Új Néplap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-27 / 251. szám

Közép-európai vidékfejlesztő központ nyílt Szolnokon Demonstráció a vasútért? tiltakozás A kritikus állapotú közutakra terelnék a közlekedést Ösztöndíjakat adtak át tehetséges fiataloknak Ünnepélyes keretek között nyílt meg az Európai Vidék Egyetemei­ért Egyesület Kelet-közép-európai Vidékfejlesztő Központja Szolno­kon. Ehhez kapcsolódóan „Civil együttműködés a vidék felzárkózá­sáért” címmel nemzetközi konfe­renciát szerveztek, melynek részt­vevőit Kovács Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte. — Az Agrár- és Falusi Ifjúsági Körök megyei egyesülete 1998- ban csatlakozott a szervezethez. Eredményességét bizonyítja, hogy 2006-ban felkérték az Európai Vi­dékfejlesztő Egyetem hazai meg­rendezésére, illetve elnyerték a hálózat kelet-közép-európai köz­pontjának létrehozására kiírt pá­lyázatot - hangsúlyozta. Az Euró­pai Bizottságot képviselő Gerard Peltre, az EU Vidékfejlesztési Ta­nácsának alelnöke, az Európai Vi­déki Mozgalom elnöke kiemelte, hogy a vidéket támogató politika kidolgozásában fontos szerep há­rul a helyi közösségekre. Camilo Tavares Mortágua, az Európai Vi­dék Egyetemeiért Egyesület (APURE) portugál elnöke kifejtet­te, hogy több mint ötéves együtt­működés eredményeként döntöt­tek arról, hogy a központot Szol­nokon hozzák létre, Báli Istvánt pedig a nemzetközi szervezet al- elnökének választották. Kovács Sándor Maria Grzechynka, a Sucha Beskidzkai Ökológiai és Turiszti­kai Főiskola igazgatója kiemelte együttműködésüket a Szolnoki Főiskolával. 2008 júniusában ők rendezik meg a 20. Európai Vi­dékfejlesztő Egyetemet. A konfe­rencia zárásaként Báli István, a Vidékfejlesztő Központ vezetője bemutatta a központot, melynek létrehozásához levélben gratulál­tak Jerzy Bogdan Plewa és Loret­ta Dormal Marino, az Európai Bi­zottság Agrár- és Vidékfejleszté­si Igazgatóságának főigazgató-he­lyettesei. Végül az alapítók és a szervezetek képviselői együttmű­ködési nyilatkozatot írtak alá. ■ Az egyébként is hátrányos helyzetű térség lakóinak életét tovább nehezítené, ha megszűnne a vasúti közlekedés Bzmot 285 A Karcag—Tiszafüred kö­zötti vasútvonal megma­radásáért hirdettek össze­fogást a térség elöljárói. Szilvási Zsuzsa A megyei önkormányzat idén már két alkalommal kezdemé­nyezte a kormányzatnál a vasúti mellékvonalak fennmaradását. Október első felében azonban 21 mellékvonal-köztük a 103. szá­mú, Karcag-Tiszafüred vasútvo­nal - megszüntetésének híre ke­rült nyilvánosságra. Az érintett települések - Berekfürdő, Kar­cag, Kunmadaras, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaszentimre - mindannyian a forgalom fenn­tartása mellett foglaltak állást. Amint Pintér Erika, Tiszafü­red polgármestere hangsúlyoz­ta, leghátrányosabb helyzetű kistérségként tovább nehezíte­né az életüket, ha megszűnne a vasút. Nehezítené a diákok, munkavállalók bejárását, új cé­gek települését a térségbe, illet­ve a kerékpáros turizmus fellen­dülését.- Gyurcsány Ferenc és az MSZP évek óta hitegeti a vidéki embereket különböző nagy fej­lesztésekkel - mondta dr. Faze­kas Sándor, Karcag polgármeste­re. - A valóság viszont vasútfel- számolás, postabezárás, munka- nélküliség! Ebbe a sorba illesz­kedik a Karcag-tiszafüredi vas­út halálra ítélése is. Minden esz­közt meg kell ragadnunk azért, hogy ezt a felelőtlen döntést megváltoztassuk! Cséti Attila, Berekfürdő pol­gármestere kiemelte, hogy az el­sősorban idegenforgalmi jellegű településnek komoly érvágást jelentene a vasút