Új Néplap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-03 / 256. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP — 2007. NOVEMBER 3., SZOMBAT POSTÁNKBÓL Csak hull a sok falevél... A napokban sok eső hullott. Gyalogosan közlekedve azt ta­pasztaltam, hogy nagyon sok ház előtt nem takarítják rend­szeresen össze Szolnokon a fa­leveleket, azok beborítják a járdát, vízlevezető árkot. Saj­nos így a sok esővíz össze­gyűlt, nem tud lefolyni, mert a falevelek miatt bedugultak a lefolyók. Ilyen helyeken 10— 20 centiméteres vízen kell át­kelni cipőben vagy csizmá­ban, mely igencsak kellemet­len. A minap előttem egy anyuka tolt babakocsit, mel­lette egy másik pici gyerek ballagott. Mivel nem volt hol kikerülni a hatalmas „vízten­gert”, a kisgyermek csizmá­ján is befolyt a hideg víz, mi­korra tovább tudtak haladni egy ilyen útszakaszon. A há­zak tulajdonosainak sokkal nagyobb gondot kellene fordí­taniuk az előttük lévő útsza­kasz rendben tartására. F. JÁNOS, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5001 SZOLNOK, PE 105. Villámkérdés, villámválasz «■ A szomszédomban lovatlár- tanak, és ebből különböző kellemetlenségeim szár­maztak már. Milyen szabá­lyok vonatkoznak az állat­tartásra egy faluban? - ér­deklődik egy olvasónk. Az állattartásól szóló rende­let szabályait a helyi önkor­mányzatok alkotják meg. Ennek a rendeletnek a tar­talmaznia kell azokat a sza­bályokat, melyeket a telepü­lés lakóinak állattartás ese­tén be kell tartaniuk. Amennyiben ezt nem isme­ri, forduljon bizalommal a település önkormányzatá­nak illetékeséhez. (Sajnos még mindig vannak olyan települések, ahol nincs hatá­lyos ilyen rendelet.) Kérdését felteheti a velemeny@szoyon.hu internetes címre is! Összejött a Szűcsök nagy családja találkozó A kardforgatás idővel Jkl|gk kapaforgatássá, szántássá szelídült Nem akármilyen családi rendezvény színhelye volt a minap a jászboldogházi művelődési ház nagyter­me. Ugyanis a Jászság életében a Szűcs família szűk kétszázötven éve je­len van, létezik. A rendezvény legidősebbje a 93 éves Laci bácsi volt. Képünkön a felesége, a lánya és a találkozó egyik rendezője, Szűcs Gergely társaságában látható. D. Szabó Miklós Egykori, megfakult írások szerint az ezerhétszázas években a Szűcs családhoz tartozó férfiak még a kardforgatásban, lovas csatákban jeleskedtek, amely tevékenység fokozatosan kapaforgatássá, szán­tássá, vetéssé szelídült. Hárman közülük: Szűcs Ger­gely, Szűcs Klári és az anyuká­juk, özvegy Szűcs Gergelyné gondolt egy merészet, és kéthó­napos címgyűjtő, előkészítő munka után megszervezték a harmadik Szűcs-találkozót. Ösz- sze is jött több mint hetven olyan leszármazott, akik szülei, nagy­szülei vagy ők is ehhez a család­hoz tartoznak, vagy tőlük ered­nek. A múlt század elejére már zömében olyan földművesekké váltak, akik tíz-ötven holdon gaz­dálkodtak. Persze nem csak a múlt felelevenítéséről szólt ez a vasárnap, amely rendezvényét rövid istentisztelet, majd tyúk­húsleves, birkapörkölt, ablakos kalács, túrós és almás rétes tette változatosabbá. Akinek meg por­zott a torka, szilvásvárad) borral, sörrel, konyakkal, pálinkával ön­tözhette. Sőt, a legbátrabbakat még a metsző hideg szélben sé- takocsikázni is elvitték. Aztán elkezdődött a diskurzus. Hamarosan kiderült, hogy