Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-20 / 220. szám
MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK POSTÁNKBÓL A kutyaólat is ellopták Örömmel olvastam az újságban, hogy más is észrevette a kutyaházat Szolnokon, a Cora- körforgalomban. Sajnos ugyanaznap estére ellopták. Az ott rohangálóhoz hasonló kutyusunk nekünk is volt, mely fél év után eltűnt. Amikor megláttuk a körforgalom kis lakóját, azt hittük, a miénk, de nem hallgatott a Zeus névre, és családunk egyetlen tagja után sem tanúsított nagyobb érdeklődést, mint bárkivel szemben, aki épp leszállt a buszról. A kutyaházunknak nem lett új lakója, ezért Fanni kislányommal kivittük a kiskutyának, ne kelljen az esőben, a szabadban áznia. Azonban már nem tudott szegény kutyus behúzódni az eső elől, mert szombat estétől hétfő estig lába kelt a pár forintból, családilag barkácsolt, egyszerű kutyaólnak. Miért kell ebben az országban mindent elvinni, ami nincs bebetonozva? FEKETE ANIKÓ LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5001 SZOLNOK, PE 105. Villámkérdés, villámválasz mórt •Diákhitellel rendelkezem, azonban néhány hónap múlva gyermeket szülök. Milyen kedvezményt vehetek igénybe? - érdeklődik egy olvasó. «•“ Célzott kamattámogatást kérhetnek azok, akik terhességi gyermekágyi segélyt, gyedet vagy gyest kapnak. A célzott kamattámogatás azt jelenti, hogy a kedvezmény idején a diákhitel kamatát az állam átvállalja, és nem a hitelfelvevőnek kell azt megfizetnie. A célzott kamattámogatásra jogosultaknak egyidejűleg automatikusan szünetel a törlesztési kötelezettsége is. Van kérdése? írjon! Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztősége, 5001 Szolnok, Pf. 105. Kérdését felteheti a velemeny@szoyon.hu internetes címre is! Fiatal lányt vertek meg a buszon felháborító Senki sem sietett a segítségére a szolnoki színésznő gyerekének Szolnokon megvertek egy tizenhét éves gimnazista lányt. Mindez hétköznap, ebédidőben, az utasokkal teli autóbuszon történt. Senki nem sietett a lány segítségére. Géléi József Fura világot élünk. Olyan mérhetetlen közönnyel viszonyulunk embertársainkhoz, mely időnként már felháborító. Képesek vagyunk úgy átlépni az utcán fekvő emberen, hogy egy pillantást sem vetünk rá, nem érdekel, él-e, hal-e. Alábbi történetünk nem a kitaláció szüleménye, hanem a mai magyar valóság.- Már a reggeli, iskolába való utazásom sem szokványosán indult - elevenítette fel a néhány napja történteket az inkognitó- ját érthető módon megőrizni akaró, szolnoki középiskolás lány. - A Széchenyi-lakótelepen élek, s onnan fél hét tájban a 24/A-s busszal utaztam a belváros felé. A Pozsonyi úton azt vettem észre, hogy egy hetven év körüli bácsika meglehetősen kifacsart pózban, előrebukva támaszkodik az előtte lévő ülésre, miközben a körülötte lévők tudomást sem vesznek róla. Sokáig nem bírtam szótlanul nézni, és a Várkonyi térnél végre egy hölggyel megpróbáltuk felrázni. Nem jártunk sikerrel. A piaci megállónál értesítették a mentőket, s mint később kiderült, állítólag infarktust kapott, és már nem lehetett rajta segíteni. A reggeli eset után meg sem fordulhatott a középiskolás lány fejében, hogy még ennél is szörnyűbb élményben lesz része aznap. Ráadásul annak már ő lett a „főszereplője”. - Tanítás után, negyed kettő tájban szálltam fel Az autóbuszokon naponta számos diáklány utazik. Közülük sajnos bárkivel előfordulhat a cikkünkben leírt eset — ha közönyösen tűrjük. Képünk