megszünteté­se. Berekfürdő megközelítése körülményessé válna, így egyre csökkenő vendégszámra kellene számítani. Márki Sándor, Kunmadaras polgármestere a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács tagjaként is összefogást kezdeményezett a vasútvonal megmaradásáért. Te­lepülését ugyanis akár több százmilliós kár érheti emiatt, hi­szen a kunmadarasi repülőtér hasznosítása, sőt akár megköze­lítése is körülményessé válik. A térség országgyűlési képvi­selője, Varga Mihály parlamenti interpellációra készül a vasút megmentése érdekében.- Tudomásul kell venni, hogy nincs jobboldali és baloldali vas­út. Csak olyan vasút van, ami vagy elvisz, vagy nem—hangsú­lyozta. - Úgy gondolom, a tér­ségben élők most is kiállnak a vasútvonal érdekében, ahogyan pártállásra való tekintet nélkül kiálltak a karcagi kórház meg­maradása mellett is. Ha másként nem megy, akár újabb demonst­rációval is kinyilvánítjuk véle­ményünket. Herbály Imre országgyűlési képviselő szintén kiállt a vasút megmaradása mellett. Levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben hangsúlyozta, hogy a vasúti mellék- és szárnyvonalak ügye nem vasútszakmai, pénz- j ügyi kérdés, hanem a Vidék-Ma- gyarország ügye. Ezek hálózatát nem megszüntetni kell, hanem ésszerű regionális átszervezé­sek után térségi vasúti vagy re­gionális vasúti-közúti szervezeti egységekben hatékonyan lehet működtetni. A térség, az érintett települé­sek és az ott élők életminőségé­nek fenntartása miatt tehát egy­értelműen elfogadhatatlan a 103. számú, Karcag-tiszafüredi vonalon a személyforgalom szü­neteltetése. Ezért a megyei közgyűlés kö­vetkező ülésén dönt arról, hogy felterjesztéssel fordul a kor­mányhoz a Karcag-Tiszafüred vasútvonalon a személyforga­lom fenntartása érdekében. Érvek a megmaradás mellett A Karcag-Tiszafüred vasútvonal fennmaradása mellett szól, hogy *■ ______az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségét érinti, ahol magas a mu nkanélküliség és a cigányság aránya, «r <*• a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet, és a meghatározó idegenforgalmi település, Berekfürdő elérhetőségét biztosítja, a térség úthálózata rendkívül rossz állapotú, és 2007-2013 között sem várható jelentősebb felújítás, fejlesztés, ttt a karcagi súlyponti kórház megközelítését teszi könnyebbé, ár az ország legnagyobb volt szovjet katonai repülőtere, a kunmadarasi hasznosításában is meghatározó, a 80. és 100. számú vasúti fővonalak felé fontos észak-déli közvetett kapcsolatot jelent. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tehetséggondozó ösztöndíját kilencedik alkalom­mal adta át a megyei önkor­mányzat nevében Kiss János al- elnök a közelmúltban Szolno­kon. Az ösztöndíjra fordítható keret a 2007/2008-as tanévben hatmillió forint, ebből ötven te­hetséges fiatal kapott támoga­tást. Az idén összesen 127 fiatal nyújtotta be pályázatát. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Köz­gyűlés még 2000 áprilisában, a kívánatos társadalmi mobilitás erősítése érdekében alapított te­hetséggondozó ösztöndíjat. A pályázat benyújtására a ha­tározat szerint jogosult minden olyan felsőoktatási intézmény ál­lamilag finanszírozott nappali tagozatra felvett, első diplomá­ját szerző hallgató, akinek állan­dó lakhelye legalább egy eszten­deje Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében van, megfelelő a tanul­mányi eredménye, illetve rend­szeres gyermekvédelmi kedvez­ményre jogosult. ■ Az idén összesen 127 fiatal nyújtotta be pályázatát. Ebben az évben immár kilence­dik