a még élő, legidősebb Szűcs leszárma­zott, Szarvas Lajosné Szűcs Má­ria, aki a 98-at tölti, de már nem tudott eljönni a találkozóra. Vala­ha ő volt a leggazdagabb Szűcs: olajütővel, rizshántolóval, trakto­rokkal, cséplőgépekkel is rendel­keztek, míg Rákosi és’elvtársai rá nem tették mindenre a kezüket. így a legidősebbik Szűcs a rendezvényen a 93-at taposó, tel­jes szellemi frissességnek ör­vendő Szűcs Laci bácsi volt. így emlékszik a múlt század elejére:- Pokoltanyán jártam olyan tanyasi iskolába, amelyik egyik fele istálló, a másik elválasztva tanterem volt. Csodálatos mes­terünk akadt Gyöngy tanító úr személyében, akit néhány évre a tanyára száműztek az 1919-es tettei miatt. Az iskolába tíz-tizen- két nebuló járt, és minden héten más család kosztolta a tanító urat meg a feleségét. Ha egy csa­ládból két gyerek járt, akkor a kosztolás is két hétig tartott. Amikor már mindenki sorra ke­rült, kezdődött az egész elölről. Ha a legidősebbről már szó volt, essék szó a legfiatalabbról is, Deák Szűcs Janka személyé­ben, aki lassan száznapos lesz. Elhangzott olyan javaslat is, hogy ha a Szűcs vezetéknevű lá­nyok férjhez mennek, mondjuk egy Kovács Lajos nevűhöz, tart­A história szerint Mária Te­rézia 1778-ban két Szűcs ne­vű, jászsági katonájának hű­séges szolgálatuk jutalmául adományozta az akkori Jász­berényhez tartozó, Tápión túli területét, ahol azok családjuk­kal együtt letelepedhettek. Ez a terület akkor lápos, mocsa­ras volt, ezért a Szűcsök kez­detben halászattal, vadászat­tal foglalkoztak. Közben a ta­nya körül is elkezdték művelni a földet, így lassan évtizedek sák meg a saját vezetéknevüket, és legyen belőlük Kovács Szűcs Lajosné. Már többen használják ezt a névformát. Szűcs Gergelyék néhány évti­zede még a Tápió folyó és a vas­út között laktak, egy szép ta­nyán: — Az árvizek jelentették a legnagyobb veszélyt. Volt rá pél­da, az Istállóba is a nagykapuból készült tutajon bírtunk kievezni a jószághoz... Söós Lajost Szilvásváradra ve­tette a sors: - Nekem is Szűcs­vér folyik az ereimben, és az őse­im a földet művelték. Nyáron ne­gyed négykor, télen ötkor volt az alatt termővé tették a vidéket. Amikor megépült a Budapest- Újszász vasútvonal, 1910-ben építettek hozzá egy őrházat is, meg átjárót a síneken, sőt még volt állomásuk is, Pokoltanya néven. Itt egészen 1981-ig meg álltak egyes személyvonatok, hiszen ötvennél több tanya lé­tesült a környéken. A Szűcsök két évszázadig éltek ezen a tá­jon, ahol mára egyetlen tanya, a Jakabéké maradt. Elbontot­ták a vasúti őrházat, sőt a po­ébresztő. Nekem mára ebből csak az emlék maradt, mert bo- rászkodom-. Ebből jobban meg lehet élni. Hogy az évszázadok során mik lettek a Szűcsök? A teljesség igénye nélkül: tanárok, polgár- mesterek, agronómusok, szaká­csok, gazdák, mesteremberek, és mindig akadt köztük katona is. Egyben teljes volt az össz­hang: szidták az uniót, amely szó szerint megfojtja a magyar gazdatársadalmat. Felviszik a ta­karmány árát, hiszen öt-hétezer a búza, kukorica mázsája, míg a hízósertés kilója lábon 270-300 koltanyai megállót is, amelyet vidám kalauzok csak „Anyós­városnak” neveztek. IRÉSZIPTEK SZCCS LÁSaÓ: TÜL A TÁPIÓN ClMU HELYTÖRTÉNETI MUNKÁIÁBÓI) A legfiatalabb résztvevő, Deák Szűcs Janka csak százn; lesz forint. így helyette a magyar em­ber eszi az ismeretlen eredetű, behozott húst, a finom hazai meg nem kell. Ezért aki teheti, fűszerpaprikát, konyhakerti nö­vényeket termel, és hátat fordít a gabonának, hizlalásnak, tejter­mékek előállításának. Estébe járt az idő, amikorra a Fózer Tibor gazda által főzött, fi­nom birkából már csak morzsák maradtak. Bontani is kellett az asztalokat, mert kezdődött a diszkó. A Szűcsök pedig újra nyakukba vették a világot, és vo­nattal, kocsikkal meg sem álltak Jászberény, Budapest, Szolnok, Tápiógyörgye, Nagykáta, Hat­van, Szilvásvárad, Jánoshida ha­táráig. Megfogadták: jövő ősszel ismét találkoznak egymással... Mára a múlté csak a pokoltanyai megálló, vagyis az Anyósváros Megkérdeztük olvasóinkat On beoltatja-e magát influenza ellen? Balogh mátyás, Karcag - Egészségünk érdekében min­den évben beadatom magam­nak és feleségemnek is a véd& oltást Amíg dolgoztam, akkor is, és nyugdíjasként is nagyon fontosnak tartom ezt. Az em­ber rendszeresen jár közösség be, így könnyen elkaphatja tő­lük az influenzát. Az oltás vé­dettséget ad, azóta nem bete­gedtem meg. SZALÓKI IMRE. Túrkeve: - Ré­gebben nem, az utóbbi évek­ben azonban beoltatom ma­gam influenza ellen. Ez főleg azért van, mert olyan munka­helyre kerültem, ahol a mun­káltató biztosítja ennek a lehe­tőségét. így jól járok, hiszen egyrészt nem kerül pénzembe, másrészt nem kapom el a be tegséget. Ha más munkahelyre kerülnék, kérnék védőoltást. MizsEi Zsolt, Jászberény:- Már beoltottam magam inf­luenza ellen, és máskor is kaptam védőoltást a betegség ellen. Úgy gondolom, hogy így talán kevesebb az esélye an­nak, hogy hirtelen elkapjak valamilyen influenzás betegsé­get. Nem olyan nagy dolog a védőoltás, de valahog)' mégis biztonságot ad, és jobb meg­előzni a bajt. viczány jánosné, Rákóczifal- va: - Nem oltatom be magam influenza ellen, mert sajnos nagyon sok gyógyszerre aller­giás vagyok. Emiatt nem me­rem megkockáztatni, hogy be­adassak egy ilyen injekciót magamnak, nehogy valami probléma legyen belőle. An­nyit nem ér egy influenza elle­ni oltás, hogy az egészegem károsodjon tőle. Már megérkeztek megyénkbe a vakcinák Folytatás az 1. oldalról A háromévesnél idősebbek szá­mára megyénkben 51 ezer adag oltóanyag áll rendelkezésre, amelynek beadása vizitdíj- és té- rítésidíj-mentes. Orvosi vényre bárki megvásárolhatja a gyógy­szertári forgalomban lévő vakci­nákat, melyek a 2007/2008. évi . szezonban alkalmazhatóak. Me­gyénkben október 1-jétől műkö­dik a figyelőszolgálat, a háziorvos­ok, házi gyermekorvosok húsz százaléka hetente jelenti az ÁNTSZ-nek ezeket az adatokat. Az influenzaszerű tünetekkel megbetegedettektől három kije­lölt orvos vesz mintákat, melyek futárszolgálat segítségével jutnak el a laboratóriumba. ■ Sz. Zs. Ingyenes szűri a legkisebbeknek is idén már a három év alatti kisgyermekek is kaphatiiak oltást. A 6-35 hónapos korú gyermekek védőoltására 1020 adag vakcina áll rendelkezésre megyénkben. Ezzel azok a kicsik olthatok, akik rendszeres orwsi ellenőrzést igényelnek krónikus szív-, légzőrend­szeri betegségük miatt, immunbetegségben, egyéb krónikus beteg­ségben szenvednek, illetve egészségügyi intézményben tartósan ápolt gyermekek, csecsemő- és gyermekotthonok lakói.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents