Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-06 / 208. szám
ÚJ NÉPLAP - 2007. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 13 DIÁKVILÁG F7T T attíjk a KFPFRNYON JLjJLj J. JLíhíjLJL X. KJ J.Sk zm. JL/.IAi.’t S. 0. S., jó ez a film! mozi Száz perc garantált kikapcsolódás Mivel nagyon szeretem a magyar filmeket, próbálok minden újdonságot megnézni. Ebben az évben az alkotások közül számomra a „number one” az S.O.S. Szerelem lett. Az S.O.S. Szerelem egy köny- nyed, imádnivaló, romantikus vígjáték. Sikerét történetén és egyik benn felcsendülő dalán (Magna Cum Laude-Vidéki sanzon) kívül, a nagyszerű szereposztás is garantálja. Hiszen feltűnik többek között Csányi Sándor, Ullmann Mónika, valamint Fenyő Iván is. A film korunk egyik legkeresettebb témájával, a társkereséssel foglalkozik. Ám nem egyszerű, hanem high-tech formában. A film címe egy cégnevet foglal magában, melynek Péter (Csányi Sándor) a feje. A hatékonyságuk száz százalékos, míg Tomi (Fenyő Iván), egy dúsgazdag, kőbunkó ügyfél rájuk nem borítja az asztalt. S csak innen válik érdekessé és bonyodalmakban gazdaggá a történet. A film fordulatokkal teli és kiszámíthatatlan. így mind a száz perce garantált kikapcsolódást biztosít! NAGY GITTA, JÁSZKISÉR bulvár A lényeg, hogy pletykák, szaftos történetek terjengjenek 1 Az emberek imádnak a hírességek életében váj- kálni. A bulvárlapok és a sztárműsorok listája nő. Mi mégis nemet mondunk minderre, ugyanis a puszta valóságra, a minket érintő hírekre vágyunk. Király Krisztina, Kuli Tamás Kíváncsiak, és hiszékenyek vagyunk, ez tény. Ám azt, hogy ebből sokan pénzt csinálnak, már nehezebben veszi be a gyomrunk. Sokszor megrökönyödve nézzük, ahogy az emberek nap mint nap megveszik a bulvárlapokat, majd a boltból kilépve rögtön az átnyálazásuk- ba kezdenek. ■ A legérdekesebb, hogy sokan bedőlnek ezeknek a (rém)híreknek Mintha szentírást tartanának a kezükben, úgy hiszik el minden egyes sorát. Célkeresztben a hazai és külföldi sztárság, akikről folyamatosan pletykák és szaftos történetek terjenge- nek. Ám ezek igazságtartalmát sokszor semmi sem támasztja alá. Hisz emlékezzünk csak vissza, hány felbőszült, perrel fenyegetőző sztárt és keserű szájízű, csalódott olvasót is produkált már a bulvárlapok tömkelegé. Emlékszünk, évekkel ezelőtt még az a rengeteg való- ság-show hódította meg a nézőket. A baj csak az, hogy ezeknek a műsoroknak semmi köze nem volt a valósághoz... Célkeresztben a sztárok! Vannak sztárok, akik naponta címlapra kerülnek. Olykor olyan helyzetben, ahogy nem szeretnek... Az újságírás igazi fo- ' galmát a bulvárlapok állandó mocskolódása teszi tönkre. Aki újságba ír, azt már gúny- ^ nevekkel ilfg letik. Legel\ terjedtebb <i I irísls/ szó, mindenféle jelzővel ellátva. Saj- k nos ez lett belőle, ezzé tették az új- ■k ságírást. De leharcos nép. hetne változtatni! Maroknyi emberek csoportja pontosan ez ellen küzd, a jellemes újságírás mellett. Megvédeni a megmaradt hírnevet, több-kevesebb sikerrel. Beteges, perverz dolognak tartom a mások életében való vájkálást és a bármilyen tettükről való csámcsogást. Egyáltalán kit érdekel, hogy X.Y. leejtette-e a telefonját vagy sem? Túlajdonképpen ki az a személy? Mivel foglalkozik pontosan? Egyes újságok címoldalon közölnek olyan semmitmondó, számomra érdektelen mondatokat, amik nem is fontosak. A legérdekesebb, hogy sokan bedőlnek ezeknek a (rém)hírek- nek. Többnyire olyan személyekről van szó, akiket még csak hírből sem ismerünk... Végül is, a bulvár már annyira az újságírás része lett, mint a hírek közlése vagy a riportok, interjúk, glosszák és egyéb publicisztikai írások. A közelmúltban fejeződött be a Dzsingisz kán és öröksége, valamint a Tatárjárás című