Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

6 ív-'-; 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA EURÓPAI UNIÓ A régió mi vagyunk, tehát nem mondunk le senkiről Gazda Lászlóról, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöké­ről köztudomású, hogy rendszerben, emberben és partnerségben gondol­kodó területfejlesztési szakember. Akit ilyen fából faragtak - bár eredetileg mérnök —, az vajon az oktatásról, annak régióbeli jövőjéről milyen képet tud felvázolni?- Szerencsére, jobban mond­va, a nagyon sok elemző és tuda­tos tervező munkának köszön­hetően már nem vázlatot, hanem kész rajzot tudunk felmutatni. Ezen — a hasonlatnál maradva — két fő vonal párhuzamosan ha­lad: a régió versenyképességét kell fokozni, miközben a terüle­ti különbségek folyamatos meg­szüntetése is feladat. A jobb élet az ember természetes vágya, de az életminőség folyamatos javí­tása érdekében tenni is kell. Azt tartom, a régió mi vagyunk... Kü­lönösen sok a teendő ebben a há­rom megyében. Én az oktatás- fejlesztést a vidékfejlesztés ré­szeként, annak központi eleme­ként értelmezem. Hogyan jellemezné a jelenle­gi helyzetet?- Nagy eltérések és komoly különbségek vannak - minden szinten, minden téren. Ez saj­nálatos és vitathatatlan. Az Észak-alföldi régióban a közok­tatási rendszer infrastruktúrá­ja területileg kiegyenlítetlen. Az intézmények közötti minő­ségi különbségek is rendkívül nagyok és szoros összefüggés­ben vannak a települések típu­■ 12 milliárd forint oktatási, nevelési intézmények infrstrukturális fejlesztésére sával és a népesség szociális helyzetével is. A régió számos településének egyre nagyobb terhet jelent az önálló oktatási intézmények fenntartása és emellett azok infrastruktúrájá­nak fejlesztése, oktatási eszkö­zökkel ellátása. Ezért szükség van a humán jellegű közszol­gáltatások együttműködésen alapuló optimalizálására. Vegyük sorra a megoldandó- kat „alulról felfelé"!- Óvodáink zömében zsúfol­tak, az iskolák között a meny- nyiségi mutatókban (tanter­mek száma, osztálylétszám, pe­dagógus-diák arány) nem, de a minőségi tényezők szempont­Gazda László jából viszont már számottevőek a különbségek (nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság...). Általános ten­dencia a kisebb településeken található intézmények alacsony színvonala. Ez tarthatatlan és igazságtalan. De eldöntött tény: nem mondunk le senkiről! Az iskolapadból a munkaerő- piacra lépünk... — De milyen ez az iskola­pad? Az oktatás színvonalá­nak növelését a gazdasági fej­lődéshez szükséges humán erőforrások megteremtésé­nek igénye mellett rendkívül aktuálissá teszi a tény: a la­kosság végzettségi viszonyait tekintve régiónk a többiekhez képest két fontos mutatót te­kintve is az utolsó helyen áll. Hiába itt az autópálya, jönné­nek is már a befektetők, de megtorpannak: hohó, hol a megfelelően képzett, kellő lét­számú munkaerő?! Épp ezzel összhangban mi­lyen célú pályázati kiírások várhatók? — Támogatjuk például az oktatási-nevelési intézmé­nyek infrastrukturális fej­lesztésének keretében az épületek, a diákotthonok, kollégiumok felújítását, kor­szerűsítését, közoktatási-ne­velési intézmények szabad­idős programjainak, foglal­kozásainak lehetőségét biz­tosító épületek, terek építé­sét, megújítását. (Új közok­tatási intézmény létesítése csak különösen indokolt esetben valósulhat meg.) Az ilyen célra szóló régiós pá­lyázati keret meghaladja a 12 milliárd forintot. Modem oktatás megújult épületekben fejlesztések A gyerekeket megfelelő környezet várja az iskolában és óvodában Űj szászon mind az óvo­dában, mind az iskolá­ban megteremtették az integrált nevelés tárgyi és módszertani feltétel- rendszerét. A gyerekek modern, megújult kör­nyezetben tanulhatnak és játszhatnak. Rimóczi Ágnes- A városban a ROP-pályázat eredményeként ideális körül­ményeket, feltételeket teremtet­tek a mese- és játékországban élő apróságoknak - kezdi Káló Istvánná alpolgármester, az óvo­da fejlesztéséről mesélve.