lehetetlen kártérítést behajtani a tolvajokon, mert hivatalosan nincs semmilyen vagyonuk. Elfogott már hálóval jelszereit és gépesített haltolvajokat 15 mázsával is, de csak felfüggesztett börtönt kaptak. A haltenyésztés költségeinek 5 százaié kát az őrzés adja, amit a fogyasztók fizetnek meg - mondta. „Én még sohasem tudtam jól megbecsülni, hogy mennyi lesz a bevásárlóközpontokban a ponty kilója, mert számomra megfejthetetlen üzletpolitikai megfontolások is befolyásolják az árakat”- válaszolta arra a kérdésre, hogy szerinte a fogyasztó mennyiért kapja majd a halat. Azt viszont hozzátette, hogy a takarmányárak növekedése és az említett rosszabb hatékonyság miatt a termelési költségek 50-80 forinttal emelkedtek kilónként. Czikk László úgy tudja, hogy “ a nemzetközi piacon is hasonló a- helyzet, tehát nem várható akkora halbőség, mint a korábbi években. Ráadásul a lengyelországi herpeszvírus-fertőzés - amelytől a magyar pontyok szerencsére mentesek - még az idén is érezteti majd hatását a kisebb kínálatban. A tenyésztő elégedetlen, mert szerinte „túl sok semmittevőt kell eltartani egy vállalkozónak”. HÍRSAV Nagy a növekedés a termelői árakban KSH A statisztikai hivatal elmúlt heti jelentése szerint az agráriumban az év első kilenc hónapjában 16,9 százalékkal nőttek a termelői árak. Ez a növényi termékek árának 32,1 százalékos, valamint az élő állatok és állati termékek árának 1,4 százalékos emelkedéséből adódott. A ráfordítások árszintje 12,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A GMO-ban szót kér az uniós parlament Strasbourg Az elmúlt héten az Európai Parlament strasbourgi plénuma változtatás nélkül elfogadta Hegyi Gyula (MSZP) magyar képviselő jelentését, amely a demokratikusan megválasztott parlament bevonását szorgalmazza a GMO-ügyek ellenőrzésébe. Angol traktor jön a tatár gyárból? mezőgépek Az orosz Kamaz teherautógyár, amely a tatárföldi Naberezsnye Csel- nyi nevű városban működik, megvette a McCormick brit traktorgyártó céget a korábbi tulajdonostól, az olasz ARGÓ konszerntől. Több a német bor, mint tavaly @ERL|N A Néraét Raiffeisen övetség számításai alajj- jan a 2007-es szüret hozama Németországban 10,5 millió hektoliter körül alakul, ami 8 százalékkal magasabb az elmúlt tíz év átlagánál és 15 százalékkal több a tavalyi termésnél. Nem mondunk le senkiről! esélyegyenlőség Sokmilliárdos program indul a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására Uj mywr „Nem mondunk le senkiről.” Ez a fő üzenete annak az európai uniós forrásból finanszírozott, összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy az ország 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségének lehetőséget teremtsen a felzárkózásra, az ott élők számára pedig esélyt adjon egy európai minőségű életre. Az elkövetkező időszakban e kistérségekbe 135 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás jut az Új Magyar- ország Felzárkóztatási Program keretében, számítások szerint ez a szóban forgó kistérségekben további 312 milliárd forint többletberuházást eredményez. Nem csak az ország keleti és nyugati megyéi, valamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatalmasak a fejlettségbeli különbségek. E különbségek pedig generációról generációra öröklődő-társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben ma még egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség... Nincs ez másként Békés megye egyes kistérségeiben sem - elég, ha a Sarkadi és a Mezőkovácsházai kistérség megyei átlagot jóval meghaladó munkanélküliségi mutatójára gondolunk, vagy arra, hogy előbbiben az egy lakosra jutó személyi jövedelem- adó alig harmada a megyeszékhelyinek. £>e az esélyteremtés hiányosságait jól mutatja az is, hogy míg Békéscsabán 1000 lakosra 99 középiskolai tanuló jut, addig a Sarkadi kistérségben mindössze 12. Az elmúlt évtizedben - noha a fejlesztéspolitikának ez kiemelt célja volt - a hazai és az uniós források éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkhöz, éppen a leginkább