alkalommal hirdették meg a tehetséggondozó ösztöndíj-pályá­zatot, amely komoly segítséget je­lent a diploma megszerzéséhez. Az ösztöndíjrendszerről az érintett fel­sőoktatásban tanuló hallgatók a megyei települések önkormányza­taihoz élj uttatott tájékoztatóból, fel­hívásból, illetve a megyei önkor­mányzat honlapján megjelent fel­hívásból értesülhettek. A szabályzat szerint a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Köz­gyűlés Oktatási, Kulturális és Vallásügyi Bizottsága készített rangsorolt javaslatot a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Köz­oktatási Közalapítványnak, melynek kuratóriuma 2007. ok­tóber 3-án döntött az ösztöndíj odaítéléséről. Határozatuk alapján a 2007/2008-as tanévben nyolc el­ső évfolyamos, 11 másodikos, 10 harmadikos, 13 negyedikes és nyolc ötödik évfolyamos hallga­tó, összesen ötven fiatal része­sülhet ösztöndíjban Jász-Nagy­kun-Szolnok megyében. ■ Magyar-japán konferencia a gazdasági együttműködésről nemzetközi kapcsolatok Negyedszázada indult Szolnok és Juza barátsága, most a megye is csatlakozik Magyar-japán régióközi gazda­sági fórumot és kiállítást rende­zett az elmúlt héten Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, amelyen a me­gye üzleti életének képviselői és a kelet-ázsiai szi­getország Jamaga- ta megyéjének és Juza városának cé­gei és vállalkozásai mutatkoztak be. A Szolnok és Juza városa közötti kapcsolatok negyedszázados évfordulója kí­nálta az alkalmat arra, hogy me­gyénk gazdasági téren kezdemé­nyezze az együttműködést gaz­dasági téren Jamagata megyével - mondta a fórum megnyitóján a megyei közgyűlés elnöke, Fe­jér Andor. — A hatvan tagú ja­pán delegáció látogatása a ké­sőbbi gazdasági kapcsolatok alapjául szolgálhat - hangsú­lyozta beszédében a megyei köz­gyűlés elnöke. Honda Masahide, a japán vállalkozá­sok magyarországi letelepítésében köz­reműködő Jetro cég vezetője elmondta: jelenleg 110 japán vállalat vagy kisebb cég van jelen Magyaror­szágon, közülük 45 ipari gyártó" tevékenységet folytat. A fórumon a Jamagata megye gazdaságát képviselők közül több idegenforgalmi és vendég­látó-ipari szakember az Alföld közepének turisztikai vonzere­jéről és ajánlatairól érdeklődött, amelyet a Tiszainform Idegen- forgalmi Szolgálat igazgatója, Hering Krisztina ismertetett. A magyar partnerek kiállításon is­merkedhettek meg egyebek kö­zött a japán termálfürdőkkel és természetházakkal, valamint kóstoló keretében a japán nem­zeti ételekkel. A fórumon a vendégek tájé­koztatást kaptak Lakatos István irodavezetőtől, Krizsai Anettől és Stelli Tibortól, a megyei önkor­mányzat Térségfejlesztési és Külügyi Iroda munkatársaitól Jász-Nagykun-Szolnok megye ipari parkjairól, valamint a jövő­■ Későbbi gazda­sági kapcsola­tok alapja lehet a mostani láto­gatás. A japán vendégek távol-keleti ízekkel ismertették meg a résztvevőket beni befektetési és. együttműkö­dési lehetőségekről is. Varga Lajos vállalkozó ivóvíz­gyártási technológiát ajánlott a japán üzletemberek figyelmébe. Kisújszállás polgármestere, va­lamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke befektetési lehe­tőségeket ismertetett. így Török- szentmiklóson egy háromszáz fő foglalkoztatására, elektronikai célokra alkalmas gyár működte­tésének, valamint Kisújszállás térségében, ahol nyolcszáz hek­táron rizst termesztenek, rizsfel­dolgozó üzem létesítésének le­hetőségére hívta fel a japán üz­letemberek figyelmét a két szak­ember. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti.

Next

/
Thumbnails
Contents