Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-19 / 219. szám
6 ív-'-; 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA EURÓPAI UNIÓ A régió mi vagyunk, tehát nem mondunk le senkiről Gazda Lászlóról, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökéről köztudomású, hogy rendszerben, emberben és partnerségben gondolkodó területfejlesztési szakember. Akit ilyen fából faragtak - bár eredetileg mérnök —, az vajon az oktatásról, annak régióbeli jövőjéről milyen képet tud felvázolni?- Szerencsére, jobban mondva, a nagyon sok elemző és tudatos tervező munkának köszönhetően már nem vázlatot, hanem kész rajzot tudunk felmutatni. Ezen — a hasonlatnál maradva — két fő vonal párhuzamosan halad: a régió versenyképességét kell fokozni, miközben a területi különbségek folyamatos megszüntetése is feladat. A jobb élet az ember természetes vágya, de az életminőség folyamatos javítása érdekében tenni is kell. Azt tartom, a régió mi vagyunk... Különösen sok a teendő ebben a három megyében. Én az oktatás- fejlesztést a vidékfejlesztés részeként, annak központi elemeként értelmezem. Hogyan jellemezné a jelenlegi helyzetet?- Nagy eltérések és komoly különbségek vannak - minden szinten, minden téren. Ez sajnálatos és vitathatatlan. Az Észak-alföldi régióban a közoktatási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen. Az intézmények közötti minőségi különbségek is rendkívül nagyok és szoros összefüggésben vannak a települések típu■ 12 milliárd forint oktatási, nevelési intézmények infrstrukturális fejlesztésére sával és a népesség szociális helyzetével is. A régió számos településének egyre nagyobb terhet jelent az önálló oktatási intézmények fenntartása és emellett azok infrastruktúrájának fejlesztése, oktatási eszközökkel ellátása. Ezért szükség van a humán jellegű közszolgáltatások együttműködésen alapuló optimalizálására. Vegyük sorra a megoldandó- kat „alulról felfelé"!- Óvodáink zömében zsúfoltak, az iskolák között a meny- nyiségi mutatókban (tantermek száma, osztálylétszám, pedagógus-diák arány) nem, de a minőségi tényezők szempontGazda László jából viszont már számottevőek a különbségek (nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság...). Általános tendencia a kisebb településeken található intézmények alacsony színvonala. Ez tarthatatlan és igazságtalan. De eldöntött tény: nem mondunk le senkiről! Az iskolapadból a munkaerő- piacra lépünk... — De milyen ez az iskolapad? Az oktatás színvonalának növelését a gazdasági fejlődéshez szükséges humán erőforrások megteremtésének igénye mellett rendkívül aktuálissá teszi a tény: a lakosság végzettségi viszonyait tekintve régiónk a többiekhez képest két fontos mutatót tekintve is az utolsó helyen áll. Hiába itt az autópálya, jönnének is már a befektetők, de megtorpannak: hohó, hol a megfelelően képzett, kellő létszámú munkaerő?! Épp ezzel összhangban milyen célú pályázati kiírások várhatók? — Támogatjuk például az oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésének keretében az épületek, a diákotthonok, kollégiumok felújítását, korszerűsítését, közoktatási-nevelési intézmények szabadidős programjainak, foglalkozásainak lehetőségét biztosító épületek, terek építését, megújítását. (Új közoktatási intézmény létesítése csak különösen indokolt esetben valósulhat meg.) Az ilyen célra szóló régiós pályázati keret meghaladja a 12 milliárd forintot. Modem oktatás megújult épületekben fejlesztések A gyerekeket megfelelő környezet várja az iskolában és óvodában Űj szászon mind az óvodában, mind az iskolában megteremtették az integrált nevelés tárgyi és módszertani feltétel- rendszerét. A gyerekek modern, megújult környezetben tanulhatnak és játszhatnak. Rimóczi Ágnes- A városban a ROP-pályázat eredményeként ideális körülményeket, feltételeket teremtettek a mese- és játékországban élő apróságoknak - kezdi Káló Istvánná alpolgármester, az óvoda fejlesztéséről mesélve.- Két egészségtelen épületet váltott egy kibővített, korszerű óvodaépület, amely egészség- ügyi és esztétikai szempontból is optimális feltételeket biztosít hét óvodai csoport, 175 gyermek számára. Az épületben tornaszoba, egyéni és csoportos fejlesztő-foglalkoztató terem, orvosi szoba, elkülönítő, szülői fogadó növelik a gyermekek és felnőttek komfortérzetét, és az eddigi szakmai munkát eredményesebbé, még kiemelkedőbb színvonalúvá teszik—meséli az alpolgármester. Az óvodában a játékba integrált kooperatív ismeretszerzést, a készség- és képességfejlesztést, az eltérő kultúrák értékeinek megismerését, a környezet- tudatos nevelést, valamint az alapvető értékorientáció megalapozását állítják az oktatóAz idei tanévet a diákok már a megújult iskolában kezdhették. A Kossuth úti épület igazán csodálatos környezetben várja az iskolás gyerekeket. tek egy komplex személyiség- fejlesztő módszert, a „Mozgáskotta” programot, amely játékosan mérsékli a pszichés hátrányokat. Az óvoda életébe beépítették a néphagyományok ápoEsélyegyenlőségi díj a pályázatnak intézményi infrastruktúrafejlesztés ma már elképzelhetetlen a szakmai tartalmi munka fejlesztése és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesülése nélkül. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjának keretében országos szinten 128 támogatási szerződést kötöttek. Esélyegyenlőségi szempontból a két kiemelkedően sikeres pályázat egyike újszászi volt, melyet esélyegyenlőségi díjjal honoráltak. Az óvoda épülete az „Ev akadály- mentes épülete 2006” pályázaton építészeti nívódíjban részesült. lását, a környezetvédelmet, az egészséges életmódra nevelést. Megvalósult az épület akadály- mentesítése is. — Nemcsak az óvoda, hanem az iskola is megújult. Hogyan valósult ez meg?- ROP-pályázat segítségével, ami azóta már kiegészült újabb nyertes pályázatokkal. Lett egy jól felszerelt nyelvi labor, ahol számítógépes hálózat, digitális tábla, valamint vezeték nélküli fejhallgatórendszer segíti az angol és a német nyelvek oktatását. Létrejött egy jól felszerelt könyvtár. A 2006-ban elnyert HEFOP- támogatás tette lehetővé az informatikai eszközök számának további bővítését, illetve a digitális táblák beszerzését. A 2007-ben befejeződött épületbővítés során - amit az Országgyűlés címzett támogatása finanszírozott — új épületszárnnyal bővült az iskola, ami lehetővé teszi, hogy végre egy épületben kapjon helyet a belterületi 21 osztály. A ROP-támogatásából szereztek be fejlesztő eszközöket, amelyek a nevelési tanácsadó, illetve a tanulási képességet vizsgáló bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztésre szoruló tanulók ellátáshoz szükségesek. A személyi feltételeket egy újabb gyógypedagógus alkalmazásával sikerült javítani. Az épületben található lift, illetve a speciális WC-k a mozgáskorlátozottak számára biztosítják az akadály- mentes iskolai életet. A címzett támogatásból újult meg, bővült ki a vasúton túli iskolaépület is. Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére. Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pályázatok, amelyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és újra szüli a társadalmi igazságtalanságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a kitörésre, a tehetségek kibontakoztatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sikeresen megállni helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és természettudományos műveltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű országok tanulóiétól is. Ami még ennél is szomorúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, illetve a nagyvárosban élő diákok teljesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ a leginkább a diákok teljesítménye, tanulmányi eredménye attól, hogy milyen anyagi, társadalmi és kulturális körülmények között élnek. Ez pedig nagyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004 és 2006 között európai uniós támogatással 914 oktatási témájú program valósult, illetve valósul meg több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regionális programok csaknem 17 milliárd forintos támogatásával 92 iskola és ól óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvodás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 milli- árdot fordíthattunk, és uniós támogatással több száz iskolában vezettük be a „kompetencia alapú oktatáshoz” kapcsolódó, korszerű tananyagokat Fontos terület volt a felsőoktatás is, ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9500 oktató számára teremtett és teremt korszerű képzési feltételeket. Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell tennünk arra, hogy európai színvonalú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgálják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot fordíthatunk, nagyobbrészt uniós támogatással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelennek a pályázatok - jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a területi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természetesen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat létrehozása. Az iskolafenntartók összesen több mint 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakítására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, biztonságosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését. Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani fejlesztések is indulnak. Külön kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok regionális hálózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett több mint 5,3 milliárd forint uniós forrásból folytatódik munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pályázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató pályázatok meghirdetése követi - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. AZ OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT. munka középpontjába. A napi oktató-nevelő munka része lett a kisebbségi nevelésre, a másság elfogadására, az együttműködésre irányuló „Kedvesház” alternatív program is. BevezetMennyibe kerültek az oktatási intézmények felújításai? Óvoda ___ Iskola Pá lyázati összeg 195 605 000 Ft________Pályázati összeg_____189 335 000 Ft Te ljes összeg 205 900 000 Ft Teljes összeg 199 300 000 Ft