illusztráció. a Tiszavidék Áruháznál a 24-es helyi járatra. Szinte még fel sem léptem a buszra, amikor máris belém kötött négy, velem egykorúnak tűnő fiatal. „Milyen ruha van rajtad, én a kukában láttam ilyet” - szólított meg egyikük, majd a nálam lévő MP3Tejátszót vette célba, mondván, ő száz forintért vesz ilyet. Nem álltam meg szó nélkül: „Inkább agyat kellene venned magadnak” - válaszoltam. Erre ő azonnal nekem es&'tt, ökölleltöbbs/,ör megütött. Kitört belőlem a székely vér - édesanyám marosvásárhelyi származású színésznő -, s nem néztem, hogy ki áll velem szemben. Visszaütöttem, és úgy eltaláltam, hogy eleredt az orra vérre. Igencsak meglepődött azon, hogy fülem, farkam behúzva nem iszkoltam el a sarokba, hanem szembe mertem vele szállni. Ez persze még jobban feldühítette, s folytatta az ütlegelésemet. Az utasok, bár tömve volt a busz, nemhogy nem jöttek a segítségemre, de sokan még a fejüket is elfordították. Csak néhá- nyan mertek megszólalni, ám ők is annyit mondtak csupán, hogy fejezzék be a verekedést. Fejezzék be, így, többes számban. A zúzódásók’ kevésbé fajták, mint utastársaim közönyös megnyilvánulása. Egy középkorú házaspár vette egyedül a fáradtságot, hogy a leszálláskor a segítségemre siessen. A hölgy, több mint egy buszmegállónyit sétálva velem, hazáig kísért, míg férje arra figyelt, nehogy utánunk jöjjenek a támadóim. Bármi történik utazás közben, szólni kell a buszsofőrnek ha az autóbuszon történik valami verekedés, bűncselekmény, akkor szólni kell a sofőrnek. Amennyiben még senki nem szenvedett el sérülést, a buszvezető felszólíthatja például a verekedőket, hogy szánjanak le - tájékoztatta lapunkat Menkó Mihály, a Jászkun Volán helyi személyszállítási üzletág-igazgatója. Abban az esetben, ha nem szállnak le, ki kell hívni a rendőrséget. Személyi sérülés esetén pedig a mentőket. Menkó Mihály elmondta, hogy a sérelmet szenvedett utas szemtanúval és a menetje- gyével, bérletével bemehet a Jászkun Volánhoz, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel. Ha az utasbiztosításnak van arra az esetre vonatkozó része, akkor biztosítás is szóba jöhet. Kérdésünkre, hogy a buszsofőr értesítette-e a rendőrséget, a lány elmondta: - Nem, ő csupán annyit tett, hogy a Lidi Áruháznál a mikrofonján keresztül leszállásra szólított fel minket, „verekedőket”. Egyébként nem ez volt az első eset, hogy belém kötöttek, legutóbb lányok kunyeráltak tőlem cigarettát, s nem értették meg, hogy nem dohányozom. Ez volt az a mondat, amikor a beszélgetésünk alatt jelen lévő édesanya már nem bírta tovább cérnával, és átvette a szót.- Mi még 1987-ben jöttünk át Erdélyből, és 1989 óta élünk Szolnokon. A lányom már itt született. Úgy neveltük, hogy az igazáért mindig álljon ki, soha ne üssön elsőként, de ha kell, védje meg magát. Itthon még mindig nagyon kevesen merik vállalni igazukat, ha megtámadják őket, főleg, ha kisebbségiekről van szó. A legtöbben megpróbálják elhallgatni, szőnyeg alá söpörni a problémát, pedig ha szó nélkül hagyjuk, ez lesz belőle, falkában járva boldogboldogtalanba belekötnek. Erdélyben ez másként van, ott a székely ember megvédi magát. Sajnos egyre inkább azt érzem, mindez már hiányzik az itthon élőkből. Attól tartok, ha rendőrt hívunk, még az is előfordulhat, hogy mi húzzuk a rövidebbet. A megvert kislány szerint támadói roma származásúnak tűntek. Számít-e egy ilyen ügyben, hogy az elkövető roma származású, vagy teljesen lényegtelen körülmény?Másképpen viselkedike a cigány származású fiatalok egy része, mint a nem cigány fiatalok? Önök hogy látják? Mit mondanak a szakértők? A jogvédők? A kriminológusok? Lapunk szeretne a mélyére ásni a jelenségnek) őszintén, ha kell, szókimondóan. Ezért a közeljövőben,vitafórumot szervezünk, ahol igyekszünk választ keresni a közvéleményben egyre erősebben megfogalmazódó kérdésekre. Ehhez a vitafórumhoz várjuk az észrevételeiket, kérdéseiket az interju@szoljon.hu e-mail címre. \ GYORSSZAVAZÁS ■ Ön szerint elvárható« a segítségnyújtás? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: , ■ www.szolion.hu Hadd szólón! SZOUOüriU szoinok-iászkun online Megkérdeztük olvasóinkat Elvárható-e egy támadásnál a segítségnyújtás? PÓLYA ZOLTÁNNÉ, Kisújszállás: ; — Tudom, hogy sok ember kő- '■ zömbös. Ha egy odamegy segí- : teni, mások is bátrabbak let- : tek volna. Én biztos nem tud- ■ tam volna csak ülni és nézni, • hogy verik a lányt. Kár, hogy a : buszon lévőknek nem jutott • eszébe, hogy akár az ő gyere- • kükkel is megtörténhet ez, s '■ akkor jó lenne, ha segítene ne- : ki valaki. : kaszab anikó. Jászberény.- Az lenne a minimum, ha egy ember látja, hogy a másik bajban vart, akkor a segítségére siet. Ugyan el lehet várni a segítséget, de sajnos az a tapasztalatom, hogy az emberek a legtöbb esetben inkább hátat fordítanak, és észre sem veszik a bajba jutottakat, mint hogy megpróbáljanak segítséget nyújtani ; MOLNÁR NORBERT. Mezőtúr. | - Szerintem ha embertársunk : veszély kerül, alapvető reakci- : ónak kellene lennie a segítség • nyújtásnak. Sajnálatos, hogy ■ a délutáni órákban, mikor so- : kan vannak a buszokon, sen- : ki sem nyújtott segítő kezet a ■ bajbajutottnak. Ha ott lennék, • személyesen nem avatkoznék : a konfliktusba, de biztos, hogy : felhívnám a rendőrséget. : VERES GERGELY, Szolnok: : —Az a véleményem, hogy min- : denféleképpen meg kellene vé- : deni azokat - vagy legalábbis • megpróbálni -, akiket valami- : lyen atrocitás ér. Legyen az : fiú, lány, idős vagy fiatal, telje- : sen mindegy. Hiszen minden- ■ kinek rosszul esne, ha fordí- : tott esetben esetleg őt támad- : nák meg az utcán, és senki : nem segítene neki. Jövedéki orgazdaság bűntettének elkövetése miatt indult eljárás egy szolnoki férfi ellen, aki nem tudott elszámolni a lakásán fellelt, jelentős értékű dohányáruval. Mint arról Hegyvári György százados, a Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Nyomozóhivatal Jász-Nagykun-Szol- nok megyei osztályának vezetője lapunknak beszámolt, szeptember 18-án egy férfit igazoltattak az este folyamán, aki a bérelt garázsába gyanús alakú, csomagolású és feliratú kartondobozokat pakolt egy kistehergépkocsiból. Az osztály nyomozói ellenőrizték a csomagokat, amelyekben cigarettákat találtak. A helyszínen megtartott házkutatás és motozás során összesen 12 ezer doboz, magyar adójegy nélküli, ukrán zárjegyes cigaretta került elő, amelyről a férfi bevallotta, hogy az ő tulajdonát képezi. A hatóság kérése ellenére a közel 6,7 millió forint értékű dohányáru származását, eredetét, adózott voltát számlával, egyéb bizonylattal hitelt érdemlően nem tudta igazolni, ezért indult eljárás a szolnoki férfi ellen. Hegyvári György elmondta, a pénzügyőrségen 15 éves a nyomozói munka, az adócsalással kapcsolatos bűncselekmények nyomozásával pedig egy éve, szeptemberben bízták meg a Vám- és Pénzügyőrséget. ■ Mészáros G. Többmilliós értékű dohányárut foglaltak le