kiállításpár a Nemzeti Múzeumban. Még hasonló összeállítás ebben a témában nem volt hazánkban. Az ország minden részéről érkeztek tárgyak, melyeket kiegészített a mongolok földjéről küldött anyag. így együtt felejthetetlen élménynyel gazdagítva a látogatókat. Az első kiállítás betekintést nyújt a mongol társadalomba, kultúrába és művészetbe. Pontos leírást ad az uralkodó generációk munkásságáról, kiemelve Dzsingisz kán óriási szerepét A több mint hét termen végigvonultatott történelmi anyagforrás rengeteg érdekes, és meghökkentő ténnyel ké- peszti el az érdeklődőket. A kultúra fő szempontja itt is a vallás. A mongol hitvilág is nagymértékben támaszkodik a keletről származó buddhizmusra. Az íj, nyíl, a tegez és más eszközök árulkodnak a harcmodorról. Tipikus nomád nép, kegyetlenül bánik ellenfeleivel, ahogy 1241-ben azt a magyarokkal is tették. Nemzetünk egyik legfájdalmasabb vereségét szenvedte el Muhinál. Erre is megemlékezve külön termet és bemutatót szenteltek ennek Tatárjárás néven. Mély áttekintéssel foglalkoznak a témával, mely minden korosztálynak tud újat mondani. Az idősebb generáció felelevenítheti, a fiatalok pedig kiegészíthetik tanulmányaikat. Aki ellátogatott erre a nagyszabású kiállításra, feledhetetlen élményben lehetett része, és reméljük, a jövőben is hasonlóan igényes bemutatókkal lep meg minket a Nemzeti Múzeum. •— ANDRÁSI ERIKA, JÁSZAPÁTI | KULI TAMÁS: Suttognak «áfák (Részlet) « Szagok. Érzem őket Erdőben g járva-kelve természeti erőket ® I I I | csodálva. Suttognak a fák I pajzán, eleven meséket ■ Neked. Felhőket hoznak S le, Neked adakoznak... I * Színek. Látom őket Kékek " 1 és vörösek. Sárgák és zöldek 1 | Cifrák ezek a sorok, körbe . ölelnek. A feldúlt felszín 8 könnyeket sikkaszt a hegy- | szírt I fakó falából... suttognak a fák... Hadd szóljon! SZ0U0N.IÍU szolnok-jászkun online JON.HU/SETA OLDALON VASHATJÁTOK) (A VERSET TEUES TERJEDEL 1 MÉBEN A WWW.SZOLI I OLValaki emlékszik még, mi történt 68 évvel ezelőtt? Szeptember 1. a naptárban nem csak az ősz kezdetét, hanem a tanítás első napját is jelenti. De ilyenkor más is történt... Évekkel ezelőtt egy szomorú, világrengető esemény vette kezdetét. Idén szombat volt. Egy szombat a sok közül. Akár lehetne az is. De mégsem! Az újságok, a média mindenről beszél, de arról alig jelent meg valami, hogy 1939. szeptember 1-jén mi is történt... Ekkor kezdődött el a II. Világháború. Alig pár nappal később romokká váltak a célpontok... Valaki emlékszik még? Bármi más fontosabb ennél? Igaz, az emberiség egyik nagy szégyene volt, de akkor is érdemes több figyelmet szentelni még a dicstelen múltra is. KULI TAMÁS, SZOLNOK Okosabb, mint egy felnőtt? tévé A gyerekek tudását nem kérdőjelezem meg Különös érzésekkel néztem végig az egyik tévé csatorna új kvízműsorát. A felnőtteket a kisdiákokkal szembeállító játék egy cseppet sem nyerte el a tetszésemet. A 11-12 éves gyerekek tudását ugyan egy percig sem tudom megkérdőjelezni, hiszel szemmel láthatóan jól ismerik a nemrég tanult tananyagokat. Ám az is bizonyos, hogy ezekre már egy felnőtt - legyen annak bármilyen is a végzettsége -, 20-30-40 év távlatából már képleten visszaemlékezni. Ezen indíttatásból pedig akár rendezhetnénk egy „Okosabb vagy, mint egy felnőtt?” című műsort is, ahol küzdhetnének a kisgyerekek orvosok, tanárok, egyetemisták, politikusok ellen, úgy, hogy a padokban természetesen az idősebb korosztály ülne. A végeredmény nem kérdéses, a kicsik sorra mondanák azt a bizonyos mondatot a kamerába: nem vagyok okosabb... Egy biztos, ha egy pad- ban ülő gyerek a friss tudásával tud 300 kérdésre válaszolni, akkor egy felnőtt, a több évtizedes élettapasztalatával legalább háromezerre. KIRÁLY KRISZTINA, KISÚJSZÁLLÁS