felzárkóztatásra szorulókhoz nem vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden kormányzati erőfeszítés ellenére éppen ezekben a kistérségekben nem volt kellő számú pályázni akaró és tudó civil szervezet, ön- kormányzat és vállalkozás, ráadásul éppen ezekben a leginkább hátrányos helyzetű térségekben jelentette a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázóképességének hiánya pedig csak tovább mélyítette a fejlettségbeli különbségeket kistérség és kistérség között. Az előttünk álló években minden korábbinál jelentősebb fejlesztési forrásokat fordíthatunk az ország leginkább elmaradott szegleteinek felzárkóztatására. Ahhoz, hogy ez sikeres és eredményes legyen, az uniós forrásokat koncentráltan és gondosan összehangolva kell felhasználni a kistérségekben az ott élők foglalkoztathatóságának és életminőségének javítására (az egészség- ügyi és oktatási - elsősorban óvodai és általános iskolai - infrastruktúra fejlesztésére, a diszkrimináció megszüntetésére, a civil szféra megerősítésére), e kistérségek gazdasági teljesítményének növelésére, az ott működő vállalkozások fejlesztésére (befektetésösztönzésre, technológiai fejlesztésekre, az üzleti környezet javítására), valamint a környezet- védelemre és a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra javítására. Ennek érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati és regionális operatív programjainak részeként - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaival kiegészítve - összesen 135 milliárd forintot fordítanak részben pályázatos formában kimondottan ennek az ország teljes népességének egytizedét adó, a statisztikai mutatók alapján a leginkább hátrányos helyzetű 33 kistérségnek a felzárkóztatására. A programban részt vevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség között Békés megyéből a sarkadi és a mezőkovácsházai számíthat e kiemelt és célzott támogatásra. E forrásokon túl számos más uniós pályázaton előnyben részesül és többletpontszámot vagy más kedvezményt kap az a pályázó, aki e kistérségek valamelyikében hajtja végre a fejlesztését. Számítások szerint ez további mintegy 312 milliárd forint fejlesztési forrást generál e 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségbe. A Regionális Operatív programok (ROP) közoktatás-fejlesztési pályázatai, amelyek óvodák és általános iskolák építését és felújítását teszik lehetővé, kiemelt hangsúlyt helyeznek a sikeres gyerekkori fejlődésre. Ezek a közoktatási fejlesztések már a 2004-2006-os időszakban is népszerűek voltak a Délalföldi régióban: Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében három óvodai és általános iskolai projekt valósult meg 457 millió forintból. A cél az, hogy minden gyermek óvodába járhasson, ez a gyermekek esély- egyenlőségének és a kistérség felzárkózásának kulcsa is egyben. A jelenlegi oktatási pályázati kiírások már 2007. októbertől nyitva állnak a pályázók előtt. A ROP közoktatási célú forrásai 2007-13 között 131,7 milliárd forintot tesznek ki. A jelenlegi oktatási pályázati kiírások 2008. január végéig még beadhatók, a hátrányos helyzetű kistérségekből érkező pályázatok előnyt élveznek, pluszpontokat kapnak, a támogatás megszerzéséhez szükséges önerő mértéke 5%. Az elmúlt évek tapasztalataiból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiemelt figyelmet szentel annak, hogy felkészítse e kistérségeket az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználására, pályázóképessé tételére. Ennek érdekében uniós támogatással kiemelt projekt indul a fejlesztési célok megfogalmazásához szükséges tervezési-programozási kapacitás megerősítésére. Kísérleti programként elindul egy a pályázati tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-tanácsadói szolgáltatás e kistérségek önkormányzatai és társulásai számára. A program megvalósítását kistérségenként legalább két tanácsadó szakember segíti majd. ▲ A cikk az Európai Unió támogatásával a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült.