- Két egészségtelen épületet váltott egy kibővített, korszerű óvodaépület, amely egészség- ügyi és esztétikai szempontból is optimális feltételeket biztosít hét óvodai csoport, 175 gyer­mek számára. Az épületben tor­naszoba, egyéni és csoportos fejlesztő-foglalkoztató terem, or­vosi szoba, elkülönítő, szülői fo­gadó növelik a gyermekek és felnőttek komfortérzetét, és az eddigi szakmai munkát ered­ményesebbé, még kiemelke­dőbb színvonalúvá teszik—me­séli az alpolgármester. Az óvodában a játékba integ­rált kooperatív ismeretszerzést, a készség- és képességfejlesz­tést, az eltérő kultúrák értékei­nek megismerését, a környezet- tudatos nevelést, valamint az alapvető értékorientáció meg­alapozását állítják az oktató­Az idei tanévet a diákok már a megújult iskolában kezdhették. A Kossuth úti épület igazán csodálatos környezetben várja az iskolás gyerekeket. tek egy komplex személyiség- fejlesztő módszert, a „Mozgás­kotta” programot, amely játéko­san mérsékli a pszichés hátrá­nyokat. Az óvoda életébe beépí­tették a néphagyományok ápo­Esélyegyenlőségi díj a pályázatnak intézményi infrastruktúrafejlesztés ma már elképzelhetetlen a szakmai tartalmi munka fejlesztése és az esélyegyenlőség szem­pontjainak érvényesülése nélkül. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjának keretében országos szinten 128 támoga­tási szerződést kötöttek. Esélyegyenlőségi szempontból a két ki­emelkedően sikeres pályázat egyike újszászi volt, melyet esély­egyenlőségi díjjal honoráltak. Az óvoda épülete az „Ev akadály- mentes épülete 2006” pályázaton építészeti nívódíjban részesült. lását, a környezetvédelmet, az egészséges életmódra nevelést. Megvalósult az épület akadály- mentesítése is. — Nemcsak az óvoda, hanem az iskola is megújult. Hogyan va­lósult ez meg?- ROP-pályázat segítségével, ami azóta már kiegészült újabb nyertes pályázatokkal. Lett egy jól felszerelt nyelvi labor, ahol számítógépes hálózat, digitális tábla, valamint vezeték nélküli fejhallgatórendszer segíti az an­gol és a német nyelvek oktatását. Létrejött egy jól felszerelt könyv­tár. A 2006-ban elnyert HEFOP- támogatás tette lehetővé az infor­matikai eszközök számának to­vábbi bővítését, illetve a digitális táblák beszerzését. A 2007-ben befejeződött épületbővítés során - amit az Országgyűlés címzett támogatása finanszírozott — új épületszárnnyal bővült az iskola, ami lehetővé teszi, hogy végre egy épületben kapjon helyet a belterületi 21 osztály. A ROP-támogatásából szerez­tek be fejlesztő eszközöket, ame­lyek a nevelési tanácsadó, illetve a tanulási képességet vizsgáló bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztésre szoruló tanu­lók ellátáshoz szükségesek. A személyi feltételeket egy újabb gyógypedagógus alkalmazásá­val sikerült javítani. Az épület­ben található lift, illetve a speci­ális WC-k a mozgáskorlátozottak számára biztosítják az akadály- mentes iskolai életet. A címzett támogatásból újult meg, bővült ki a vasúton túli iskolaépület is. Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, isko­lák, egyetemek fejlesztésére. Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pá­lyázatok, amelyek célja a közok­tatásban az elmúlt években elin­dított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének kor­szerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igazsá­gosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és új­ra szüli a társadalmi igazságtalan­ságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a ki­törésre, a tehetségek kibontakozta­tására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sike­resen megállni helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és termé­szettudományos mű­veltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű orszá­gok tanulóiétól is. Ami még en­nél is szomo­rúbb, hogy a háromezer főnél ke­vesebb lakosú községekben, illet­ve a nagyvárosban élő diákok tel­jesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyet­len ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ a legin­kább a diákok teljesítménye, tanul­mányi eredménye attól, hogy mi­lyen anyagi, társadalmi és kulturá­lis körülmények között élnek. Ez pedig nagyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv ré­szeként 2004 és 2006 között euró­pai uniós támogatással 914 oktatá­si témájú program valósult, illetve valósul meg több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regi­onális programok csaknem 17 mil­liárd forintos támogatásával 92 is­kola és ól óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az or­szág leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvo­dás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos hely­zetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 milli- árdot fordíthattunk, és uniós támo­gatással több száz iskolában vezet­tük be a „kompetencia alapú okta­táshoz” kapcsolódó, korszerű tan­anyagokat Fontos terület volt a fel­sőoktatás is, ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forin­tos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9500 oktató számára teremtett és teremt korszerű kép­zési feltételeket. Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell ten­nünk arra, hogy európai színvona­lú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgál­ják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben az Új Ma­gyarország Fejlesztési Terv kereté­ben az oktatás fejlesztésére csak­nem 650 milliárd forintot fordítha­tunk, nagyobbrészt uniós támoga­tással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelen­nek a pályázatok - jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a te­rületi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természete­sen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fej­lesztésére minden régióban meg­jelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szak­mai tartalmában a kulcskompe­tenciák fejlesztésére alapozott, in­tegrált intézményi háló­zat létrehozása. Az isko­lafenntartók összesen több mint 50 milliárd fo­rintos keretre pályázhat­nak korszerű közoktatási in­tézmények kiala­kítására. Ez ma­gában foglalja a meglévő intéz­mények felújítását, akadálymen­tesítését, bővítését, az óvoda- és is­kolaudvarok felújítását, biztonsá­gosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, kony­hák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes ki­alakítását, a tanuszodák, meden­cék korszerűsítését. Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékony­ságának javulását elősegítő tartal­mi, módszertani fejlesztések is in­dulnak. Külön kiemelt program ke­retében pedagógusképzési csoma­gok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatás­hoz való egyenlő hozzáférés. Ezt se­gíti elő a kompetencia alapú okta­tás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítá­sa és újszerű megoldások beveze­tése, valamint a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok regioná­lis hálózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megúju­lás Operatív Program most megje­lenő pályázatai nyújtanak támoga­tást. Mindez hozzájárul a halmo­zottan hátrányos helyzetű és a ro­ma tanulók szegregációjának csök­kentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályáza­tok mellett több mint 5,3 milliárd forint uniós forrásból folytatódik munkaerő-piaci keresletre rugal­masan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző in­tézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pá­lyázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesz­téseket, pedagógiai együttműkö­déseket és átfogó minőségfejlesz­tést támogató pályázatok meghir­detése követi - csaknem 50 milli­árd forintos kerettel. AZ OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT. munka középpontjába. A napi oktató-nevelő munka része lett a kisebbségi nevelésre, a más­ság elfogadására, az együttmű­ködésre irányuló „Kedvesház” alternatív program is. Bevezet­Mennyibe kerültek az oktatási intézmények felújításai? Óvoda ___ Iskola Pá lyázati összeg 195 605 000 Ft________Pályázati összeg_____189 335 000 Ft Te ljes összeg 205 900 000 Ft Teljes összeg 199 300 000 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents